Az iszkémiás fájdalmat tartják a legnehezebben kezelhetőnek, mert a közönséges fájdalomcsillapítók nem hatékonyak. Akkor jelenik meg, amikor valamilyen oknál fogva akadályozza a véráramlást az ereken. Milyen okai vannak az ischaemiás fájdalomnak és hogyan kezelik?
Tartalomjegyzék:
- Ischaemiás lábfájdalom
- Ischaemiás bélfájdalom
- Ischaemiás fejfájás
Az iszkémiás fájdalom az erek szinte minden betegségét kíséri. Ischaemiás szívbetegségben, Raynaud-kórban, obliteráló arteritisben, cukorbetegségben és időszakos claudicációban fordul elő. Az esetek 98% -ában az ischaemia a kialakult érelmeszesedés eredménye. Az iszkémia olyan állapot, amelyben kevesebb vér jut el bizonyos szövetekbe, és ezzel kevesebb oxigén, mint amennyi a normális sejtszintű anyagcsere fenntartásához szükséges.
Az ischaemia és az ezzel járó fájdalom testünk számos területén megjelenhet. Hatással lehet az alsó és felső végtagokra, a fejre, az agyra és a belekre.
Ischaemiás lábfájdalom
Az ischaemiás fájdalom klasszikus példája az időszakos claudicációval járó fájdalom. Séta közben jelenik meg. A testmozgás (pl. Gyaloglás) során a vérellátás gyenge, és az izmokban fokozódik az anaerob glikolízis (szöveti hipoxiából eredő) folyamat. A laktát túltermelése anaerob glikolízissel acidózist okoz, amely testgyakorlási fájdalommal (claudication) nyilvánul meg. A fájdalom olyan erős és éles, hogy megállásra és pihenésre kényszeríti az illetőt.
A betegség progresszív. Ha nem kezelik, akkor olyan helyzethez vezet, amikor a fájdalom nyugalmi állapotban is megjelenik. Ez az állapot az úgynevezett kritikus ischaemia. Ennek következménye lehet a lábszövet nekrózisa. Kiterjedt nekrózis esetén a beteg életének megmentésére a végtag egy részének vagy egészének amputálása választott eljárás.
A betegség kezdeti szakaszában annak kialakulása leállíthatja a belgyógyászati eljárást, később szükség van egy olyan érsebész beavatkozására, aki kinyitja a beszűkült éret, vagy ha lehetséges, megkerülést hajt végre.
A betegség előrehaladott stádiumában azonban a műtét gyakran hatástalan, és ez az a helyzet, amelyben enyhülést adhat az intervenciós fájdalomkezelés szakembere által végzett műtét.
Egy ilyen eljárás abból áll, hogy blokkolja a szimpatikus idegrendszer aktivitását egy adott végtag beidegzésének megfelelő magasságban. A végtagfájdalom legpontosabb módszere a termolézió, amely lehetővé teszi a megfelelő idegrostok szelektív megsemmisítését. Ez nemcsak fájdalomcsillapítást nyújt, hanem javítja a végtag vérellátását azáltal, hogy fokozza és aktiválja a biztosíték keringését. Jön az ún a vér újraelosztása és ennek következtében a szövetek oxigénellátásának javítása.
Ez a kezelés tehát nemcsak fájdalomcsillapító, hanem terápiás eljárás is, amely támogatja az alapbetegség kezelését. Figyelembe kell venni, hogy az eljárás utáni kezdeti szakaszban az újraelosztás nagyon fájdalmas lehet, mert az eddig károsodott szövetek sokkkal reagálnak fokozott vérellátásukra.
Az iszkémiás lábfájdalom minden ötödiknél 55 éves és idősebb embernél jelentkezik. A krónikus ischaemiás fájdalom kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával növekszik. 70 éves kor után az emberek több mint fele tapasztalja.
Az iszkémiás lábfájdalom akkor jelentkezik, amikor az artériás ér belső átmérőjének szűkülete nagyobb, mint 50%.
Ischaemiás bélfájdalom
A bél ischaemia besorolható krónikus állapotba, amely a beleket vért szállító artériák szűkülete, és akut, amely a belek véráramlásának hirtelen és teljes elzáródásából származik. A belek krónikus iszkémiája a zsigeri artériák szűkületéből ered, amelyek a beleket vért szolgáltató artériák. Az oxigénben és tápanyagokban gazdag vérellátás elégtelensége számos jellegzetes tünetet okoz, amelyeket gyakran hasi anginának hívnak. Az iszkémia leggyakrabban a vékonybelet érinti, de a vastagbél iszkémiája is előfordul.
A krónikus bél ischaemia leggyakoribb oka az érelmeszesedés. Az ateroszklerotikus plakkok lerakódása a belek artériáiban és az általa okozott tünetek analógak a koszorúér-érelmeszesedéssel.
A krónikus bél ischaemia tünete az ún a tünetek triádja.
- Hasi fájdalom, amely általában 15-60 perccel étkezés után jelentkezik. Az ételek emésztése és mozgatása a belek munkája, amely nagyobb oxigén- és tápanyagellátást igényel. Míg a szűkült ereken keresztüli véráramlás nyugalmi állapotban elegendő lehet (azaz a belekben élelem nélkül), munka közben, ha több vérre van szükség, a szükséges komponensek hiányozni kezdenek. A fájdalom nyilvánul meg. Minél bőségesebb és zsírosabb az étkezés, annál több munkát kell a beleknek megemészteni. Ez súlyosbítja a fájdalmat. A tünetek körülbelül 1-3 órán át fennállnak.
