A vese neoplazmák a betegségek széles csoportja, különféle lefolyásokkal. A veserák diagnózisában a legfontosabb megoldandó kérdés a kimutatott elváltozás jellege - jóindulatú vagy rosszindulatú. Melyek a veserák leggyakoribb típusai? Melyek a veserák tünetei? Hogyan diagnosztizálják és kezelik a vesedaganatokat?
Tartalomjegyzék:
- Vesedaganatok - általános információk
- Vesedaganatok - okai
- Vesedaganatok - tünetek
- Vesedaganatok - diagnózis
- Vesedaganatok - kezelés
- A vese jóindulatú daganatai
- A vese rosszindulatú daganatai
A vesedaganatok lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak. A veserák kezelése és prognózisa a diagnosztizált rák típusától függően eltér. A vese jóindulatú daganatai általában nem okoznak nagy aggodalmat, és sok esetben csak megfigyelést igényelnek. A rosszindulatú vesedaganat gyanúja azonban alapos diagnózist és a kezelés azonnali végrehajtását igényli.
Vesedaganatok - általános információk
A daganatos elváltozás diagnózisa általában nagyon aggasztja a betegeket. A veserák esetében sincs ez másképp - egy ilyen diagnózis bizonytalansággal jár a diagnosztikai vizsgálatok elvégzésének szükségessége és a kezelési folyamat tekintetében.
Érdemes azonban tudni, hogy a veserák több mint egy tucat betegség csoportja, nagyon változatos lefolyással és prognózissal. Nincsenek univerzális módszerek a veserák diagnosztizálására vagy kezelésére; minden esetet külön-külön kezelnek az elváltozás típusától, a betegség stádiumától és lehetséges szövődményeinek jelenlététől függően.
A vese neoplazmák két fő csoportra oszthatók: jóindulatú és rosszindulatú daganatok.
- A jóindulatú daganatok jellemző tulajdonságai a lassú növekedés és a környező szövetektől való jó elkülönülés. A vese jóindulatú daganatai például: eozinofil adenoma (latinul: oncocytoma), angiomyolipoma (latinul: AML) és papilloma. A jóindulatú daganatok nem képeznek távoli metasztázisokat más szervekben. Sok jóindulatú vesedaganat csak rendszeres megfigyelést igényel. A jóindulatú daganat eltávolítása jelezhető, ha a daganat nagy lesz, vagy klinikai tüneteket okoz.
- A vese rosszindulatú daganatait agresszívebb lefolyás jellemzi. Sejtjeik gyorsabban szaporodnak és behatolnak a közeli struktúrákba. A rosszindulatú daganatok képesek távoli áttétek kialakulására is. A felnőttek körében a vese leggyakoribb rosszindulatú daganata a veserák. A leggyakoribb vese rosszindulatú daganat a gyermekek körében a magzati nephroblastoma, más néven Wilms-daganat.
A veserák diagnózisának folyamatában meg kell válaszolni a kulcskérdést: jóindulatú vagy rosszindulatú betegség ez? A detektált neoplazma jellege a fő tényező, amely meghatározza a további kezelési eljárásokat.
A vese neoplazmák legfontosabb diagnosztikai eszközei a képalkotó vizsgálatok: ultrahang, számítógépes tomográfia és a hasüreg mágneses rezonancia képalkotása. Bizonyos esetekben további vizsgálatok elvégzésére is szükség van.
A jóindulatú és rosszindulatú daganatok olyan jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a kezdeti differenciálódást a képalkotó tesztekben. Sajnos egyes esetekben lehetetlen megbízható diagnózist felállítani kizárólag képalkotó tesztek alapján. Ezután a tumor fragmensének szövettani vizsgálata szükséges. A vizsgálat anyaga biopszia során vagy daganateltávolító műtét eredményeként szerezhető be.
Egy adott veserák típusának ismerete lehetővé teszi az eljárás legoptimálisabb típusának kiválasztását.
A veserák két alapvető terápiás útja: konzervatív kezelés (megfigyelés, esetleg tüneti kezelés) és műtéti kezelés (változó mértékű műtéti eljárások).
Bizonyos esetekben minimálisan invazív műtéti kezelés is lehetséges. Ilyen terápiára példa a daganatot ellátó erek bezárása (úgynevezett embolizációja).
Olvassa el még: Rák: Jóindulatú vagy rosszindulatú?
Vesedaganatok - okai
Miért jelentkeznek vesedaganatok? A legtöbb esetben nem tudjuk a választ erre a kérdésre. Bármely vese rák kialakulásának gyökere a sejtek kontrollálatlan szaporodása. Sok esetben genetikailag meghatározott jelenségről van szó.
Néhány vese daganat előfordulhat más betegség szindrómák részeként. Például a vese tiszta sejtes karcinóma kialakulhat a von Hippel-Lindau-szindróma során. Ez egy genetikai állapot, amely különböző típusú rákok kialakulásához vezet (elsősorban a központi idegrendszeri hemangiomák, a veserák és a mellékvesék daganatai).
Másrészt a vese angiomyolipoma egy másik genetikailag meghatározott betegségre - a gumós szklerózisra - jellemző elváltozás.
Emlékeztetni kell azonban arra, hogy bár a vese tumorok kialakulhatnak a genetikai rendellenességek során, legtöbbjük spontán módon jelenik meg, és nincs összefüggésben más szindrómákkal.
Olvassa el még: Rák és gének. Örökletes daganatok. Ellenőrizze, hogy fennáll-e a veszélye
A veserák kockázati tényezőinek kutatása elsősorban a leggyakoribb rosszindulatú vesedaganatra - a veserákra - összpontosít. Bizonyított, hogy a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás és a hosszú távú dialízis olyan tényezők, amelyek növelik a veserák kialakulásának kockázatát.
