A GABA az egyik legfontosabb gátló neurotranszmitter az emberi testben. A GABA fő hatásai az idegsejtek ingerlékenységének csökkentése és az izomsejtek relaxációja. Ennek az anyagnak azonban nyugtató hatása is lehet, és megkönnyíti az elalvást, ezért vannak emberek, akik lelkesen nyúlnak a GABA-tartalmú étrend-kiegészítőkhöz - hozhatja-e valóban a várt eredményeket?
Tartalomjegyzék
- GABA: kémiai szerkezet és szintézis
- GABA: akció a központi idegrendszerben
- GABA: akció a test más szerveiben
- GABA: a neurotranszmitter használata és hatása receptoraira az orvostudományban
- GABA: Kiegészítők
A GABA (gamma-amino-vajsav) egy neurotranszmitter. Mielőtt azonban kiderült volna, hogy ez az anyag elengedhetetlen az idegrendszer működéséhez, először felfedezték növényekben és különféle mikrobákban való jelenlétét.
A GABA-t először 1883-ban szintetizálták, és csak kevesebb, mint egy évszázad - 1950-ben - után kiderült, hogy ez egy fontos anyag, amely az emlősök központi idegrendszerében is kering.
GABA: kémiai szerkezet és szintézis
A GABA egy aminosav, amely glutamátból képződik. A neurotranszmitter - a glutamát-dekarboxiláz - termelésében egy specifikus enzim vesz részt, és maga a GABA szintézise egy kofaktor részvételével zajlik, amely a B6-vitamin aktív formája.
Amiből áll a gamma-aminovajsav, valójában nagyon érdekes. Nos, a glutamát stimuláló neurotranszmitter, és a GABA teljesen ellentétes hatást fejt ki - gátolja az idegsejtek aktivitását.
GABA: akció a központi idegrendszerben
A GABA alapvető működését már fentebb említettük - miután receptoraihoz kötődött, ez a neurotranszmitter az idegsejtek ingerlékenységének csökkenéséhez vezet.
Eddig a GABA három típusát fedezték fel - ezek A-, B- és C-receptorok. Ennek az anyagnak a funkciója szempontjából a legfontosabb a következők közül az első kettő:
- GABAA receptorok: ligandumfüggő ioncsatornák, stimulációjuk klorid (Cl-) ionok beáramlásához vezet az idegsejtekben
- GABAB-receptorok: más típusú receptorok, mivel ezek a G-fehérjéhez kapcsolódó metabotrop receptorok, ezért ezeknek a struktúráknak a GABA általi stimulálása - a G-fehérjén keresztül - az ioncsatornák kinyílását vagy záródását eredményezi.
A GABA receptorok mind a központi idegrendszeri neuronok pre- és posztszinaptikus kiterjesztésében vannak jelen.
A kloridionok beáramlása ezekben a sejtekben hiperpolarizációt eredményez, azaz olyan állapotot, ahol sokkal kevésbé képesek gerjeszteni bennük. Végül ez megállítja az impulzusok átadását az egyes idegsejtek között.
A látszattal ellentétben a GABA-sejtek idegrendszeri gátló hatása rendkívül fontos - mert amikor a neuronokat túlzottan stimulálják, ez elősegítheti pl. a feszültség érzésének előfordulása, de szorongás vagy akár görcsökhöz is vezethet. A gamma-aminovajsavat általában olyan anyagként ismerik el, amely szorongásoldó, alvást elősegítő és nyugtató hatást fejthet ki.
A GABA azonban nemcsak az agy jelenlegi működését érinti, hanem fontos az idegrendszerhez tartozó struktúrák kialakulásában is.
Nem egyszer beszámoltak arról, hogy ez az anyag befolyásolja az idegprogenitor sejtek szaporodását, és megemlítik annak fontosságát is e sejtek differenciálódásában és migrációjában. A szakirodalomban olyan információkat is találhat, amelyek szerint a GABA szabályozza az idegrost megnyúlásának folyamatát.
GABA: akció a test más szerveiben
A GABA nemcsak az idegrendszer sejtjei, hanem az emberi test számos más szerkezete szempontjából is fontos. Megemlítik ennek a neurotranszmitternek az izomrostokra gyakorolt hatását - ez relaxációjukhoz vezet.
Azonban ritkábban mondják el, hogy a GABA hogyan hat a test határozottan más szerveire - a gyakorlatban kiderül, hogy ennek az anyagnak sok fontos funkciója van.
Itt említhetjük például a hasnyálmirigyet, amelyben a GABA szabályozza endokrin működését. A hasnyálmirigy-alfa sejtek - az inzulinon kívül - gamma-aminovajsavat is szekretálhatnak.
A neurotranszmitter ekkor hatással lehet a béta sejtekre: inzulinellenes hatású glukagont szabadítanak fel, és amikor a GABA ezekhez a sejtekhez tapad, akkor hormonszekréciójuk átmenetileg blokkolható lehet.
További érdekes jelentések a hasnyálmirigy és a GABA kapcsolatáról azok, amelyek szerint ez az anyag befolyásolná a béta-sejtek túlélését és replikációs képességét, de az is, hogy a gamma-aminovajsav képes az alfa-sejteket béta-sejtekké átalakítani.
