---jak-dziaa.jpg)
A lélegeztetőgép olyan orvosi eszköz, amelyet alternatív módon mesterséges tüdőnek is neveznek. Feladata a beteg légzéséhez szükséges izomzatának támogatása vagy pótlása. A ventilátor támogatása mind a kórházban, mind otthon lehetséges.
A lélegeztetőgép kényszeríti a légzési folyamatot azokban az emberekben, akik sérülés, betegség vagy neuromuszkuláris blokkoló gyógyszerek alkalmazása miatt nem tudnak önmaguktól lélegezni - súlyos légzési rendellenességekben szenvednek. A gépet olyan helyzetekben is alkalmazzák, amikor a beteg egyedül lélegzik, de a folyamat valamilyen oknál fogva nem megfelelő, vagyis amikor a test nem felel meg a test oxigénigényének.
Tartalomjegyzék
- Légzőkészülék - egy mesterséges tüdő története
- Légzőkészülék a kórházban és otthon
- Légzőkészülék - a mechanikus szellőzés szerepe
- Légzőkészülék - mit nyer a beteg
- Légzőkészülék - felhasználási jelzések
- Légzőkészülék - visszatérítés
- Légzőkészülék - a mechanikus szellőzés szövődményei
Légzőkészülék - egy mesterséges tüdő története
Kevesen tudják, hogy Leonardo da Vinci fejlesztette ki a légzőkészülékek első terveit a 15. században. Az első működő légzőkészülék Jean-Francois, Pilatre de Rozier munkája volt, amelyet az 1880-as években hoztak létre.
Az első "vas tüdő" néven ismert széles körben használt légzőkészüléket Philip Drinker és Louis Shaw, a cambridge-i Harvard Egyetem fejlesztette ki 1928-ban. Az eszköz elve az volt, hogy negatív nyomást generáljon a beteg mellkasa körül.
A készülék úgy nézett ki, mint egy nagy fémdoboz, amelyet nyílással zártak be. A beteget bent helyezték - csak a fej állt ki kívül. A készülék tömörségét a páciens nyakához szorosan tapadó gumitömítések biztosították.
A készülék belsejében levő nyomás két háztartási porszívó segítségével történő megváltoztatásával a mellkas erőszakkal felemelkedett vagy összenyomódott, ami levegőt kényszerített a tüdőbe és kilökte.
Légzőkészülék a kórházban és otthon
Egészen a közelmúltig a légzőkészülékeket, főleg méretük miatt, csak a kórházakban és főleg az intenzív osztályokban lehetett használni. Jelenleg az orvostudomány és a technika fejlődésének köszönhetően a lélegeztetőgép kezelése a mentőkben és otthon is alkalmazható.
A modern légzőkészülékek lehetnek kompaktak, könnyűek és megbízhatóbbak. Ezenkívül orvosi eljárásokat fejlesztettek ki annak érdekében, hogy a kórházon kívüli mechanikus szellőztetés hatékony és biztonságos legyen a beteg számára. A modern eszközök a mesterséges tüdő szerepét még mindig a légzési munka kényszerítésével töltik be.
Mind a kórházi, mind az otthoni lélegeztetőgépeket leggyakrabban súlyos sérült, eszméletlen vagy legyengült betegeknél alkalmazzák, akik tüdőbetegségben szenvednek, és olyan gyógyszereket szednek, amelyek blokkolják a neuromuszkuláris vezetést. Az eszközök különféle kényelemmel rendelkezhetnek, például képesek beállítani a kívánt oxigéntartalmat a levegőben, amelyet a beteg lélegez.
Légzőkészülék - a mechanikus szellőzés szerepe
A test megfelelő szellőztetése, vagyis a megfelelő légzés elengedhetetlen az összes szerv hatékonysága szempontjából. A lélegeztetőgép kétféleképpen csatlakoztatható a pácienshez. Az első módszer invazív, és abból áll, hogy a lélegeztetőcsövet egy mesterségesen létrehozott nyíláshoz kapcsolják, amely a légcsőhöz vezet (tracheotomia).
Az invazív kapcsolat abból áll, hogy különféle típusú maszkokat helyeznek a beteg arcára.
Az invazív lélegeztetést általában a kórházakban hajtják végre, de lehetőség van a páciens hazaköltözésére is, hogy a beteg barátságos környezetben legyen. De otthon sokkal gyakrabban használnak nem invazív szellőzést.
A non-invazív lélegeztetést mechanikus lélegeztetés formájában, a beteg független légzésével kombinálva alkalmazzák.
A légzőkészülék, azaz a mechanikus szellőzés használatának legalább 60-90 percig kell tartania. Ez az az idő, amikor a beteg légzőizmai regenerálódhatnak. De a szellőzés időzítése mindig a páciens állapotától függ. Minél súlyosabb a beteg állapota, annál hosszabb ideig kell használni a lélegeztetőgépet.
Légzőkészülék - mit nyer a beteg
A lélegeztetőgép használatának konkrét előnyei vannak a beteg számára, függetlenül attól, hogy a szellőzést kórházban vagy otthon biztosítják-e. A légzőkészülék használatának előnyei három csoportra oszthatók.
- a mesterséges lélegeztetés lehetővé teszi az alveoláris hipoventiláció tüneteinek csökkentését, vagyis a jobb és mélyebb légzés elérését, a légzőizmok regenerálódását, a légzőrendszerben maradó váladék hatékonyabb kiürítését (vagy eltávolítását), a fertőzések számának vagy enyhébb lefolyásának csökkentését
- javítja az életminőséget, növeli az életet, és néha a szakmai tevékenységet is
- teljes légzési elégtelenség esetén is elmehetnek a betegek a kórházból, és hazamehetnek
Légzőkészülék - felhasználási jelzések
Az orvosi ismeretek szerint a légzőkészülék használatának indikációi (otthon is) a következők:
- neuromuszkuláris betegségek, pl.
- myopathiák
- izomdisztrófiák (Duchenn, Becker dystrophia)
- gerinc izom atrófia (SMA)
- amiotróf laterális szklerózis (ALS)
- állapítja meg Heine-Medin-betegség után
- a gerincvelő magas (nyaki) sérülései utáni állapotok
- a központi idegrendszer betegségei, pl.
- központi hipoventilációs szindróma (az úgynevezett "Ondine átka")
- érkárosodás
- mellkasi betegségek, pl.
- kyphoscoliosis (a gerinc görbülete) és a mellkas egyéb deformitása
- tüdő- és mellkasműtét utáni állapotok
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
- elhízott hipoventilációs szindróma (Pickwick-szindróma)
A légzőkészülék használatának szükségességét jelző egyéb okok a következők:
- tüdő-fibrózis
- tüdő- és szívátültetésre vár
- A veleszületett szindrómák károsítják a légzést
- palliatív állapotok
- keringési elégtelenség
- cisztás fibrózis
- alvási apnoe (központi eredetű, de bizonyos esetekben obstruktív apnoe is)
- légzési rendellenességek súlyos COVID-19 esetén
Légzőkészülék - visszatérítés
A lélegeztetőgép otthoni használatát mind a gyermekek, mind a felnőttek számára az Országos Egészségpénztár téríti. A légzőkészülék használatának szükséges feltétele a beteg egészségbiztosítása és ezt a tényt megerősítő dokumentum.
A lélegeztető terápiát igénylő betegeket orvosuk, családjuk, gondozóik vagy személyesen jelenthetik.
Légzőkészülék - a mechanikus szellőzés szövődményei
A mechanikus szellőzés fő szövődménye a tüdőgyulladás. Az intenzív osztályokon 1% -os előfordulási gyakoriság tapasztalható, de ha mechanikus lélegeztetést alkalmaznak, az arány akár 20-szor nagyobb is lehet.
Régi típusú légzőkészülékek használata esetén megfigyelték, hogy a fő porlasztó a páciens alveolusait megfertőző Gram-negatív baktériumok élőhelye és forrása volt. Jelenleg a fő kockázati tényező a légcső.
A keringési rendszer rendellenességei a következők:
- a mellkas mechanizmusának, mint szivattyúnak a megszüntetése
- szív tamponálás
- a tüdő károsodott vérellátása
A megfigyelt szövődmények között tüdőkárosodás is megfigyelhető, többek között:
- pneumothorax
- pneumothorax
- intersticiális tüdő emphysema
- túlzott puffadás okozta akut tüdőkárosodás
A hosszú távú mechanikus szellőzés negatív hatással van a vesék működésére, amelynek munkája jobban zavart, minél nagyobb nyomást alkalmaznak a mechanikus szellőzésben.
A szerzőről---jak-dziaa_1.jpg)
Olvassa el a cikk további cikkeit
