A pszichiátriai vizsgálat egy olyan beszélgetés, amely a pszichiátriai állapotok és rendellenességek különféle lehetséges tüneteire összpontosít. A pszichiáter felkeresése még mindig valószínűleg, de nem szabad, szégyenteljes dolog, és továbbra is tabutéma. A pszichiáter - csakúgy, mint bármely más orvos - csak a páciens jólétét veszi figyelembe annak érdekében, hogy megfelelően diagnosztizálhassa a páciensben meglévő problémát, majd megfelelő kezelést javasoljon számára. Milyen kérdések merülnek fel egy pszichiátriai vizsgálat során, és miért ne féljenek tőle a betegek?
A pszichiátriai vizsgálat még mindig tabutéma, és néhány beteg, csak hallva ezt a kifejezést, kellemetlen érzéseket és asszociációkat tapasztal. Honnan származhat ez a hozzáállás? Leggyakrabban az emberek attól tartanak, amit egyszerűen nem tudnak. A pszichiátriai vizsgálat tulajdonképpen egy mentálisan működő probléma-orientált beszélgetés. Alapvetően bármely orvos elvégezheti a mentális állapot alapértékelését, míg a teljes pszichiátriai vizsgálat továbbra is a gyermekek és serdülők pszichiátriai és pszichiátriai szakembereinek területe.
A pszichiátriai vizsgálat akkor kezdődik, amikor a beteg belép az irodába
A pszichiátriai vizsgálat akkor kezdődik, amikor a beteg belép az orvosi rendelőbe. Akkor is figyelni lehet a beteg különböző viselkedésére, ami közelebb hozza az orvost a diagnózis felállításához. Például egy depressziós ember rendkívül hanyagul öltözve jöhet az orvosi rendelőbe. Egy másik beteg - például mániás állapotban lévő - kivételesen színes és mutatós stílusú lehet. Az orvosnál megjelenő első asszociációk nagyon fontosak - befolyásolhatják a pszichiátriai vizsgálat további menetét.
A pszichiáterek a pszichiátriai vizsgálat során szorosan figyelemmel kísérik betegeiket. Például olyan szempontok, mint:
- a páciens ülésének módja;
- a beteg bármilyen nyugtalan mozgást végez, például remegő lábak vagy állandó kezek a kezével;
- szemkontaktus az orvossal;
- a beszéd üteme.
Pszichiátriai vizsgálat: a tájékozódás értékelése
A pszichiátriai vizsgálat során kétféle orientációt mérnek fel: autopszichikus orientáció és allopszichikus orientáció. Az első magát a beteget érinti - egy autopszichikus ember tudja, ki ő, mi a neve és hány éves. Az allopszichikus orientáció viszont a páciens környezetét érinti - ennek értékeléséhez kérdéseket kell feltenni a páciens helyével vagy az aktuális dátummal vagy a hét napjával kapcsolatban.
Pszichiátriai vizsgálat: az affektus és a hangulat értékelése
Az affektus a beteg aktuális érzelmi állapota (az affektust a beteg érzelmeinek kifejezéseként is meghatározhatjuk, amelyet az orvos értékelhet). A pszichiátriai vizsgálat során az orvos megállapíthatja, hogy a beteg alkalmazkodott, rosszul beállt, labilis, merev vagy gyengült volt.
A hangulat viszont tágabb fogalom, mint az affektus, és hosszabb ideig tartó érzelmi állapotokat takar.A hangulat lehet emelkedett, depressziós vagy akár (eutimikus). A hangulat felmérése érdekében a pszichiáter megkérheti a beteget, hogy írja le valamilyen skála szerint a hangulatát (pl. Számszerű skálán, ahol 0 a lehető legrosszabb hangulat, 10 pedig a legjobb hangulat, amelyet a beteg csak elképzelni tud). A vizsgált személy által bemutatott klinikai kép befolyásolja a hangulat végső megítélését is. Lehet, hogy szomorú, szorongott és nem tud örülni az embernek rossz hangulata. Ezzel szemben egy másik emberben, aki úgy tűnik, hogy tele van energiával és izgatott, nem képes egy helyben nyugodtan ülni - ez a viselkedés megemelkedett hangulatot sugallhat a betegben.
