Az agy az emberi szervek közül a legfontosabb. Az emberi agynak sok összetett funkciója van, ezért nem ébred fel, hogy tudjuk, mennyire összetett az agy szerkezete. Alapvetően az agynak három része van: a megfelelő agy, az interbrain és az agytörzs - mindegyik szerkezetükben és működésükben különbözik egymástól.
Az agy, vagy helyesebben, ha helyesebb terminológiát használunk - az agy, az egyik legfontosabb és az emberi szervek legösszetettebb felépítésű. Latinul "agyvelő", a szó görög szavakból származik huami azt jelenti, hogy "bent" vagy "belül", és onnan kephalos "fejnek" fordítva.
Az agy és a gerincvelő együtt alkotja a központi idegrendszert. Az agy struktúráiban szabályozzák a különféle életfolyamatok, például a légzés és a szívműködés folyamatát. Mielőtt bármilyen tevékenységet elvégeznénk, sokféle központ aktiválódik az agyban - mindezt azért, hogy a test megfelelően elvégezze a tervezett tevékenységet.
Az agy tömege és térfogata. Az egyének agya változhat olyan paraméterekben, mint a súly és a térfogat. Összességében azonban a becslések szerint az emberi agy átlagos súlya 1200 és 1400 gramm között mozog, míg átlagos térfogata a nemtől függően változik - a női agy általában 1100 köbcentiméter körül mozog, a férfiak e szervének térfogata jellemzően 1250 köbcentiméter körül mozog.
Az agynak azonban nincs ilyen tömege, amikor ember születik - egy csecsemőben az agy átlagos tömege körülbelül 300 g, ezért jól látható, hogy az agy fejlődése nemcsak a születés előtti időszakban, hanem az ember születése után is megtörténik.
Elméletileg úgy tűnik, hogy minél nagyobb az ember agya, annál nagyobb az intelligenciája. Az erről szóló vélemények megoszlanak, de az a vélemény érvényesül, hogy valójában nincs kapcsolat az agy tömege vagy térfogata és az intelligencia között.
Az agynak általában négy fő része van:
- agy,
- agyközi,
- agytörzs,
- kisagy.
Mindegyiket más-más struktúra, de más-más funkció jellemzi.
Tartalomjegyzék
- Az agy felépítése: az agy
- Az agy felépítése: dumbrain
- Az agy felépítése: agytörzs
- Az agy felépítése: a kisagy
- Az agy felépítése: a limbikus rendszer
- Az agy felépítése: az agy burkolatai
- Az agy felépítése: artériás és vénás vaszkularizáció
- Az agy felépítése: a kamrai rendszer
- Az agy felépítése: sejtes elemek
Az agy felépítése: az agy
Orvosi terminológiában az agy (nagyagy) alapján meghatározzuk az egész agy legnagyobb részét, amely az agy két féltekéje. Hosszanti hasadás választja el őket egymástól, de ez nem azt jelenti, hogy az agyféltekék érintkezés nélkül maradnak egymással - a köztük lévő kapcsolatot a nagy komisszáriában (más néven corpus callosum) elhelyezkedő idegrostok biztosítják.
Elméletileg első ránézésre az agyféltekék szimmetrikusak, de funkcionálisan az embernél jellemzően az egyik agyfélteke a domináns.
Az agyféltekék külső része a szürkeállomány kérge, amelyben az idegsejtek (neuronok) testei találhatók. A szürkeállomány alatt viszont van fehéranyag, amely idegsejtek rostjaiból (axonjaiból) áll.
Az agy felülete erősen hajtogatott, így sokkal több idegsejt létezhet ugyanazon a felületen, mintha az agy ezen része teljesen sima lenne.
A hajlításokat és repedéseket megkülönböztetik az agy féltekéin belül. Az agy mindkét féltekéje szintén lebenyekre osztható. Elölről hátrafelé haladva a következő agyi lebenyeket soroljuk fel:
- vezető
- fali
- időbeli
- nyakszirt-
- marginális (más néven limbikus)
Az agy minden lebenyében vannak olyan központok, amelyek a központi idegrendszer egyéb tevékenységeiért felelősek. A homloklebenyben vannak pl. a motoros tevékenységekért felelős struktúrák, hanem az érzelmek érzésével kapcsolatos struktúrák is. A parietális lebeny elsősorban az agy egy része, amely különböző érzékszervi ingereket fogad az egész testből, majd elemzi azokat.
A temporális lebeny feladata a hallási és szagló ingerek elemzése. Az occipitális lebeny viszont ismert, hogy elemzi a benne lévő látószervből érkező ingereket.
Olvassa el még: Hogyan oxigénezzük az agyat? Diéta az agy oxigénellátására
Az agy felépítése: dumbrain
Interbrain (diencephalon) az agy azon része, amely az agy féltekéje alatt fekszik. A következőkből áll:
- hegy
- hipotalamusz
- az agyalapi mirigy ideges része
- tobozmirigy
A thalamus az a központ, ahová különféle idegi impulzusok érkeznek, mielőtt azok eljutnának az agy kéregéhez. A hipotalamusz az endokrin rendszer működése szempontjából nagyon fontos szerv (számos olyan hormont választ ki, amelyek szabályozzák többek között az agyalapi mirigy működését), emellett az agy ezen része szabályozza a test hőmérsékletét, és részt vesz a táplálkozással és a szaporodással kapcsolatos jelenségekben.
Az agyalapi mirigy idegi része a hipotalamusz által termelt hormonok tárháza: oxitocin és vazopresszin. A tobozmirigy viszont szolgál az emberi cirkadián ritmus szabályozója - ez a szerv szekretálja a melatonint.
