2013. november 4., hétfő. Juan Camilo Gómez Posada kolumbiai és idegtudós szakember Göttingenben ioncsatornákkal, fehérjékkel dolgozik, amelyek kulcsfontosságú célok lehetnek az új gyógyszerek keresésében.
Juan Camilo Gómez Posada posztdoktori doktori munkát végez az Alsó-Szászország szövetségi államában található Gotinga egyetemi városban, a Max Planck Kísérleti Orvostudományi Intézet Neuronalis Signalok Molekuláris Biológiai Tanszékén. A kutatócsoport, amelyben dolgozik, általános érdeke "az ioncsatornák tanulmányozása és az, hogy ezek miként befolyásolják a sejtek fejlődését és viselkedését" - mondja a kutató. Az ioncsatornák olyan fehérjék, amelyek a sejtmembránokban találhatók, és amelyek kapuként szabályozzák az ionok belépését és kilépését. A fiatal kolumbiai tudós azt vizsgálja, hogyan nyílik meg és záródik egy feszültség-aktivált kálium-ioncsatorna, amelyet KV10.1-nek hívnak.
Körülbelül tizenöt évvel ezelőtt főnökeik, szintén kolumbiai Walter Stühmer és spanyol Luis Pardo felfedezték, hogy az emberi rák 70–75% -ában magas a KV10.1 expressziója, és úgy vélik, hogy a túltermelés fontos szerepet játszhat a betegség kialakulása Innentől kezdve a kutatók fő célja az volt, hogy "megértsék, hogyan működik a protein, amely a rákban részt vehet" - mondja a kolumbiai. Ez azt jelenti, hogy meg kell tanulmányozni, hogy a KV10.1 miként termelődik, hol található a cella belsejében, vagy hogyan lehet aktiválni és deaktiválni. Hosszú távon a megszerzett tudományos ismeretek kulcsfontosságúak más kutatócsoportok vagy gyógyszergyárak számára a rák elleni gyógymód megszerzéséhez.
Az ioncsatornák nagyon fontosak, mivel szabályozzák az emberek elektromos áramát. Az egész szervezetünk idegimpulzusokkal működik, és ez azt jelenti, hogy elektromos áramot szállítunk. Egy robotban analógia útján az elektromos áram az elektronok áramlása, amely feszültség fennállása esetén a rézvezetékeken kering. A testünkben minden sejt feszültsége jóval kisebb, mint egy robotban, de elektromos áramot is termel. Az elektronok mozgását az emberekben az idegeken átáramló ionok vagy sók, például nátrium vagy kálium képviselik. És "az ioncsatornák azok a villamosenergia-kapcsolók lennének, amelyek szabályozzák az ionáramot" - magyarázza a kutató. Több mint 300 különböző ioncsatorna létezik, és mindegyik kapcsolatban áll a szervezet egy vagy több folyamatával. Például néhány szabályozza a pulzusszámot, mások légzést vagy látást. Mindenre van kapcsolás, mind az emberekben, mind az állatokban, mind a növényekben. A kutatók megpróbálják felfedezni ezen kapcsolók működését. "Amikor megkapjuk, elkezdhetjük be- és kikapcsolni, és ellenőrizni a testben történõ eseményeket" - mondja Juan Camilo Gómez. Az ionos csatornák ezért fontos célkitűzések az új gyógyszerek keresésében.
Az idegtudományi projekt azzal indult, hogy megvizsgáljuk a különbségeket a KV10.1 és testvére, a KV10.2 között. Ez a két protein, ugyanabból a családból, 75% -ában hasonló, azonban az első az emberi rák 75% -ában túlexpresszálódik, míg a második nem. "Úgy gondoltuk, hogy a különbségek megértésével azonosíthatjuk a fehérje melyik fragmentumáért a rákot." - mondja a tudós. Ezzel a tudással szabályozhatja és módosíthatja a fehérjét úgy, hogy a kívánt módon működjön. A jövőben a fehérjék megértésével kapcsolatos információk alkalmazhatók a betegek egyéni kezelésében, ami személyre szabottabb gyógyszert eredményez. Ezeknek az előrehaladásoknak több tucat évet kell igénybe venniük: "25 éves munka után még nem bocsátottak ki kifejezetten kálium-ioncsatornák ellen tervezett gyógyszert" - mondja a kutató. Azon évek kutatásainak köszönhetően azonban a már elérhető gyógyszerek egy része új alkalmazásokat talál ezen proteinek módosítóiként.