Olvassa el még: Pszichológus: hogyan megy az első látogatás? Pszichológus, pszichiáter és pszichoterapeuta ... Pszichoterapeuta: hogyan válasszunk jó szakembert? Pszichiáter, pszichológus, pszichoterapeuta és edző - kivel vegye fel a kapcsolatot a ...Pszichiátriai vizsgálat: az észlelési rendellenességek értékelése
A pszichiátriai vizsgálat során alapvetően minden beteget megkérdeznek arról, hogy látott-e vagy hallott-e már valami szokatlant, vagy tapasztalt-e bármilyen más értelmet, amelyet más emberek nem tapasztaltak. A válaszadók egy részénél ez felháborodást vált ki, de nem szabad túl gyorsan idegesíteni - az észlelési rendellenességek (elsősorban hallucinációk formájában) előfordulásának kérdése a pszichiátriai vizsgálat rutineleme.
A hallucinációk bármilyen értelműek lehetnek, ezért - különösen, ha a pszichiáter gyanítja, hogy a beteg tapasztalhatja őket - számos különböző kérdés merülhet fel, amelyek az észlelési zavarokra összpontosítanak. Erre a célra megkérdezhetjük például a beteget, hogy hall-e valamilyen hangot, vagy tapasztalt-e valaha olyan szokatlan érzéseket, amelyek a teste belsejéből származhatnak.
Pszichiátriai vizsgálat: gondolkodási rendellenességek értékelése
A gondolkodási rendellenességeket két csoportra osztják: csökkent gondolkodási arány és csökkent gondolkodási tartalom. Mind a betegtől kapott információkat, mind a páciens beszédmódját felhasználják a gondolkodási arány zavarainak felmérésében. A rendellenességek e csoportjába a következők tartoznak: a gondolkodás menetének felgyorsulása vagy annak lelassulása. A pszichiáterek gyakran egyszerűen megkérdezik a betegeket, hogy lassabb vagy gyorsabb gondolatmenetet tapasztalnak-e. Figyelembe veszik azt is, hogy a beteg milyen gyorsan válaszol a kérdésekre - például a válasz hosszas gondolkodása után felmerülhet a gondolkodási ütem lassulása a vizsgált személyben.
A gondolkodással kapcsolatos pszichopatológiai rendellenességek második csoportja a gondolkodás tartalmának zavarai. Ide tartoznak a téveszmék és a rögeszmék. A pszichiáter a beteg téveszméiről úgy tájékozódhat, hogy gondosan meghallgatja, miről mesél a beteg - például az üldözõ téveszmékben szenvedõ beteg meggyõzõdhet arról, hogy mindenki ártani akar neki, míg a befolyástévesztõ beteg makacsul állíthatja, hogy egyes külső erők irányítják viselkedésüket vagy gondolkodási folyamataikat. A téveszmék értékelésekor az orvosnak különösen tapintatosnak kell lennie - mert ahhoz, hogy a téveszméket szenvedő páciensről beszélhessünk, meg kell állapítani, hogy a beteg kétségtelenül meg van győződve a meggyőződésének valóságtartalmáról, még akkor is, ha bizonyítékot mutatnak be neki arról, hogy nem igazak.
A rögeszméket tolakodó gondolatoknak nevezzük. Annak ellenőrzésére, hogy jelen vannak-e a betegben, a pszichiáter megkérdezi az alanyot, hogy tapasztalt-e már olyan tolakodó, kellemetlen gondolatokat, amelyeket a beteg megpróbált (sikertelenül) elkerülni. Egy másik probléma a rögeszmékkel - kényszerekkel, azaz bizonyos tevékenységek végrehajtásának szükségességével (pl. Rögeszmés kézmosás) jár. Ebben az esetben a pszichiáter megkérdezi a beteget, hogy a beteg megtapasztalja-e olyan tevékenységek szükségességét, amelyek - akár átmenetileg is - megkönnyíthetik a rögeszmék előfordulását.
Pszichiátriai vizsgálat: Insight Assessment
A betekintés a beteg tudatossága a betegségről. A belátás értékelése a pszichiátriai vizsgálat egyik alapvető eleme - a megőrzött belátással rendelkező betegeknél nagy valószínűséggel könnyebb megvalósítani a terápiás beavatkozásokat, mint azoknál a betegeknél, akik - annak ellenére, hogy a betegség terheli őket - teljesen egészségesnek érzik magukat.
Ajánlott cikk:
Pszichoterápia - típusok és módszerek. Mi az a pszichoterápia?Pszichiátriai vizsgálat: a kognitív funkciók értékelése
A figyelmet, a memóriát és a koncentrációt pszichiátriai vizsgálat során is értékelik. E kognitív tevékenységek állapotára a legegyszerűbb úgy következtetni, ha megkérdezzük a beteget, hogy érzi-e például a figyelem vagy a memória károsodását. Az emlékezet felmérhető maga a pszichiátriai vizsgálat során is, például a pszichiáter megkérheti az alanyot, hogy emlékezzen meg néhány neki adott szóra, és az orvos által kiválasztott pillanatban hozza létre újra.
