Gerincidegek - funkciók, károsodások

A gerincidegek, amelyekből az emberi testben 31 pár található, a perifériás idegrendszer részét képezik. Összetett struktúrákat alkotnak, például a nyaki plexust vagy a brachialis plexust, amelynek ágai a törzs és a végtagok különböző izmait innerválják. Ezenkívül a gerincidegek érzékileg beidegzik a testhéjat, és az autonóm rendszer rostjait is irányítják. Az egyes gerincvelői idegek beidegzési tartományának ismerete azért fontos, mert a betegben előforduló rendellenességek pontos helyének meghatározásával kikövetkeztethető, hogy ezek közül az idegek közül melyik nem működött megfelelően.

Tartalomjegyzék:

1. Gerincidegek: felépítés
2. Gerincidegek: szám és felosztás
3. Gerincidegek: nyaki idegek
4. Gerincidegek: a mellkasi idegek
5. Gerincidegek: ágyéki idegek
6. Gerincidegek: szakrális idegek
7. Gerincidegek: coccygealis idegek
8. Gerincidegek: klinikai jelentőség és betegség

Ahogyan a központi idegrendszerben vannak koponyaidegek, amelyek hozzá tartoznak, a perifériás idegrendszer megfelelői a gerincidegek. Mindegyikük a gerincvelőben kezdődik, ahonnan a gerincidegek - az intervertebrális foramen keresztül - a perifériára utaznak, és sokféle funkciót látnak el.

Gerincidegek: felépítés

Minden gerincideg két gyökérből áll: elülső és hátsó. A hátsó gyökéren belül van egy jellegzetes megvastagodás, amely a gerinc ganglionja. Ez a gyökér érzékszervi (afferens) rostokat tartalmaz, amelyek az egész test szenzoros impulzusaihoz vezetnek, és amelyek végül a központi idegrendszer struktúráihoz irányulnak.

Az elülső gyökér feladata viszont efferens (centrifugális) impulzusok küldése, amelyek a központi idegrendszerben keletkeznek, és amelyek végül különböző végrehajtó szervekhez (elsősorban izomsejtekhez) kerülnek.

Még a gerinccsatorna elhagyása előtt mindkét gyökér összekapcsolódik egymással, és ekkor alakul ki a gerincideg, amely - a korábban említett csigolyaközi nyílásokon keresztül - a test kerületéig megy.

Amint a gerincideg elhagyja a gerinccsatorna szerkezetét, több ágat adományoz. Ők:

• elülső ág,
• hátsó ág,
• az agyhártyaág (a gerinccsatorna felé halad visszafelé, és beidegzi többek között a benne levő agyhártyákat).

Az említetteken kívül a gerincidegek maguk mögött hagyják azokat a szürke összekötő ágakat is, amelyeken keresztül kapcsolódnak a csigolyatestek oldalsó részén futó szimpatikus törzshöz.

A gerincvelői idegek mindegyike vegyes ideg, ami azt jelenti, hogy mind szenzoros, mind motoros rostokat tartalmaz, és ezek az idegek az autonóm rendszer struktúráihoz tartozó rostokat is hordozzák.

Javasoljuk továbbá: Gerincvelő sérülése: okai, tünetei, kezelése

Gerincidegek: szám és felosztás

Az embereknél 31 gerincideg-pár van, amelyek fel vannak osztva attól függően, hogy a gerincvelő melyik szakaszától térnek el. Ezért megkülönbözteti:

• nyaki gerincidegek,
• mellkasi gerincidegek,
• ágyéki gerincidegek,
• szakrális gerincidegek,
• coccygealis idegek.

Gerincidegek: nyaki idegek

A nyaki idegeket 8 páros embernél különböztetik meg. Az első ideg, a C1 ideg, az occipitális csont és az apikális csigolya (atlasz) közötti gerinccsatornából jön ki. A fennmaradó nyaki gerincvelői idegek az azonos számozású csigolyák felett hagyják el a gerinccsatornát (ami azt jelenti, hogy pl. A második nyaki ideg kilép a második nyaki csigolya felett stb.). Kivételt képez itt a nyolcadik nyaki ideg, amely a hetedik nyaki és az első mellcsigolya közötti gerinccsatornából jön ki.