A diencephalon esetében érdemes megemlíteni, hogy az agy ezen részét a különböző szerzők eltérő módon kezelik. Egyes szakemberek megkülönböztetik az agy független elemeként, míg mások az agy egy másik összetett részének minősítik, amely az agytörzs.
Az agy felépítése: agytörzs
Az agytörzsön belül (truncus cerebri) általában három elem van:
- középagy (mesencephalon),
- híd (pons),
- mag meghosszabbítva (hosszúkás velő).
Az agytörzs az a szerkezet, amely elsősorban az élet alapvető funkcióit vezérli: itt helyezkednek el a légzést, a szívműködést és a vérnyomást vezérlő központok.
Az agytörzsön belül van egy retikuláris képződés is (amely a tudatállapot fenntartásával jár), valamint az egyes koponyaidegek magjai. Az agytörzs, vagy valójában annak legtávolabbi része, vagyis a velőcső később a gerinccsatornába nyúló gerincvelővé alakul.
Az agy felépítése: a kisagy
Cerebellum (kisagy) az egész agy második legnagyobb része. Akárcsak az agy esetében, a kisagyban is két félgömb található, amelyeket a kisagyi féreg köt össze egymással. A kisagyféltekék mindegyikében három lebenyt különböztetünk meg: elülső, pelyhes-papuláris és hátsó.
A kisagy feladata a test motoros tevékenységeinek irányítása. A kisagy felelős a mozgások simaságáért és pontosságáért. Ezenkívül az agy ezen része az egyensúly fenntartásával és a megfelelő izomtónus fenntartásával jár.
Az agy felépítése: a limbikus rendszer
A limbikus rendszert általában nem sorolják az agy anatómiai részei közé. A központi idegrendszer az agy különböző részeihez tartozó elemeiből áll, beleértve:
- emlőtestek,
- amygdala,
- hippocampus,
- hegy,
- kérgestest.
Érdemes azonban megemlíteni a limbikus rendszert, mert központként kezelik olyan folyamatokkal, mint az érzelmek, az emlékezés vagy a motiváció, valamint az autonóm idegrendszer aktivitásával is.
Az agy felépítése: az agy burkolatai
Az agy az emberi test működéséhez szükséges szerv, így valószínűleg nem meglepő, hogy ez a szerv kivételesen jól védett. Az agyat a koponya védi a külső környezettől, de a csontok alatt további agytakarók vannak. Ezek az agy agyhártyái - háromféle van. A dura mater a legkülső és a legközelebbi koponya.
Alatta van a pók palástja (az úgynevezett arachnoid), a legalacsonyabb pedig - közvetlenül az agy mellett - a puha dura. A pók atka és a lófarok között van egy subarachnoid tér, amelyben cerebrospinalis folyadék található, amely az agyat is védi.
Olvassa el még: Hogyan regisztrálja az agy az emlékeket alvás közben? Lenyűgöző tanulmány
Az agy felépítése: artériás és vénás vaszkularizáció
Az oxigénben gazdag artériás vér a belső carotison és a csigolya artériákon keresztül jut el az agyba. Ezen erek ágai alkotják az ún Willis artériás köre, ahonnan az erek az agy egyes részeire irányulnak.
Az agy oxigénhiányos vénás vére a vénás rendszeren keresztül távozik. Vannak felszínes és mély agyi vénák, amelyek végül elvezetik a vért az agyüregekbe, amelyekből a belső nyaki vénába kerül.
Az agy felépítése: a kamrai rendszer
A koponyán belüli cerebrospinális folyadék nemcsak a szubarachnoidális térben, hanem a kamrai rendszerben is található. Ez a komplex rendszer több részből áll, és megfelelő szerkezete és működése biztosítja az agy cerebrospinális folyadékának megfelelő keringését.
Az agy kamrai rendszere alapvetően négy részből áll:
- két oldalsó kamra,
- III. kamra,
- a negyedik kamra (ezeken a struktúrákon vannak choroidalis plexusok, amelyek cerebrospinalis folyadékot termelnek).
Az agy minden féltekéjében egy oldalsó kamra található.
Specifikus nyílásaik vannak (Monro nyílások), amelyek összekapcsolják az oldalsó kamrákat és a diencephalonban elhelyezkedő harmadik kamrát. Az agy vízellátása (Sylwiusz vízellátása) a középagyon halad át, és a harmadik kamrától a negyedik kamrában végződik.
A kisagy és az agytörzs között helyezkedik el. A IV kamrának három lyuk van - még Luschka lyukaknak és egy Magendi lyuknak is, ahonnan a cerebrospinalis folyadék belép a subarachnoid térbe.
Az agy felépítése: sejtes elemek
Nemcsak az agy makroszkopikus szerkezete, hanem az is, ami szabad szemmel nem látható, vagyis a központi idegrendszer ezen részének mikroszkópos szerkezete. Az agy sejtösszetételének bonyolultságát bizonyítja az emberi test ezen részén elhelyezkedő sejtek száma: a becslések szerint csak az agyban csaknem 100 milliárd neuron található, és további hasonló számú nem-neuron található.
Az agy idegsejtjein kívül különféle gliasejtek is vannak, amelyek közé tartozik pl.
- asztrociták,
- oligodendrociták,
- ependymális sejtek,
- mikroglia sejtek.
Olvassa el még:
- A szapioszexualitás, vagy az agy szexi
- Diéta az agy oxigénellátására
- Milyen funkciói vannak a hippokampusznak, és milyen következményekkel jár a károsítása?
- Gondolatképzés, vagyis a jó memória érdekében végzett gyakorlatok
Olvassa el a cikk további cikkeit