Pszichiátriai vizsgálat: öngyilkossági gondolatok
Néhány ember, aki nem kapcsolódik a pszichiátriához, úgy véli, hogy az öngyilkossági gondolatokkal vagy az öngyilkossági kísérletekkel kapcsolatos kérdéseket nem szabad feltenni - ez egyértelmű hiba. Nem arra késztetik a beteget, hogy elgondolkodjon a saját életén, inkább arra készteti a beteget, hogy valaki úgy döntött, hogy valóban felméri mentális állapotát egészében. Pszichiátriai vizsgálat során fontos azonosítani a jelenlegi és a korábbi öngyilkossági gondolatokat vagy kísérleteket. A pszichiáterek az önkárosítások elkövetéséről is kérdezik a válaszadókat.
Pszichiátriai vizsgálat: kórtörténet
A páciens vagy először fordulhat pszichiáterhez, vagy ez lehet a következő látogatása egy ilyen szakembernél. Azoknál az embereknél, akik már részesültek pszichiátriai kezelésben, a betegségük jelenlegi lefolyására vonatkozó információk nagy jelentőséggel bírnak. Az orvost érdekli az összes már megvalósított kezelési módszer, kórházi kezelés (különösen azok, amelyek a beteg beleegyezése nélkül történtek), valamint a remissziós periódusok hossza.
A szerves betegségek kétségtelenül összefüggenek a pszichével, ezért egy pszichiátriai vizsgálat során felteszik a kérdéseket, hogy a beteg szenved-e krónikus betegségekben. Ez különféle okok miatt nagyon fontos. Először, néhány szerves entitás mentális rendellenességekhez vezethet (például hiperkortizolémia, amely pszichotikus rendellenességeket okozhat). Egy másik szempont a pszichiátriai kezelés tervezésével kapcsolatos - bizonyos betegségek jelenléte a páciensben kizárhatja bizonyos gyógyszerek használatának lehetőségét (például kardiológiai problémákkal küzdő embereknél, akik nem használnak triciklusos antidepresszánsokat). Fontos a beteg által már alkalmazott gyógyszerekre vonatkozó információ is - egy pszichiáter, aki tudja, hogy a beteg milyen gyógyszereket szed, képes felajánlani neki olyan pszichotróp gyógyszereket, amelyek nem lépnek kölcsönhatásba más gyógyszerekkel.
Ajánlott cikk:
Kognitív viselkedésterápia: mi ez és hogyan kezelik ...Pszichiátriai vizsgálat: az ember életében minden esemény hatással van a pszichére
A teljes pszichiátriai vizsgálat nagyon átfogó értékelés. Ennek oka az a tény, hogy a mentális rendellenességek és betegségek előfordulását, például egy 40 éves embernél, befolyásolhatják a korai fiatalságukban bekövetkezett események. Ezért kérdezik a pszichiáterek a beteg oktatási folyamatáról, a serdülőkori szülőkkel való kapcsolatokról vagy az első kapcsolatokról. Elméletileg még a páciens anyja terhességének lefolyására vonatkozó információk is jelentősek lehetnek - elvégre az egyik lehetséges tényező, amely összefüggésben állhat például a skizofrénia etiológiájával, az intrauterin élet során tapasztalt fertőzések. Fontos tudni azt is, hogy a beteg mit szenvedett különféle balesetek során (különösen, ha fejsérülések kísérték őket), és hogy voltak-e valaha valamilyen neurológiai rendellenesség, például roham.
Pszichiátriai vizsgálat: függőségek
A pszichiátriai vizsgálat során feltett szokásos kérdés a pszichoaktív anyagokra vonatkozik. Leggyakrabban az alkohol, a drogok és a nikotintermékek használatáról kérdezik a betegeket, valójában az esetleges kábítószerrel való visszaélésről és egyéb függőségekről is (még például a shopaholizmusról vagy a kóros szerencsejátékról) is meg kell kérdezni őket.
Pszichiátriai vizsgálat: ütközik a törvénnyel
A pszichiátereket az is érdekli, hogy a beteg valaha is ütközött-e a törvényekkel. Az ilyen események jelezhetik például a beteg túlzott impulzivitását, törvénysértés akkor is előfordulhat, amikor a betegek például mániás epizódokat tapasztalnak.
Pszichiátriai vizsgálat: mit kérdeznek még a pszichiáterek?
