Az orvosi műhiba kártalanítása - mikor esedékes?

2012 februárjában a kolonoszkópiás vizsgálat során a vastagbél perforációja, peritonitis, a műtéti seb fertőzése és a műtéti seb hatalmas sérvje volt. Jelenleg egy második nagyobb műtét után vagyok a korábbi események eredményeként. Kaphatok-e orvosi műhiba-kompenzációt?

Az orvosi műhiba mindig megköveteli, hogy a beteg igazolja. Nagyon gyakran előfordul, hogy a posztoperatív szövődmények az orvos hibája nélkül jelentkeznek. Ha a vastagbél perforációját orvosi műhiba okozta, akkor kártérítést igényelhet e hiba miatt. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy az orvos elleni eljárást az orvos hibájával kell igazolni.

Az orvosi műhiba az alkalmazandó magatartási szabályok megsértése, amelyet az orvostudomány és a gyakorlat összefüggésében értékelnek. Ezért az orvosi hiba megállapítása alapvetően csak a bűnösség objektív elemét meríti ki (azzal a feltétellel, hogy vannak olyan orvosi hibák kategóriái, amelyek szubjektív értelemben is elegendőek lesznek a bűnösség megállapításához). Az orvos felelőssége tehát "műhiba" esetén merül fel, vagyis az eljárást az orvosi ismeretek alapelveivel ellentétben hajtják végre, ha hibás hibáról volt szó, vagyis a kialakult mintától eltérő magatartás esetén. Az orvosszakértők feladata megvizsgálni a perforációt eredményező kolonoszkópia körülményeit.

$config[ads_text1] not found

Az orvosi esemény megállapítására irányuló kérelmet a kórház székhelyéért felelős tartományi bizottsághoz nyújtják be: 1) 2012. január 1-jét követő orvosi esemény esetén; 2) attól az időponttól számított egy éven belül, amikor a kérelmet benyújtó szervezet megtudta a fertőzést, a testi sérülést vagy az egészségi rendellenességet, vagy a beteg halálát, ez az időszak azonban nem lehet hosszabb a fertőzést eredményező eseménytől számított 3 évnél, a test vagy a beteg egészségi rendellenessége vagy halála.

A tartományi bizottság előtti eljárás költségei. Az eljárás költségeit, amint azt a tartományi bizottság a határozatban meghatározta, az alábbiak viselik: 1) a kérelmet benyújtó szervezet - olyan döntés esetén, hogy nincs orvosi esemény; 2) a kórházat működtető egészségügyi személy - orvosi esemény esetén; 3) kórházi biztosító - kártérítési és jogorvoslati javaslat benyújtásának elmulasztása esetén.

Jogalap: 2008. november 6-i törvény a beteg és a betegjogi ombudsman jogairól (egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Journal of Laws 2012, 159. tétel), az egészségügyi miniszter 2011. december 23-i rendelete az eljárások átalányköltségeiről az orvosi események elbírálásával foglalkozó tartományi bizottság előtt (Journal of Laws 2011, 294. sz., 1740. tétel), az egészségügyi miniszter 2013. június 27-i rendelete az ellátás összegének orvosi alkalmazási esemény megállapításának részletes köréről és feltételeiről (Journal U. 2013, 750. tétel).

Ne feledje, hogy szakértőnk válasza informatív, és nem helyettesíti az orvos látogatását.

Orvosi kérdésekre szakosodott független jogi szakértő.