Az 1-es típusú cukorbetegségben az alfa-sejtek hiánya az egyik probléma, amely a folyamat során felmerül - ha a GABA valóban képes átalakítani a hasnyálmirigyben lévő sejteket olyanokká, amelyek hiányoznak ebből a szervből, akkor lehetősége lehet ennek a betegségnek új kezelésére.
Lehetséges azonban megtalálni a GABA mindkét receptorát és ugyanazt a neurotranszmittert számos más emberi szövetben. Többek között felderítették őket mind az emésztőrendszerben, a férfi és a női reproduktív rendszerben, a májban vagy a vesében és a tüdőben. A GABA szerepét azonban még nem sikerült teljesen meghatározni.
GABA: a neurotranszmitter használata és hatása receptoraira az orvostudományban
Az orvosi világban magát a GABA-t inkább nem használják - inkább olyan anyagokat használnak, amelyek befolyásolják ennek az adónak a receptorait.
Általánosságban azok a szerek a legfontosabbak, amelyek képesek ezekhez a receptorokhoz kapcsolódni és neurotranszmitterük fokozottabb kötődéséhez vezetnek. Az ilyen gyógyszerekre, amelyek felerősíthetik a GABA hatásait, példák lehetnek:
- benzodiazepinek (elsősorban szorongás ellen ható szerek)
- barbiturátok
- altatók (például zolpidem vagy zaleplon)
- macskagyökér
- inhalációs érzéstelenítők
- baklofen
- propofol
Vannak olyan készítmények is, amelyek szintén befolyásolják a GABA-t, de más módon, mint azáltal, hogy módosítják ennek a neurotranszmitternek a receptorokhoz való kapcsolódásának intenzitását.
Itt olyan szerekről beszélünk, amelyek a GABA-t lebontó enzimek blokkolásával növelik annak mennyiségét (ilyen gyógyszerek közé tartozik a valproátok és a vigabatrin), vagy a GABA-analógokról, amelyek például a pregabalin és a gabapentin.
Mivel a GABA gátló hatású, feltételezhető, hogy az erre a neurotranszmitterre kifejtett hatás felhasználható az emberi egészség sokféle problémájának kezelésére.
A GABA egyes alkalmazásairól - például az elalvás megkönnyítéséről vagy a szorongás intenzitásának csökkentéséről - többet foglalkoznak, miközben ennek az anyagnak más lehetséges felhasználásait még kutatják.
Megemlítik a GABA alkalmazásának lehetőségét az artériás magas vérnyomás kezelésében, a menstruáció előtti feszültség tüneteinek enyhítésére, a fájdalom enyhítésére vagy akár az ADHD és az agyhártyagyulladás kezelésére.
Beszámoltak a GABA-rendszer befolyásolásának lehetséges jótékony hatásairól is olyan betegeknél, akik krónikus légúti gyulladásban, Cushing-kórban vagy Huntington-kórban szenvednek.
GABA: Kiegészítők
Ha megnézzük, hány potenciális előny származhat a GABA használatából, akkor nem meglepő, hogy egyesek úgy döntenek, hogy ezt az anyagot tartalmazzák. Lehetetlen egyértelműen kijelenteni, hogy a GABA-kiegészítés valóban hatékony-e.
Ez a helyzet annak a ténynek köszönhető, hogy a hír valójában nagyon ellentmondásos a tudományos kutatásból. Nos, ahogy egyes kiadványok azt sugallják, hogy a szájon át bevitt GABA legalább egy része eléri a központi idegrendszert, mások szerint ez teljesen ellentétes.
Előfordulhat, hogy mielőtt a neurotranszmitter elérné a központi idegrendszert, teljesen lebomlik. Vannak olyan beszámolók is, amelyek valójában a szájon át elfogyasztott GABA nem lépi át a vér-agy gátat: ha igen, akkor a GABA-kiegészítők fogyasztása nem vezethet a használatuk várható hatásaihoz.
Amint azonban hangsúlyoztuk, a publikált tanulmányok eredményei gyakran teljesen ellentmondásosak. Néhány ember, aki a GABA-kiegészítőket szedi, többek között észreveszi, javult a hangulat, csökkent a szorongás érzete vagy az a tény, hogy sokkal könnyebb elaludniuk.
Tehát lehetséges, hogy a szájon át szedett szer ténylegesen befolyásolja a központi idegrendszert, másrészt azonban van esély arra, hogy a GABA-kiegészítők szedésének fent említett hatásai a betegek placebo-hatása miatt jelentkezzenek.
Olvassa el még:
- GABA-kiegészítés: adagolás és hatások
Források:
- Bak L.K. és mtsai., A glutamát / GABA - glutamin ciklus: a transzport, a neurotranszmitter homeosztázis és az ammónia transzfer aspektusai, Journal of Neurochemistry, 2006. június
- Diana M. és mtsai. Gamma-aminovajsav mint bioaktív vegyület az élelmiszerekben: áttekintés, Journal of Functional Foods, 10. évf., 2014. szeptember, 407–420.
- Shelp B.J. et al., A gamma-amino-vajsav metabolizmusa és funkciói, Trends in Plant Science, Vol. 4, Iss. 1999. november 11., 446–452
Olvassa el a cikk további cikkeit
--budowa-funkcje-i-podzia.jpg)