A pszichiátriai irodába látogató betegektől valószínűleg azt is megkérdezik, hogy hogyan alszanak (elvégre a pszichiátriai problémák mind álmatlanságot, mind túlzott álmosságot eredményezhetnek), valamint étvágyukról (itt a különböző étkezési rendellenességek kizárása vagy megerősítése a kérdés. például bulimia vagy anorexia).
Megéri tudniGyermekpszichiátriai vizsgálat: hasonló, de eltérő
A gyermekek pszichiátriai vizsgálatának menete bizonyos szempontból hasonló a felnőttekéhez, de néhány különbség is jellemzi. Mindenekelőtt a gyermekek mentális problémáinak diagnosztizálását mind a magával a gyermekkel, mind a gyámjaival folytatott beszélgetés alapján végzik. Érthető, hogy amikor viselkedési rendellenesség vagy autizmus spektrum zavar gyanúja merül fel, a pszichiáter nem a gyermektől, hanem a szülőktől kapja meg a diagnózis felállításához elengedhetetlen információkat.
A gyermek fejlődési periódusának nagy jelentősége van a gyermekpszichiátriában. Az első lépések, az első szavak, a gyermek interakciója társaival és idegenekkel - mindezek fontosak a gyermekek pszichiátriai vizsgálatánál. Ez a vizsgálat bizonyos nehézségek miatt is speciális - ilyenek előfordulhatnak például a gyermekek észlelési rendellenességei esetén. A gyermekbetegek általában rendkívül gazdag fantáziával rendelkeznek, és laikusoknak nehéz megmondani, hogy a látott sárkányokról vagy szellemekről szóló történetek kapcsolódnak-e a gyermek kreativitásához, vagy a gyermek valóban hallucinációkat él át. A gyermekpszichiátria tapasztalt szakemberei azonban képesek megkülönböztetni a normát a patológiától. Egy másik jellemző, amely különbséget tesz a gyermekek pszichiátriai vizsgálatában, az a tény, hogy például a gyermek által készített rajzok felhasználhatók a vizsgálat során.
Pszichiátriai vizsgálat - az átfogó értékelés során nem csak a pácienssel való beszélgetés a fontos
A pszichiátriai vizsgálat alapvető következtetéseit mindenképpen a válaszadótól kapott információk alapján vonják le. Azonban a család által a pszichiáter számára átadott adatok szintén fontosak a beteg átfogó értékelésében. A hozzátartozókkal folytatott beszélgetés különös jelentőséggel bírhat, például amikor egy beteg mentális betegség akut epizódja során (pl. Súlyos mánia fázisában) sürgősségi jelzések miatt pszichiátriai kórházba érkezik. Ilyen helyzetben a beteg családja tájékoztatást nyújthat az orvosnak a premorbid időszakban történő működéséről, valamint a szakorvos számára adatokat szolgáltathat a jelenlegi kezelés menetéről vagy a beteg által alkalmazott gyógyszerekről.
A pszichiátriai vizsgálat mint olyan teszt, amely a különböző betegeknél teljesen másképp nézhet ki
Amint láthatja, a pszichiátriai vizsgálat nagyon kiterjedt - akár egy óránál is tovább tarthat. Azonban nem minden beteg hallja ugyanazokat a kérdéseket az orvostól - érthető, hogy a pszichiáter főként téves meggyőződéséről fog beszélni egy téveszmés szindróma gyanújú betegnél, viszont a depressziós epizódban a beteggel folytatott beszélgetés elsősorban a hangulati rendellenességekre összpontosít.
Aggódhat egy pszichiátriai vizsgálat miatt?
A pszichiáterek vizsgálata egyszerűen interjú. Az orvossal való kapcsolattartás őszintesége és nyitottsága bizonyosan hozhat előnyöket - a hivatásos pszichiáter nem értékeli a beteget, mert feladata a beteg számára nyújtott információk rendszerezése és a diagnózis felállítása, majd a megfelelő kezelés felajánlása. Érdemes hangsúlyozni, hogy pszichiátriai irodákban alig találni filmművészetből ismert heverőket - ha van ilyen, inkább pszichológus vagy pszichoterapeuta irodájának felszerelését jelentik. A pszichiáterhez látogató betegnek valószínűleg kényelmes széket kínálnak, és maga az interjú olyan körülmények között zajlik, hogy a beteg ne érezzen kellemetlenséget.
Ajánlott cikk:
Pszichiáter: mit csinál? Miben különbözik a pszichológustól és a pszichoterapeutától?