- Cachexia. Az étkezés utáni fájdalom miatt a legtöbb beteg tartózkodik az evéstől. Ezenkívül az elégtelenül ellátott belek rosszabbul működnek, ezért nem szívják fel az élelmiszerből a tápanyagokat. Sőt, a bél ischaemiában szenvedő betegek gyors jóllakottság érzését tapasztalják. Az esetek 80% -ában a krónikus bélischaemia súlycsökkenést eredményez.
- Tartós hasmenés.
A bél krónikus ischaemiájának egyéb tünetei közé tartozik az émelygés, hányás, székrekedés, gáz és általános gyengeség.
Krónikus bél ischaemiában szenvedő betegeknél a kezelés célja a hasi artériákon keresztüli normális véráramlás helyreállítása. Ezt kétféleképpen lehet megtenni.
- Sebészeti beavatkozás, amely eltávolítja az artérián keresztüli áramlást akadályozó érelmeszesedést (endarterectomia). A műtéti kezelés másik lehetősége egy bypass létrehozása a szűkület helyének megkerülésére. A páciens vénájának egy másik helyéről vett töredékét vagy egy mesterséges érprotézist a szűkület helye elé és mögé ültetnek be, így a vér megkerülheti az akadályt és szabadon áramolhat.
- Az endovaszkuláris kezelés vagy az angioplasztika magában foglalja a katéter behelyezését a beszűkült artériába, amelynek végén ballon van. A léggömb felfújása a szűkületnél lehetővé teszi az edény tágulását. Ezenkívül sztentek vagy kis "rugók" is használhatók, amelyek megtartják az érfal kiszélesedését.
Jelenleg a kezelés gyakran alacsonyabb kockázatú endovaszkuláris eljárással kezdődik, és hatástalansága esetén, vagy amikor az anatómiai körülmények megakadályozzák az ilyen eljárást, a műtétet endarterektómia vagy a szűkület megkerülésével (bypass) hajtják végre.
A legtöbb betegnél a műtéti kezelés helyreállítja a normális véráramlást a belekben. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az étkezési szokások megváltoztatása, a testsúlycsökkentés, a dohányzás abbahagyása és a rendszeres testmozgás megvalósítása nélkül a probléma tovább növekszik. A betegek körülbelül 25% -ánál a betegség a műtét után néhány éven belül megismétlődik. A megelőző intézkedések megtétele és az orvosi ajánlások betartása megállíthatja vagy legalábbis lelassíthatja az érelmeszesedés lerakódását az erekben.
Ischaemiás fejfájás
Az érrendszeri eredetű fejfájás az artériás hipertóniával kapcsolatos migrénes és vazomotoros fájdalom, amely az érelmeszesedés során jelentkezik. Az iszkémiás fejfájás a carotis atherosclerosishoz kapcsolódhat. Sok ember számára a carotis atherosclerosis első tünete a stroke.
Van olyan betegek csoportja is, akik csak szédülést és fejfájást, fülzúgást, furcsa bizsergést tapasztalnak a végtagokban, valamint zavart érzés és egyensúly. Ha ilyen tünetek jelentkeznek szívbetegségben, magas koleszterinszintben vagy dohányzókban, jobb, ha nem hagyja figyelmen kívül ezeket.
A nyaki artériák a legfontosabb erek, amelyek vért juttatnak az agyba. Úgy érezhetjük munkájukat, hogy az ujjainkat a nyak oldalára tesszük. A gerincben elrejtett csigolya artériák ugyanolyan fontosak az agy zavartalan működése szempontjából. Ezen artériák lumenének szűkülete az agy nagyon veszélyes iszkémiájához vezet.
Túlzás nélkül elmondható, hogy a hatékony és szabadalmi carotis artériák garanciát jelentenek egészségünkre. Fontos nemcsak, hogy a vér hatékonyan áramlik át mind a négy artérián, hanem az is, hogy az embolikus anyag, vagyis az artéria belső falától levált ateroszklerotikus plakkok ne kerüljenek be a vérrel az agyi erekbe.
Ha az érelmeszesedés plakkjának egy töredéke eljut az agyig, nagyon súlyos neurológiai rendellenességek lépnek fel. Az ilyen események legrosszabb forgatókönyve a beteg halálát eredményezi.A carotis artériák érzékenyebbek az érelmeszesedéses elváltozásokra, mint a csigolya artériák.
A carotis atherosclerosis a 65 évnél idősebb emberek körülbelül 30% -ában fordul elő.
A carotis artériák ateroszklerotikus elváltozásai különböző súlyosságúak, ez határozza meg az átjárhatóságot és a kezelés módját. Lengyelországban 10 ezer. carotis artériák, hogy megvédjék a betegeket a szélütéstől és akár életvesztéstől is.
Emlékeztetni kell arra, hogy az stroke a harmadik halálok az országban, amelynek 80% -a ischaemiás stroke, vagyis az agy vérellátásának leállítása. Ez nemcsak orvosi, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is megmutatja a probléma mértékét.
A szerzőről
Olvassa el a cikk további cikkeit
-czyli-aminotransferaza-alaninowa---normy.jpg)
---badanie-wykrywajce-choroby-nerek.jpg)