A fiatal kolumbiai, Medellín városából, 2011 márciusában érkezett Göttingenbe, miután áthaladt a spanyol Bilbaóban található Baszkföld Egyetemen, ahol doktori fokozatot végzett. A posztdokumentum első két évét a baszk kormány és ma a német laboratórium támogatásával finanszírozták. Tudományos minősége miatt és azért választotta Németországot, mert nem akart messze menni Spanyolországtól. Ő vonzotta az országot és az új nyelv elsajátításának lehetőségét. A Max Planck Intézetbe érkezett lengyel feleségének, szintén kutatónak a nyomában, akinek felajánlották a munkát a központban. Elégedett a német életminőséggel, de panaszkodik a munkahelyek instabilitása miatt. Spanyolországban törvényt fogadtak el a doktoranduszok számára a munkaszerződés megkötésére az értekezés utolsó két évében. "Németországban nem találtam ugyanezt, és 32 éves korában ismét fickóm lettem" - mondja csalódottan. Tetszik neki a munkája, mert eredeti, multidiszciplináris és lehetővé teszi számára a továbbtanulást, elismeri azonban, hogy most, hogy családja van, nem elégedett ugyanazokkal a munkakörülményekkel, mint a közelmúltban végzett. "Rövid távon szeretnék kipróbálni szerencséimet az ipari szektorban, a" bio "területén működő vállalatoknál, lelkesedéssel.
Forrás:
Címkék:
Pszichológia Szójegyzék Különböző
Juan Camilo Gómez Posada posztdoktori doktori munkát végez az Alsó-Szászország szövetségi államában található Gotinga egyetemi városban, a Max Planck Kísérleti Orvostudományi Intézet Neuronalis Signalok Molekuláris Biológiai Tanszékén. A kutatócsoport, amelyben dolgozik, általános érdeke "az ioncsatornák tanulmányozása és az, hogy ezek miként befolyásolják a sejtek fejlődését és viselkedését" - mondja a kutató. Az ioncsatornák olyan fehérjék, amelyek a sejtmembránokban találhatók, és amelyek kapuként szabályozzák az ionok belépését és kilépését. A fiatal kolumbiai tudós azt vizsgálja, hogyan nyílik meg és záródik egy feszültség-aktivált kálium-ioncsatorna, amelyet KV10.1-nek hívnak.
Körülbelül tizenöt évvel ezelőtt főnökeik, szintén kolumbiai Walter Stühmer és spanyol Luis Pardo felfedezték, hogy az emberi rák 70–75% -ában magas a KV10.1 expressziója, és úgy vélik, hogy a túltermelés fontos szerepet játszhat a betegség kialakulása Innentől kezdve a kutatók fő célja az volt, hogy "megértsék, hogyan működik a protein, amely a rákban részt vehet" - mondja a kolumbiai. Ez azt jelenti, hogy meg kell tanulmányozni, hogy a KV10.1 miként termelődik, hol található a cella belsejében, vagy hogyan lehet aktiválni és deaktiválni. Hosszú távon a megszerzett tudományos ismeretek kulcsfontosságúak más kutatócsoportok vagy gyógyszergyárak számára a rák elleni gyógymód megszerzéséhez.
