Cachexia (cachexia): okok, tünetek, kezelés

A cachexia az emberi test súlyos kimerülésének állapota, általában krónikus betegség, leggyakrabban rák előrehaladott stádiumában lévő betegeknél figyelhető meg. Hogyan ismerhető fel a kacheia? Hogyan történik a kezelés, amikor a beteg teste kimerült?

A cachexia (a szervezet pazarlása) mind a betegség szövődménye, mind a hosszú távú szakkezelés lehet. A mély alultápláltság jelentős testsúlycsökkenéshez, izomsorvadáshoz, gyengeséghez, rossz közérzethez, a környezettől való elszigetelődéshez és depresszióhoz vezet.

A cachexia kialakulása sok esetben befolyásolja a betegek kezelésének menetét, jelentősen rontja az életminőséget és rontja a prognózist, valamint rövidebb túlélési időhöz vezet és növeli a daganatos betegségekben szenvedő betegek halálának kockázatát.

Tartalomjegyzék

1. Cachexia (cachexia): okok
2. Cachexia (cachexia): tünetek
3. Cachexia (cachexia): diagnózis
4. Cachexia (a test kimerülése): gyógyulás
5. Cachexia (a test kimerülése): szövődmények

Cachexia (cachexia): okok

A cachexia okai közül elsőként a rákot különböztetik meg, ami elégtelen táplálékfelvételhez, felszívódási rendellenességekhez és anyagcserezavarokhoz vezet.

Jelentős fogyás és rendkívüli alultápláltság figyelhető meg gyomor-bélrendszeri rákban (különösen annak felső szakaszában, azaz nyelőcsőrákban és gyomorrákban) és hasnyálmirigyrákban, valamint más krónikus betegségekben, mind vírusos (vírusos hepatitis, AIDS), mind pedig és veseelégtelenséghez, szívelégtelenséghez vagy tüdőelégtelenséghez vezetők.

Azt, hogy a test extrém kimerülése kialakul-e és valószínűleg, főleg a rák típusa, lokációja, klinikai stádiuma és az onkológiai kezelés során alkalmazott terápia fajtája befolyásolja.

Emlékeztetni kell arra, hogy a testtömeg jelentős csökkenése és a rövid időn belüli étkezési vonakodás egy krónikusan beteg egészségi állapotának romlásához vezet, ami akár a gyógyszerprogramból való kizáráshoz, akár a terápia elhalasztásához vezethet, és korai halálához vezethet.

Cachexia (cachexia): tünetek

A legyengült betegeknél a leggyakrabban megfigyelt tünetek közé tartozik a nem szándékos, jelentős fogyás. A krónikus betegségek előrehaladott stádiumában lévő betegek gyakran étvágytalanságban szenvednek, és még a kedvenc ételeiket is meg akarják enni.

Az ismételt hányinger és hányás szintén nem kedvez a rendszeres táplálékfelvételnek. Az onkológiai gyógyszerek és a kemoterápia alkalmazása befolyásolhatja az étvágycsökkenést. Gyakran nagyon fájdalmas és nehezen lenyelhető elváltozásokat okoznak, amelyek a szájnyálkahártyán helyezkednek el, valamint szárazságot és gombás elváltozásokat tartalmaznak bennük.

Jelentősen csökken a zsírszövet mennyisége és az izomtömeg csökkenése, amelyet maga a beteg és családja láthat. A cachexiás betegek hajlamosabbak a fertőzésekre a csökkent immunitás miatt.

Fekvő embereknél hatalmas duzzanatok jelenhetnek meg a láb, az alsó lábszár, a gerinc ágyéki régiója és a kezek területén, amelyek az elégtelen ellátásból és a túlzott fehérjevesztésből erednek.

A beteg ember legyengül, álmos, krónikusan elfárad, nincs ereje és vágya semmire sem. Az ismételt szédülés, ájulás, ájulás, szívdobogás és légszomj súlyosbodó vérszegénységre (vérszegénység) utalhat.

A progresszív pazarlás és a fogyás rontja a betegek mentális állapotát. A krónikus betegség előrehaladott stádiumában sok legyengült beteg napi tevékenysége során gondozóira vagy családjára támaszkodik, depressziós, érzelmileg instabil és depressziós. Ilyen helyzetben érdemes pszichológustól segítséget és interjút kérni.

