A dohányos tüdeje koromfekete. Mindez azért, mert rendszeresen belélegzi a cigaretta tartalmú szén-monoxidot, nikotint és kátrányt. Ezek az anyagok csökkentik a vörösvérsejtek által szállított oxigén mennyiségét, és ragadós anyagot képeznek a dohányos tüdejében. A fő légzőszerv működésének károsodása miatt a dohányos különösen hajlamos számos tüdőbetegség kialakulására, beleértve a daganatos elváltozásokat is. Tudja meg, miért van egy dohányosnak fekete tüdeje, és milyen tüdőbetegségeknek van kitéve.
A dohányos tüdeje - hogyan néz ki?
A dohányosok tüdeje naponta ki van téve a körülbelül 4000 egészségre káros vegyi anyagot tartalmazó cigarettafüst káros hatásainak. Közülük három a legveszélyesebb:
- szén-monoxid - csökkenti a vörösvérsejtek által a tüdőbe juttatott oxigén mennyiségét;
- kátrányos anyagok - megvastagodnak a tüdőben, ragadós anyagot képezve bennük;
- nikotin - mérgező anyag, halálos dózissal 0,06–0,1 gramm.
Ezen anyagok rendszeres belégzése károsítja az alveoláris makrofágok munkáját. Ezek azok a csillók, amelyek a tüdőt szegélyezik, és úgy vannak kialakítva, hogy mechanikusan megtisztítsák a belélegzett levegőt a porszemcséktől, a portól és a légutakon keresztül a tüdőbe kerülő esetleges káros anyagoktól.
- A dohányzás hatásai - milyen mítoszokat hisznek a dohányzók?
Általában ezeket a szennyeződéseket köhögéssel távolítják el - ez egy természetes reflex, amelyet minden ember naponta többször végez. A káros anyagok rendszeres lerakódása a tüdőbe tönkreteszi a csillókat, amelyek működésüket megszüntetik, és a szennyező anyagokat "lesöpörik" a légutakból. Ennek eredményeként a cigarettafüstből származó egyre több mérgező anyag, beleértve a kátrányt is, felhalmozódik és feketévé teszi a tüdőt.
- A nikotin hatása. Hogyan befolyásolja a nikotin az egészséget?
A dohányzásról való leszokás 7 módja
A dohányos tüdeje - a dohányosok leggyakoribb tüdőbetegsége
A tüdő stimulálása a védekezés érdekében, vagyis több nyálka termelődik, miközben károsodik a csilló, amely nem képes megtisztítani a tüdőt, károsítja a tüdő működését, ami megnöveli számos súlyos légzőszervi betegség kialakulásának kockázatát, beleértve:
- tüdőrák - a tüdőrák kialakulásának kockázatára a legnagyobb hatás a dohányfüst hosszú távú belégzése, amelynek meghaladja a 4000-et rákkeltő anyagok. A passzív dohányzás növeli a megbetegedés kockázatát is. A tüdőrák tünetei: köhögés, légszomj, mellkasi fájdalom és haemoptysis. Diagnózisának alapja a hisztopatológiai vizsgálat, vagyis a daganatminták vizsgálata mikroszkóp alatt a betegség folyamatának jellegének felmérése érdekében. Az anyagot például bronchoszkópia során - a légzőszervek endoszkópos vizsgálata során - gyűjtik.
- Az asztma egy krónikus gyulladásos folyamat, amely a légutak túlérzékenységéhez vezet, amelyet hosszan tartó hörgőgörcs jelent meg. Az asztma tünetei: légszomj rohamok éjszaka, reggel, edzés után, hirtelen hőmérséklet-változással vagy cigarettafüsttel érintkezve. Ezenkívül a beteg nehezen kap levegőt, és nyomást érez a mellkasában. Az asztma jellegzetes tünetei a zihálás légzéskor és a köhögés: száraz vagy vastag, nehezen köhöghető váladék (úgynevezett váladék).
- tüdőtágulat - olyan betegség, amelyben a tüdő alveolusai rendellenesen megnagyobbodnak, faluk szerkezete megszakad, következésképpen csökken a számuk. Ennek eredményeként megszakad a belélegzett oxigén átadása a tüdőből a véráramba. Az emphysema kezdeti tünetei a következők: köhögés, légzési nehézség és még légszomj is.
- a hörghurut krónikus betegség, amelyet fájdalmas köhögés jellemez, amelyben vastag nyálka köhög, a mellcsont mögött fájdalomérzet, láz, légzési nehézség és jellegzetes sípoló légzés;
Amikor a krónikus hörghurut és az emfizéma által okozott tüdőkárosodás átfedésben van, kialakul:
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Ez egy olyan betegség, amely a légutak jelentős szűkülését vonja maga után, ami azt jelenti, hogy a betegnek problémái vannak mind a tüdőből származó levegő elszívásával, mind a kilégzéssel. A betegség leggyakoribb tünetei: légszomj, szorító érzés a mellkasban és zihálás. Azok a vizsgálatok, amelyek lehetővé teszik a COPD-ben szenvedő betegek ellenőrzését: spirometria (a tüdő térfogatának és kapacitásának tesztelése), vérgázvizsgálatok, pulzus oximetria (a vér oxigéntartalmának mérése) és tüdő röntgenvizsgálat, amely meghatározza az emphysema vagy a bronchitis súlyosságát .
Jó tudni: A gégerák leggyakrabban a dohányzókat érinti
A dohányos tüdeje - hogyan védekezhet a tüdőbetegség ellen?
- először is a lehető leghamarabb hagyja abba a dohányzást;
- tartózkodjon távol a dohányzó emberektől, hogy elkerülje a cigarettafüst (úgynevezett másodlagos füst) belélegzését;
- kerülje a szénporral, kipufogógázzal vagy kéményfüsttel szennyezett helyeket;
- az influenzával és más légzőszervi megbetegedésekkel járó fokozott betegség idején kerülje az emberek nagy csoportjait;
- egészséges életmódot folytasson: végezzen fizikai aktivitást, kövesse a fehérjében és kalciumban, káliumban, C-vitaminban, E-vitaminban és más antioxidánsokban gazdag étrendet - beleértve. a zöldségekben és gyümölcsökben található intenzív színű korotinoidok és flavonoidok;
- távolítsa el étrendjéből a sót, üdítőket és feldolgozott ételeket;
