Lengyelországban a férfiaknál a nyugdíjkorhatár jelenleg 65, a nőknél 60 év. Hogy van ez más európai országokban és a világ többi részén? És miért emelik fokozatosan a nyugdíjkorhatárt?
Tartalomjegyzék:
- Miért emelik a nyugdíjkorhatárt?
- Nyugdíjkorhatár az Európai Unióban
- Nyugdíjkorhatár más európai országokban
- Nyugdíjkorhatár a világon
- Vita a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban
- Érdemes tovább dolgozni?
Lengyelországban megpróbálták emelni a nyugdíjkorhatárt. Ezt a Polgári Platform és a Lengyel Néppárt kormányának reformja feltételezte. A változás azt jelentette, hogy mind a férfiak, mind a nők esetében 67 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. A nyilvánosságtól azonban nem kapott jó véleményt, és nem volt megfelelő kampány, amely elmagyarázta, miért döntöttek ilyen változtatás mellett. A következő kormány, vagyis a Jog és Igazságosság visszatért a korábbi megoldáshoz (65/60).
Miért emelik a nyugdíjkorhatárt?
A nyugdíjkorhatár növelése bizonyos értelemben a civilizáció és a társadalmi változások következménye. Először is, a lényeg az, hogy a társadalom elöregszik, és statisztikailag egyre hosszabb ideig élünk. Ennek eredményeként többen kapnak nyugdíjat és kevesebb nyugdíjjárulékot.
Érdemes itt elmagyarázni azt is, hogy a fizetésünkből az említett járulékokba kerülő pénzt valójában nem a jövőbeli nyugdíjazásunkra halmozzuk fel, hanem folyamatosan költjük el. Ezért évekkel később, amikor sokkal kevesebb ember lesz a munkaerőpiacon, mint ma, probléma lehet a nyugdíjrendszer fenntartásával. Leegyszerűsítve: nem lesz pénz nyugdíjak kifizetésére.
Ezért jött az ötlet a nyugdíjkorhatár emelésére - ennek eredményeként többen dolgoznának, és kevesebben kapnának nyugdíjat. Ezzel hatékony lenne a nyugdíjrendszer.
Természetesen ez nem kellemes változás, mert hosszabb várakozást jelent a jól megérdemelt nyugdíjra. A társadalombiztosítás és a nyugdíjak megtakarítására azonban még nem találtak jobb megoldást azokban az országokban, ahol a népesség elöregedik - és ez vonatkozik Lengyelországra is.
A nyugdíjkorhatár emelésével együtt igyekeztek bevezetni az ún a hatéves gyermekek reformja. A korai (egyéves) iskolába járás gazdaságilag aktívabb emberekké is válna, akik fizetnék a nyugdíjjárulékukat. Ez a reform - ellentmondásos (jelentése: "rövidebb gyermekkor") - kivonult a PiS-kormánytól is.
Nyugdíjkorhatár az Európai Unióban
Lengyelországban a nők nyugdíjkorhatára 60 év, ami a legalacsonyabb érték az Európai Unióban (ugyanez vonatkozik Ausztriára és Romániára is). A nők európai átlaga 63 év és 9 hónap. A férfiak nyugdíjai esetében csak Szlovákiában alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, mint Lengyelországban (62), és ugyanez a helyzet (vagy a tervezett reformok után is lesz) Ausztriában, Bulgáriában, Cipruson, Finnországban, Litvániában, Luxemburgban, Lettország, Málta, Szlovénia, Svédország és Magyarország.
Ki dolgozik a legtovább? Rekordtulajdonosok Nagy-Britannia és Írország lakosai, ahol mindkét nem esetében a nyugdíjkorhatár 68 év. 67-ig mindkét nem állampolgárai: Belgium, Horvátország, Dánia, Franciaország, Görögország, Spanyolország, Hollandia és Németország dolgoznak (vagy a reformok szerint lesznek). Ez utóbbi országban még a nyugdíjkorhatár 71 évre emelését is fontolgatják. És melyik Európai Unió országokban dolgozik 66 éves koráig? Mégpedig Portugáliában és Olaszországban.