Cachexia (cachexia): diagnózis

A cachexiát a beteg nem szándékos, progresszív fogyása és az azt kísérő klinikai tünetek alapján értékelik. Ezenkívül laboratóriumi vizsgálatok is elvégezhetők a beteg vérképének, különösen az eritrociták és a leukociták tartalmának, valamint a prealbumin, az albumin, az összes fehérje és a transzferrin koncentrációjának a vérszérumban történő értékelésére.

Eddig a szakirodalomban nem írtak le olyan tanulmányokat, amelyek egyértelműen megerősíthetnék a cachexia kialakulását, a diagnózist a beteg által bemutatott klinikai tünetek, különösen a betegség megjelenése előtt mért súlycsökkenés alapján állapítják meg.

Az 5% -nál nagyobb testtömeg-veszteség 6 hónapon belül aggodalomra ad okot, főleg az izomszövet csökkenésével és az anyagcserezavarokkal együtt.

Ez az evészavar korai tünete, és megfelelő táplálkozási kezelést igényel.

Cachexia (a test kimerülése): gyógyulás

A legyengült beteg kezelése nehéz, főleg az alapbetegség kezelésén alapul, legyen szó rákról vagy más krónikus betegségről. Szükség van azonban egy kiegyensúlyozott, magas fehérjetartalmú és magas kalóriatartalmú étrend bevezetésére, és néha gyógyszeres kezelésre is.

Az enterális táplálkozás (vagyis a gyomor-bél traktuson keresztül) a beteg számára a legelőnyösebb, amely magában foglalja mind az étkezés szájon át történő beadását, mind az ipari folyékony orális étrend alkalmazását, valamint táplálkozási fisztulán vagy a gyomorba vagy a vékonybélbe helyezett csövön keresztül történő táplálást.

Nagyon fontos, hogy a krónikus betegség előrehaladott stádiumában lévő beteget a lehető leghosszabb ideig szájon át táplálják, ezért érdemes gondoskodni a páciens számára elfogadható étkezések konzisztenciájáról, valamint az ételadagok ízéről és nagyságáról.

Biztosítsa azokat az ételeket, amelyeket a beteg a legszívesebben szeret és eszik, lehetőleg kis adagokban, de gyakran (napi 7-8 alkalommal). A megfelelően kiegyensúlyozott étrend kialakításához érdemes dietetikushoz fordulni segítségért és tanácsért.

Speciális ipari készítmények és tápanyagok is kaphatók a piacon olyan betegek táplálására, akik nem hajlandók enni.

Használhatók étkezés helyett és között is, mert magas a kalóriatartalma, könnyen emészthető, jól emészthető és minden szükséges tápanyagot biztosít a szervezet számára. Az enterális táplálkozás ellenjavallatai közé tartozik, de nem kizárólag, a gyomor-bél elzáródása, a bél ischaemia, valamint a súlyos sokk és a felszívódási zavar.

Amikor az enterális táplálkozás elégtelenné válik, mérlegelni kell a parenterális táplálkozás hozzáadását a terápiához. Ez abban áll, hogy a tápanyagokat speciálisan elkészített keverék formájában juttatja el közvetlenül a véráramba.

Erre a célra intravaszkuláris katétereket alkalmaznak, amelyeket központi vagy perifériás vénákba helyeznek be, valamint arteriovenózus fisztulákba. A legyengült beteg táplálkozása gyógyszeres terápiával is támogatható, amely főleg az étvágyat serkentő gyógyszerek, valamint hányáscsillapítóként és a bélpálya felgyorsításával járó anyagok beadásából áll.

Nem szabad megfeledkezni a rehabilitációról és a beteg képességeinek intenzitásához igazított rendszeres testgyakorlatokról. Megakadályozzák a nyomásfekélyeket, a kontraktúrákat és az izomsorvadást.

Cachexia (a test kimerülése): szövődmények

A cachexiában szenvedő beteg gyakran nem tudja folytatni a krónikus betegség vagy az onkológiai kezelés korábban tervezett terápiáját a beadott szerek életveszélyes szövődményeinek fokozott kockázata, valamint hatékonyságuk csökkenése miatt.

A rákkal küzdő beteg túlzott fogyása szintén csökkenti a gyógyulás prognózisát. Ilyen esetben általában a farmakológiai terápiát abbahagyják, és minden műtétet elhalasztanak, amíg a beteg klinikai állapota javul.