2013. január 28., hétfő. A francia kutatók arra utalnak, hogy létezik egy olyan jel az agyban, amely a munka során felhalmozódik, pihenéskor eloszlik, és amelyet a cselekedetek és a jutalmak nehézségei szabnak meg.
Amikor az emberek meggondolják, hogy egy adott időpontban végre kell-e hozni egy tevékenységet, akkor az agy értékeli az erőfeszítésből származó költségeket és hasznokat. Ez védi a klasszikus döntéselméletet. A tudományos közösség azonban eddig ismeretlen, hogy az agy milyen módon dönt úgy, hogy szünetet tart egy munka elvégzése közben.
Egy francia kutatócsoport egy olyan jel állítólagos létezésén alapszik, amely más tudósok hipotézise szerint a felhalmozás és az eloszlatás a pihenésre és a munka folytatására irányul.
"Meg akartuk tudni, hogy valóban képviselt-e az emberi agyban" - mondja a tanulmány. Neuroimaging technikák révén - funkcionális mágneses rezonancia képalkotás és mágneses érfalgráfia - megtalálják ezt az elméleti jelet.
A PNAS magazin által közzétett munka azt is kimutatja, hogy a jelváltozások a feladatok nehézségeitől és a hozzájuk juttatott jutalomtól függnek, ami azt bizonyítja, hogy az agy megpróbálja maximalizálni az előnyöket és elkerülni a kimerültséget.
A szerzők 39 embert kértek, hogy pénzért cserébe 30 másodpercre szorítson rá egy markolatot. Az ilyen típusú kísérleteket már korábban elvégezték, de ezúttal két tényezővel is foglalkoztak: a monetáris ösztönzővel és az erőfeszítés nehézségével.
A nyereség, amelyet a résztvevők megszereztek, arányos volt a munkájuk időtartamával és a nehézséggel, amelyet az általuk kifejtett erő kiszámított.
A tudósok feljegyezték a résztvevők agyi aktivitását, és azonosítottak egy jelet a hátsó szigetén - egy olyan agyi régióban, amely részt vesz a fájdalom érzékelésében -, amely az erőfeszítés során felhalmozódik és nyugalomban eloszlik. "Megfigyeltük, hogy a feladat nehézségeinek növekedésével a jel felhalmozódása felgyorsult; másrészt, amikor a monetáris ösztönzők növekedtek, ez csökkent" - magyarázzák.
Ezenkívül a szünet alatt a jel gyorsabban eloszlik, ami azt mutatja, hogy létezik egy olyan mechanizmus, amellyel az agy maximalizálja az előnyöket, miközben elkerüli a kimerültséget.
A felfedezés ellenére a kutatók azt állítják, hogy a jövőben meg kell vizsgálni, hogy az agyi jel valóban részt vesz-e a pihenés és az erőfeszítések folytatása döntésében.
Forrás:
Címkék:
Gyógyszerek Különböző Nemiség
Amikor az emberek meggondolják, hogy egy adott időpontban végre kell-e hozni egy tevékenységet, akkor az agy értékeli az erőfeszítésből származó költségeket és hasznokat. Ez védi a klasszikus döntéselméletet. A tudományos közösség azonban eddig ismeretlen, hogy az agy milyen módon dönt úgy, hogy szünetet tart egy munka elvégzése közben.
Egy francia kutatócsoport egy olyan jel állítólagos létezésén alapszik, amely más tudósok hipotézise szerint a felhalmozás és az eloszlatás a pihenésre és a munka folytatására irányul.
"Meg akartuk tudni, hogy valóban képviselt-e az emberi agyban" - mondja a tanulmány. Neuroimaging technikák révén - funkcionális mágneses rezonancia képalkotás és mágneses érfalgráfia - megtalálják ezt az elméleti jelet.
A PNAS magazin által közzétett munka azt is kimutatja, hogy a jelváltozások a feladatok nehézségeitől és a hozzájuk juttatott jutalomtól függnek, ami azt bizonyítja, hogy az agy megpróbálja maximalizálni az előnyöket és elkerülni a kimerültséget.
A szerzők 39 embert kértek, hogy pénzért cserébe 30 másodpercre szorítson rá egy markolatot. Az ilyen típusú kísérleteket már korábban elvégezték, de ezúttal két tényezővel is foglalkoztak: a monetáris ösztönzővel és az erőfeszítés nehézségével.
A nyereség, amelyet a résztvevők megszereztek, arányos volt a munkájuk időtartamával és a nehézséggel, amelyet az általuk kifejtett erő kiszámított.
A tudósok feljegyezték a résztvevők agyi aktivitását, és azonosítottak egy jelet a hátsó szigetén - egy olyan agyi régióban, amely részt vesz a fájdalom érzékelésében -, amely az erőfeszítés során felhalmozódik és nyugalomban eloszlik. "Megfigyeltük, hogy a feladat nehézségeinek növekedésével a jel felhalmozódása felgyorsult; másrészt, amikor a monetáris ösztönzők növekedtek, ez csökkent" - magyarázzák.
Ezenkívül a szünet alatt a jel gyorsabban eloszlik, ami azt mutatja, hogy létezik egy olyan mechanizmus, amellyel az agy maximalizálja az előnyöket, miközben elkerüli a kimerültséget.
A felfedezés ellenére a kutatók azt állítják, hogy a jövőben meg kell vizsgálni, hogy az agyi jel valóban részt vesz-e a pihenés és az erőfeszítések folytatása döntésében.
Forrás:
