.jpg)
Az antinukleáris antitest (ANA) tesztet használják elsődleges tesztként az autoimmun kötőszöveti rendellenességek állapotának felmérésére. Ezek olyan rendellenességek, amelyek az egész test számos szövetét és szervét érintik. Mit mutatnak a teszt eredményei? Mik azok az ANA-k? Milyen betegségek mutathatók ki az ANA-ban?
Tartalomjegyzék:
- ANA teszt - mik az antinukleáris antitestek?
- ANA teszt - felhasználás a diagnosztikában
- ANA teszt - ANA jelenléte egészséges emberek vérében
- ANA teszt - mi a neve?
- ANA teszt - mikor kell ANA tesztet elvégezni?
Az ANA rövidítés az anti-nucleus antitestek angol névből származik, amely lengyelül "antinukleáris antitestek" -nek fordul. Ezek a molekulák az úgynevezett autoantitestekhez tartoznak, amelyek olyan fehérjék, amelyek megtámadják az őket termelő testet.
$config[ads_text1] not found
ANA teszt - mik az antinukleáris antitestek?
Az emberi test számos védekezési mechanizmussal rendelkezik a kórokozókkal szemben. Az egyik a humorális immunitás. A védő antitestek termelésén alapul. Egészséges emberekben az immunrendszer antitesteket termel idegen antigének ellen.
Néha azonban vannak olyan helyzetek, amikor autoantigének termelődnek, amelyek a saját testünk fehérjéi ellen irányulnak. Ez a folyamat elengedhetetlen az autoimmun betegségek kialakulásához.
Az antinukleáris antitestek megtámadják a sejteket alkotó fehérjéket és más molekulákat.
Sokféle ANA létezik. Ezen antitestek lebontása azon nukleáris komponensek típusán alapul, amelyekhez ezek a molekulák irányulnak. Típustól függően az ANA-k mind egyes fehérjékhez, mind komplex komplexekhez képesek kötődni.
Például vannak antitestek a nukleáris csatornák és hisztonok, azaz olyan molekulák ellen, amelyekre a DNS fel van tekerve.
Az ANA támadása megkülönböztethető:
- KÖSZVÉNY
- hisztonok
- ribonukleoproteinek
- Nukleáris RNS
- nonhiszton fehérjék
Az összes felsorolt komponens jellemző a sejtmagra.
$config[ads_text2] not foundAz ANA-k különböző betegségek során vannak a vérben. Ez magában foglalja az autoimmun rendellenességeket, a rákot és a fertőzések bizonyos típusait. Ez lehetővé teszi antinukleáris antitestek alkalmazását bizonyos betegségállapotok diagnosztizálásában.
ANA teszt - felhasználás a diagnosztikában
Az ANA tesztet az antinukleáris autoantitestek kimutatására használják a beteg vérében. Ez a vizsgálat fontos az olyan betegségek diagnosztizálásához, mint:
- szisztémás lupus erythematosus
- Sjögren-szindróma
- szkleroderma
- polimiozitisz
- dermatomyositis
- autoimmun hepatitis
- gyógyszerreakció által kiváltott gördülés
Az ANA teszt pozitív eredménye csak akkor diagnosztizálható, ha a klinikai tünetek megerősítik. Az antinukleáris antitest tesztelés szintén hasznos lehet a betegség progressziójának nyomon követésére.
Az ANA kimutatására és értékelésére használt tipikus tesztek a következők:
- közvetett immunfluoreszcencia
- ELISA-enzim immunszorbens teszt
A közvetett immunfluoreszcencia módszere
A közvetett immunfluoreszcencia az egyik leggyakrabban alkalmazott ANA-teszt. Jellemzően ez a teszt Hep-2 sejteket használ. Vékony réteg formájában alkalmazzák őket a mikroszkóp tárgylemezén. Ezután a betegtől összegyűjtött szérumot rájuk helyezzük, és Hep-2 sejtekkel együtt inkubáljuk.
$config[ads_text3] not found
Ha ANA-k vannak jelen a vett mintában, akkor azokat az inkubációs periódus után detektálják a sejtmag antigénjeihez kapcsolódó formában. Ez látható az antitestekhez kötődő fluoreszcens jelölés hozzáadásával.
Erre a célra leggyakrabban fluoreszceint vagy rodopszin B izotiocianátot (FITC) vagy rodopszin B. A molekula akkor fluoreszkál, ha egy meghatározott hullámhosszú fénysugárnak van kitéve. A fluoreszcencia megfigyelésére és értékelésére mikroszkópot használnak.
Különböző fluoreszcencia minták figyelhetők meg a HEp-2 sejtekben, az emberi szérumban jelenlévő antitest típusától és az antigén lokalizációjától függően. Elemzésük lehetővé teszi a mintában jelenlévő antitestek meghatározását.
Az antitest szintjét a vérszérum sorozatos hígításával határozzuk meg. Az ANA-teszt akkor tekinthető pozitívnak, ha a fluoreszcenciát 1: 40/1: 80 titer mellett figyeljük meg. Az 1: 160 feletti eredmény azonban jelentős diagnosztikai jelentőséggel bír.
Enzim immunoassay (ELISA)
Az enzim immunoassay (ELISA) antigénekkel ellátott mikrotiter lemezeket használ az ANA kimutatására. A lemez minden üregét egy vagy több antigénnel vonjuk be. Ez a specifikus antitestek kimutatására szolgál.
A vérszérumot a lemezes üregekben inkubáljuk, majd kimossuk. Ha antinukleáris antitestek voltak jelen a mintában, akkor mosás után a mikrotiterlemez megfelelő antigénjeihez kötődve maradnak.
A teszt következő lépésében egy második enzimhez kötött antitestet adunk a lemez üregébe. Az enzimatikus reakció hatására az oldat színét megváltoztatja.
A színkülönbség arányos az antigénhez kötött antitestek mennyiségével a lemez üregében. A kapott oldat színét spektrofotometriás módszerrel, azaz az oldaton keresztül átvitt fénysugár intenzitásának mérésével lehet értékelni.
$config[ads_text4] not foundANA teszt - ANA jelenléte egészséges emberek vérében
Becslések szerint az emberi populáció 5% -ában antinukleáris antitestek vannak jelen a vérben diagnosztikailag relevánsnak tekintett koncentrációban, függetlenül a betegség állapotától.
Mivel az ANA gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, a 65 évesnél idősebb egészséges emberek 10-37% -ánál pozitív az ANA jelenléte. Az ilyen esetek gyakoribbak a nőknél, mint a férfiaknál.
ANA teszt - mi a neve?
Az ANA teszt jellemző értéke a titer. Jelzi a szérum hígítási fokát, amelynél az antinukleáris antitestek kimutathatatlanná válnak. Minél nagyobb az ANA koncentrációja a vérben, annál nagyobb a teszt eredményében szereplő titer.
Antinukleáris antitestek specifitási tesztje ajánlott, ha a titer 1: 160 felett van. Ezeket a további vizsgálatokat a beteg klinikai kórelőzményének elemzésével és fizikai vizsgálatával együtt kell elvégezni. E lépések célja az autoimmun rendellenességek diagnosztizálása vagy kizárása.
Meg kell azonban jegyezni, hogy ilyen eredmény a betegek 5% -ánál jelentkezik, a betegség állapotától függetlenül. A teszt eredménye csak akkor diagnosztizálható, ha egyéb betegség tünetei vannak.
Az ANA-teszt negatív eredménye azt jelzi, hogy a betegnek valószínűleg nincs lupusza vagy más autoimmun betegsége.
ANA teszt - mikor kell ANA tesztet elvégezni?
Az ANA tesztet akkor rendelik el, amikor a beteg tünetei szisztémás autoimmun rendellenességet jeleznek. Nagyon nyilvánvalóak és nem specifikusak lehetnek, és idővel változhatnak.
Példák a tünetekre:
- Alacsony fokú láz
- Tartós fáradtság
- Arthritis-szerű fájdalom
- Vörös kiütés
- A bőr fényérzékenysége
- Hajhullás
- Fájdalom az izmokban
- Zsibbadás vagy bizsergés a kézben vagy a lábban
- Szervek és szövetek gyulladása (vese, tüdő, szív, szívbélés, központi idegrendszer vagy erek)
Irodalom:
- https://labtestsonline.org/tests/antinuclear-antibody-ana
- "Medical Subject Headings". Országos Orvostudományi Könyvtár. 2013. február 12.
- "Az antinukleáris antitest teszt: mit jelent". Amerikai Lupus Alapítvány. Letöltve: 2013. június 7
- Kumar, Y; Bhatia, A; Minz, RW (2009. január 2.). "Antinukleáris antitestek és azok kimutatási módszerei a kötőszöveti betegségek diagnosztizálásában: áttekintett út". Diagnosztikai patológia
- www.autopróbciala.info
- Kavanaugh, Arthur, Tomar, Russell, Reveille, John, Salamon, Daniel H. és mások. Iránymutatások az antinukleáris antitest teszt és a nukleáris antigének specifikus autoantitestjeinek klinikai alkalmazásához. Patológiai és laboratóriumi orvoslás archívuma. 124. (1), 71–81., 2000. január
_1.jpg)
További információ a szerzőtől
-czym-zajmuje-si-lekarz-specjalista-z-dziedziny-pulmonologii.jpg)
