A naplemente szindróma az időseknél előforduló rendellenességek sorozata, amely meghatározott napszakokban, azaz késő délután, este vagy éjszaka fordul elő. A naplemente szindróma tünetei nehézségeket okoznak az őket átélő személy számára, de az ilyen idős gondozását végző gondozók számára is. Milyen panaszok társulnak azonban ehhez a rendellenességhez, és mi okozza a naplemente szindrómát?
Tartalomjegyzék
- Naplemente szindróma: okai
- Naplemente szindróma: kockázati tényezők
- Naplemente szindróma: tünetek
- Naplemente szindróma: lehetséges szövődmények
- Naplemente szindróma: diagnosztika
- Naplemente szindróma: kezelés
A naplemente szindróma (néha napnyugtaként is emlegetik) egy olyan szindróma, amely gyakran meglepi az idősek gondozóit. Az állandó segítséget igénylő krónikus beteg gondozása minden bizonnyal komoly kihívást jelent.
A gondozóknak gyakran szánniuk kell szabadidejüket, de meg kell tanulniuk sokféle ápolási eljárást is végrehajtani (például nyomásfekély-megelőzési módszerek vagy katéterpótlás). Azok az emberek, akik a hozzájuk közeli idősekkel törődnek, gyakran olyan jelenségekkel is találkoznak, amelyeket nem értenek - egyikük lehet a lemenő nap szindróma.
Naplemente szindróma: okai
A naplemente szindróma jellemzően a demencia rendellenességeinek különböző típusaihoz kapcsolódik. Leggyakrabban Alzheimer-kórral társul - kiderül, hogy a betegségben szenvedő betegek 20–40% -ánál is a szindróma tünetei különböző mértékben jelenhetnek meg.
A puszta kapcsolat a demencia csoport rendellenességeivel azonban nem volt elegendő azoknak a tudósoknak, akik úgy döntöttek, hogy a naplemente szindróma okait keresik.
Feltételezik, hogy ezek egyike neurodegenerációs folyamat lehet, például az idegsejtek halála, és az alvás-ébrenlét ciklusának irányításáért felelős idegrendszeri központok diszfunkciójához vezethet.
Általánosságban azonban itt hangsúlyozandó, hogy a lemenő nap pontos patogenezise eddig nem volt ismert. Ahogy a fent említett kóros folyamatok valamilyen módon megmagyarázhatják annak előfordulását, az sem ismert, hogy egyes idős embereknél, akik nem szenvednek semmilyen demenciában, miért is alakulhat ki naplemente szindróma.
Naplemente szindróma: kockázati tényezők
Az alapprobléma, amely időseknél naplemente szindróma kialakulásához vezethet, a fent említett különféle demencia rendellenességek.
Ugyanakkor más tényezőket is megemlítenek, amelyek szintén hozzájárulhatnak a fejlődéséhez - ezek többek között egy idős beteg hirtelen kórházba érkezése (pl. Tüdőgyulladás miatt), súlyos stressz (pl. Orvoslátogatással kapcsolatos) tapasztalata vagy egy hely, miután hosszú évekig otthonában élt, teljesen más helyre költözött (pl. gyermekotthonba vagy idősek otthonába).
Naplemente szindróma: tünetek
A nap hasonló időpontjában megjelenő ciklikus betegségek a naplemente szindrómához kapcsolódnak.
Ennek oka, hogy az idősek viselkedésében a délutáni, esti vagy éjszakai órákban bekövetkező változások jellemzőek erre az egységre.
A naplemente szindróma tünetei összefüggenek az eljövendő esti idővel (és a kapcsolódó naplementével, ami a kinti fény mennyiségének csökkenéséhez vezet), és a következőket tartalmazhatják:
- erős szorongás, szorongás egy idősnél
- izgatottság (néha még az idősebbeket is oktalan sikoltatásra készteti, vagy agresszívvé válik akár a háztartásaival szemben is)
- zavartság (leginkább az idő és a hely miatt)
- nehéz felismerni még a közeli embereket is
- alvászavarok (amelyek elalvási nehézségből állnak, de gyakran éjszaka is felébrednek)
- vizuális hallucinációk
- beszélési nehézség
- zavart gondolkodás (a naplemente-szindrómás betegnek nehézségei lehetnek, például következtetésekkel)
- hangulatváltozások (a naplemente szindrómás betegek gyakran nagyon ingerlékenyek lesznek az esti órákban)
A naplemente-szindróma tünetei teljesen érthetetlenek lehetnek azok számára, akik ezzel a rendellenességgel küzdenek.
Amint itt már többször említettük, ciklikusan jelennek meg, és valójában reggel egy olyan beteg, aki előző este nyugtalan volt, nem tudta, hol van, vagy aki nyilvánvaló agressziót mutat, napközben sok nélkül működhet. rendellenességek.