Ionos csatornák: nagyon érdekes terápiás célpont
Az ioncsatornák nagyon fontosak, mivel szabályozzák az emberek elektromos áramát. Az egész szervezetünk idegimpulzusokkal működik, és ez azt jelenti, hogy elektromos áramot szállítunk. Egy robotban analógia útján az elektromos áram az elektronok áramlása, amely feszültség fennállása esetén a rézvezetékeken kering. A testünkben minden sejt feszültsége jóval kisebb, mint egy robotban, de elektromos áramot is termel. Az elektronok mozgását az emberekben az idegeken átáramló ionok vagy sók, például nátrium vagy kálium képviselik. És "az ioncsatornák azok a villamosenergia-kapcsolók lennének, amelyek szabályozzák az ionáramot" - magyarázza a kutató. Több mint 300 különböző ioncsatorna létezik, és mindegyik kapcsolatban áll a szervezet egy vagy több folyamatával. Például néhány szabályozza a pulzusszámot, mások légzést vagy látást. Mindenre van kapcsolás, mind az emberekben, mind az állatokban, mind a növényekben. A kutatók megpróbálják felfedezni ezen kapcsolók működését. "Amikor megkapjuk, elkezdhetjük be- és kikapcsolni, és ellenőrizni a testben történõ eseményeket" - mondja Juan Camilo Gómez. Az ionos csatornák ezért fontos célkitűzések az új gyógyszerek keresésében.
Az idegtudományi projekt azzal indult, hogy megvizsgáljuk a különbségeket a KV10.1 és testvére, a KV10.2 között. Ez a két protein, ugyanabból a családból, 75% -ában hasonló, azonban az első az emberi rák 75% -ában túlexpresszálódik, míg a második nem. "Úgy gondoltuk, hogy a különbségek megértésével azonosíthatjuk a fehérje melyik fragmentumáért a rákot." - mondja a tudós. Ezzel a tudással szabályozhatja és módosíthatja a fehérjét úgy, hogy a kívánt módon működjön. A jövőben a fehérjék megértésével kapcsolatos információk alkalmazhatók a betegek egyéni kezelésében, ami személyre szabottabb gyógyszert eredményez. Ezeknek az előrehaladásoknak több tucat évet kell igénybe venniük: "25 éves munka után még nem bocsátottak ki kifejezetten kálium-ioncsatornák ellen tervezett gyógyszert" - mondja a kutató. Azon évek kutatásainak köszönhetően azonban a már elérhető gyógyszerek egy része új alkalmazásokat talál ezen proteinek módosítóiként.
Medellíntől Göttingenig, megállással Bilbaóban
A fiatal kolumbiai, Medellín városából, 2011 márciusában érkezett Göttingenbe, miután áthaladt a spanyol Bilbaóban található Baszkföld Egyetemen, ahol doktori fokozatot végzett. A posztdokumentum első két évét a baszk kormány és ma a német laboratórium támogatásával finanszírozták. Tudományos minősége miatt és azért választotta Németországot, mert nem akart messze menni Spanyolországtól. Ő vonzotta az országot és az új nyelv elsajátításának lehetőségét. A Max Planck Intézetbe érkezett lengyel feleségének, szintén kutatónak a nyomában, akinek felajánlották a munkát a központban. Elégedett a német életminőséggel, de panaszkodik a munkahelyek instabilitása miatt. Spanyolországban törvényt fogadtak el a doktoranduszok számára a munkaszerződés megkötésére az értekezés utolsó két évében. "Németországban nem találtam ugyanezt, és 32 éves korában ismét fickóm lettem" - mondja csalódottan. Tetszik neki a munkája, mert eredeti, multidiszciplináris és lehetővé teszi számára a továbbtanulást, elismeri azonban, hogy most, hogy családja van, nem elégedett ugyanazokkal a munkakörülményekkel, mint a közelmúltban végzett. "Rövid távon szeretnék kipróbálni szerencséimet az ipari szektorban, a" bio "területén működő vállalatoknál, lelkesedéssel.
Forrás:
-w-trakcie-karmienia-piersi-porada-eksperta.jpg)