Nyugdíjkorhatár más európai országokban
Nagyon gyakran a fejlett országok emelik a leggyorsabban a nyugdíjkorhatárt. Az állampolgárok ugyanis ott élnek a legtovább, és ugyanakkor a társadalom öregszik. Ez jól látható az EU-hoz nem tartozó európai országok példáján.
A gazdag Norvégiában és Izlandon mind a férfiak, mind a nők esetében a nyugdíjkorhatár 67 év. Moldovában, Európa egyik legszegényebb országában a férfiak 62, a nők 57 éves korukig dolgoznak.
Ukrajnában ez 62, illetve 60 év, Fehéroroszországban pedig 63 és 58 év.
Érdekes módon mind a nem túl virágzó Bosznia-Hercegovinában, mind a nagyon gazdag Svájcban (az európai rekordbirtokos a várható élettartamot tekintve!) Mindkét nyugdíjkorhatár 65 nem.
Nyugdíjkorhatár a világon
A nem európai országokban ugyanaz a tendencia figyelhető meg, mint Európában - a gazdagabb országokban a nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik. Ez elég sok az Egyesült Államokban, 68 év a férfiaknál és 67 év a nőknél. Mindkét nemű kanadai állampolgárok 67-ig dolgoznak, Ausztrália is (a reformot tervezik).
Japánban - abban az országban, ahol statisztikailag a leghosszabb ideig él a világ - a reform előírja a nyugdíjkorhatár 68 évre emelését. Líbia nagy érdekesség, ahol mindkét nem esetében a nyugdíjkorhatár 70 év! És határozottan nem egy ország a legfejlettebb csoportból.
Vita a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban
Egyrészt nehéz elkerülni a nyugdíjkorhatár emelését, másrészt - a tisztességtelenebbnek tűnhet a hosszabb munkavégzés szükségessége, például az előző generáció számára. Ezért olyan nehéz meggyőzni a nyilvánosságot, hogy fogadja el az ilyen reformokat.
Ebben nagy szerepet játszik az oktatás, és mindenekelőtt a reformot végrehajtó politikusok. Őknek - saját érdekükben is (hogy ne veszítsék el a támogatást) - kell megfelelően igazolniuk a változások értelmét, hogy mindenki megértse és tudatosan kifejezhesse magát.
A másik dolog az, hogy nem lehet "egyszerűen" emelni a nyugdíjkorhatárt. Egyes szakmákban még 65-67 évesen is nehéz dolgozni. Annak érdekében, hogy a hosszabb szakmai tevékenység nem azt jelenti, hogy a 60 éven felülieket kiszorítják a munkaerőpiacról, megfelelő szakmai támogatási rendszert kell készíteni, amely lehetővé teszi az egyszerű átképzést - ha szükséges.
A jogalkotónak ebben is nagy szerepe van annak biztosításában, hogy az állampolgárok tisztességes munkát kapjanak nyugdíjig, amennyiben úgy döntenek, hogy elhalasztják azt.
Érdemes tovább dolgozni?
Erre a kérdésre nincs egyetlen válasz, mivel sok múlik a munka típusán és az életmódon.
Nehezebb szakmák esetében, ahol a munka megterheli az egészséget, a hosszabb nyugdíjas várakozásnak minden bizonnyal rosszabb következményei lennének.
A hosszabb munkavégzésnek azonban vannak előnyei is, amelyek akár meghosszabbíthatják az életedet. Különösen a szellemi munka lehetővé teszi, hogy szellemileg aktív maradjon, elősegíti a további szocializációt (dolgozunk az emberek között), és serkenti a cselekvést.
Fontos az emberekkel való munka, mert sok ember a nyugdíjazása után elszigetelődik és magányos lesz, és ez gyakran depresszióhoz is vezet.
Ajánlott cikk:
Depresszió: okai, tünetei, típusai és kezelése. Tegye meg a tesztet, és ellenőrizze, hogy ... A szerzőről
Olvassa el a cikk további cikkeit
.jpg)
-budowa-i-rola-najczstsze-choroby.jpg)
-porada-eksperta.jpg)
.jpg)