Naplemente szindróma: lehetséges szövődmények
Mivel a zenekar megnyilvánulásai napfelkelte után alábbhagyhatnak, úgy tűnhet, hogy a probléma meglehetősen triviális.
Semmi sem lehet baj - a naplemente szindróma sokféle problémát okozhat. Először is, ez az egység - annak következtében, hogy alvászavarokat okoz - oda vezethet, hogy a nap folyamán az idősebb egyszerűen álmos lesz, és így sokkal kevesebb energiájával rendelkezik (ami viszont - ha ő végzi - megnehezítheti például rehabilitációs órákon való részvétel).
Ezenkívül az idősebb ember esti órákban tanúsított viselkedése veszélyes lehet - izgatottsága vagy agresszív viselkedése miatt fennáll annak a veszélye, hogy a beteg másnak vagy akár önmagának is árt.
Naplemente szindróma: diagnosztika
Valójában nincsenek olyan tanulmányok, amelyek következtethetnének a naplemente szindrómájára. Ez a probléma nem jelenik meg a különféle betegségek (például az ICD-10 vagy a DSM-5) orvosi besorolásában, így azt is nehéz megmondani, hogy a páciens által mutatott viselkedés bizonyosan megfelel-e ennek a rendellenességnek.
Az azonban minden bizonnyal elmondható, hogy azt a beteget orvosnak kell megvizsgálnia, akinek a naplemente szindróma tüneteivel összhangban lévő problémái jelentkeznek.
Először is ki kell zárni a különféle betegségek létét, amelyekben hasonló betegségek jelentkezhetnek. Ezek elsősorban a Parkinson-kór, a delírium és az alvászavarok.
Naplemente szindróma: kezelés
A naplemente-szindrómában szenvedő idősek családjai gyakran arra számítanak, hogy kapnak gyógyszert az orvosoktól, így a probléma tünetei már nem jelentkeznek szeretteikben. A gyakorlatban azonban az e rendellenességgel küzdő embereknél a legfontosabbak a nem farmakológiai hatások.
Először is ajánlott gondoskodni a megfelelő körülményekről abban a helyiségben, ahol az idős tartózkodik. Az együttes esténként jelenik meg, beleértve mert akkor sokkal kevesebb fény van a lakóterekben - ez oda vezethet, hogy az idős ember nehézségeket tapasztal a környezet felismerésében, ezért szorongóvá válhat.
Emiatt érdemes gondoskodni a világításról - természetesen nem az a lényeg, hogy fenntartsuk a szoba megvilágításának szintjét, mivel az egy napsütéses napon uralkodik benne, de segíthet egy rendes, akár kicsi lámpa elhelyezésében is a hálószobában (és egész éjszakán át hagyva). .
Amikor kedvesének aznap este elkezdődik a naplemente szindróma problémája, érdemes megpróbálni elterelni a figyelmét.
Néha hasznos bekapcsolni a tévét (ennek azonban meglehetősen csendes filmet kellene sugároznia - egy horror vagy háborús film növelheti az idősek szorongását), a zenét vagy akár egy egyszerű, nyugodt beszélgetést.
Azoknak az ingereknek, amelyekre a betegnek összpontosítania kell, mérsékelt intenzitásúnak kell lennie. A gyermekjátékok tiszta hangjai vagy a nagyon hangos zene a naplemente szindróma tüneteinek fokozódását eredményezheti.
Az alváshigiéné a naplemente szindrómában szenvedők állapota szempontjából is fontos. Javasoljuk, hogy a betegek mindig egyszerre feküdjenek le és keljenek fel - a rendszeresség e tekintetben csökkentheti a szindrómával járó alvászavarokat.
Figyelnie kell az idősebbekre is, akik napközben elalszanak - egy déli szundításnak nem szabad ártania, de amikor később délutánra kerül sor, az már megnehezítheti az alvást.
Néha azonban önmagában a nem farmakológiai hatások elégtelennek bizonyulnak, majd naplemente-szindrómában szenvedő betegeknél specifikus farmakológiai kezelést lehet fontolóra venni.
Beszámoltak a melatonin-rendellenességben szenvedő betegek használatának előnyeiről. Abban a helyzetben, amikor a páciens gyakran erősen izgatott és agresszív, a neuroleptikumok csoportjából származó szerek (antipszichotikumok, például pl. Kvetiapin) alkalmazhatók, általában alacsony dózisokban.
Források:
- Khachiyants N. és mtsai, Sundown-szindróma demenciában szenvedőknél: frissítés, pszichiátriai vizsgálat. 2011. dec. 8 (4): 275–287
- Barros Silva M.W. et al., Sundown-szindróma, valamint a szorongás és a depresszió tünetei kórházi időseknél, Dement Neuropsychol 2017 június; 11 (2): 154-161
---przyczyny-objawy-i-leczenie.jpg)