A nyaki idegek két plexust alkotnak: az első a nyaki plexus (az első-negyedik nyaki idegágakból áll). A nyaki plexus többek között eltávozik frenikus ideg. A második plexus, amelyet a nyaki gerincvelői idegek alkotnak, a brachialis plexus (amely az ötödiktől a nyolcadik nyaki idegektől származó ágakból és az első mellkasi gerincideg ágaiból áll). A felső végtagot ellátó különféle idegek származnak belőle - ezek:

• hónalji ideg,
• izom- és bőrideg,
• középső ideg,
• ulnáris ideg,
• radiális ideg.

Gerincidegek: a mellkasi idegek

12 mellkasi gerincidegpár van, és mindegyik elhagyja a gerinccsatornát az azonos számú csigolyák alatt (például az első gerincideg az első mellcsigolya alá kerületig nyúlik). Leginkább a bordaközi idegek távoznak tőlük, amelyek közül az emberben 12 pár van.

Olvassa el még: Intercostalis neuralgia: okok, tünetek, kezelés

Gerincidegek: ágyéki idegek

5 pár gerincideg származik az ágyéki gerincvelőből. Az ágyéki gerincvelői idegek legfontosabb szerkezete az ágyéki plexus, amelyet elsősorban az első három ágyéki ideg ágai, valamint a negyedik ágyéki ideg egyes ágai és a tizenkettedik mellkasi idegből származó ágak alkotnak.

Az ágyéki plexusból érkező ágak ellátják a hasfal egy részét (annak alsó szakaszát) és (részben) az alsó végtagot. Ez a szerkezet a klinikailag fontos idegek forrása, például a femoralis ideg, az obturator ideg, a nemi-femoralis ideg és az oldalsó comb bőridege.

Gerincidegek: szakrális idegek

5 gerincideg-pár a sacralis régióból származik a gerincvelőből. A hozzájuk tartozó rostok, valamint az utolsó ágyéki ideg és a coccyge ideg ágai alkotják a sacralis plexust. Beidegzi a kismedencei struktúrákat és az alsó végtag egy részét. Az ülőideg viszont elhagyja a sacralis plexust, amelyből végül a tibialis ideg és a közös peroneális ideg származik.

Jó tudni: Neuralgia vagy neuralgia - fájdalom ok nélkül

Gerincidegek: coccygealis idegek

Az embereknél a coccygealis idegeket egy pár különbözteti meg, és a belőlük távozó ágak, mint már említettük, a gerincvelői plexust alkotják más gerincidegekkel. Ezenkívül a coccygealis ideg felelős a coccyx körüli bőr beidegzéséért.

Gerincidegek: klinikai jelentőség és betegség

A gerincidegek tárgyalásakor lehetetlen megemlíteni egy kapcsolódó kifejezést, amely a dermatómia. Ezt a kifejezést úgy definiálják, mint egy gerincideg által beidegzett bőrterületet, és például az ötödik nyaki ideg a felső végtag elülső részéből innerválja a bőrt, a hatodik ideg a felső végtag és a hüvelykujj oldalsó felületét, a hetedik nyaki ideg pedig a felső végtag hátsó részének és az első két ujjának bőrét.

A dermatómák ismerete azért fontos, mert pontosan tudva, hogy a beteg melyik testrészben tapasztal valamilyen tünetet (pl. Érzékszervi zavarok vagy izomparézis), gyanítható, hogy mely gerincideg sérült meg.

Maguk a gerincvelői idegek betegségeit sokkal jobban megkülönböztetik, mint amilyeneket feltételezhetnek. Különböző betegségek jelenhetnek meg e struktúrák elnyomásakor - ezt többek között az okozhatja az intervertebrális lemezek elmozdulása, valamint az intervertebrális hézagok vagy csigolyatörések szűkülése.

A gerincidegek diszfunkciójával akkor is találkozhatunk, ha nyomást gyakorolnak rájuk például a környezetükben kialakuló rákos daganatok. Az egyik legismertebb betegség, amelyben a gerincidegek összenyomódnak, az isiász.

Források:

1. Emberi anatómia.Tankönyv diákoknak és orvosoknak, szerk. II és kiegészítette W. Woźniak, szerk. Urban & Partner, Wrocław, 2010
2. Craven J., Gerincidegek és dermatómák, Anesztézia és intenzív terápia
3. 5. évfolyam, 5. szám, 2004. május 1., 150–151. Oldal, on-line hozzáférés: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1472029906003171

A szerzőről

Íj. Tomasz Nęcki Orvosi diplomát szerzett a poznańi Orvostudományi Egyetemen. Tisztelője a lengyel tengernek (lehetőleg fejhallgatóval a fülében sétálgasson a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való együttműködés során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

Olvassa el a szerző további szövegeit