Vesedaganatok - tünetek
Sok veserák nem okoz klinikai tüneteket, különösen a betegség korai szakaszában. A vesében bekövetkező változások nagy részét (akár 60-70% -át) véletlenül észlelik, például a has egyéb indikációkra végzett ultrahangvizsgálata során.
A véletlenül észlelt, tünetmentes szervdaganatot az orvostudományban incidalomának nevezik. Az ilyen típusú változások láthatósága döntést igényel a továbbiakban. A képméréskor a daganat méretétől és jellemzőitől függően csak megfigyelés vagy a kezelés megkezdése indokolható.
A veserák tünetei leggyakrabban a tumor méretének növekedése következtében jelentkeznek. Az egyik leggyakoribb tünet a törzs oldalán vagy az ágyéki régióban jelentkező fájdalom.
Jelentős méretű daganat tapintható meg a hasüregben. Bizonyos esetekben a has kerületének növelése is lehetséges.
Bármely tumor növekedése a tumorsejtek intenzív szaporodásának eredménye. Ennek a folyamatnak az eredményeként a daganatos szövetekben nagy szükség van a vérrel táplált tápanyagokra.
Az erek jelenléte a vesedaganatban vért okozhat a vizeletben. Ezt a tünetet haematuriának hívják. A vizeletben lévő vér szabad szemmel látható - makrohematuriáról beszélünk.
Kis mennyiségű vér is bejuthat a vizeletbe, ami nem változtatja meg a színét, és csak mikroszkópos vizsgálattal mutatható ki. Ezt a helyzetet mikrohematuriának hívják.
A tumorvérzés a vese angiomyolipoma különösen gyakori tünete. Még a vér kis mennyiségének a krónikus elvesztése is okozhat vérszegénységet (vérszegénységet). Szélsőséges esetekben a daganatba történő vérzés megnehezülhet, ami nagy mennyiségű vér hirtelen elvesztését okozhatja. Egy ilyen helyzet mindig gyors beavatkozást igényel.
A vese egyik fontos funkciója a vérnyomás szabályozása. Ezt a folyamatot a renin, a vesében termelődő hormon közvetíti. A renin a vérnyomás emelkedésének egyik tényezője. A veserák kialakulása megzavarhatja a renin szekréciójának szabályozását és artériás hipertónia kialakulásához vezethet.
A vese leggyakoribb rosszindulatú daganata a veserák. Ez egy rák, amely specifikus klinikai tüneteket okozhat. Mivel a veserák hajlamos behatolni és összenyomni a vénákat, tünetei összefügghetnek a vénás kiáramlás elzáródásával (különösen az alsó test felől).
Az alsó végtagokban lévő vénás vér stagnálása megnyilvánulhat duzzanataikkal. A férfiak egyik jellemző tünete a varicocele is.
A vese rosszindulatú daganatai szisztémás tüneteket okozhatnak. Ezek az ún "Vörös zászlók", jelezve az onkológiai diagnosztika szükségességét. Az előrehaladott rák leggyakoribb tünete a megmagyarázhatatlan fogyás, krónikus láz vagy alacsony fokú láz jelenléte és az állandó gyengeség érzése.
Vesedaganatok - diagnózis
A képalkotó tesztek a legfontosabb diagnosztikai eszközök a veserák diagnosztizálásához. A vesék szerkezetét leggyakrabban a hasüreg ultrahangvizsgálatával (USG) értékelik. Általában ezen vizsgálat során vizualizálják először.
A vese neoplazmák számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik differenciálódásukat az ultrahangvizsgálat során. A vizsgálatot végző orvos megállapítja a daganat elválasztását a vese parenchymától, a daganatszövet megjelenését és jellegét, valamint a meszesedések vagy nekrózis jelenlétét a szerkezetében. A neoplasztikus elváltozás vérellátásának jellege szintén nagyon fontos.
A véráramlás felmérésének hasznos eszköze a Doppler-ultrahang. Néha angiográfiát is alkalmaznak a daganatos erek vizualizálására. Ha az ultrahang bizonytalan az elváltozás típusában, szükség lehet további képalkotó vizsgálatok elvégzésére - számítógépes tomográfia vagy a hasüreg mágneses rezonancia képalkotása.
A legfontosabb kérdés, amelyre a képalkotó vizsgálatokat értelmező orvosnak válaszolnia kell, az a kimutatott elváltozás típusa. Néhány neoplazma olyan jellegzetes megjelenésű, hogy értékelése nem nehéz. Sajnos sok esetben a vesék képalkotó vizsgálata nem elegendő a daganat jóindulatú vagy rosszindulatú kategóriába sorolásához.
Azt is érdemes tudni, hogy vannak jóindulatú és rosszindulatú daganatok együttes előfordulása egy vesén belül. Emiatt bizonyos esetekben a diagnózis elmélyítéséhez szükséges a megbízható diagnózis megszerzése.
A kimutatott változás természetét meghatározó vizsgálat a tumorszövet mikroszkópos értékelése (hisztopatológiai vizsgálat). A vizsgálati anyag kétféle módon szerezhető be: perkután biopsziával vagy műtéti tumor kivágással.
A biopszia kevésbé invazív teszt, ugyanakkor hamis-negatív eredmény kockázatát hordozza magában (amikor a szövetet tűvel gyűjtik össze, lehetséges a tumor területének "hiánya"). A műtét során kapott anyag vizsgálata viszont lehetővé teszi az egész tumor értékelését, nem csak annak töredékeit.
Vesedaganatok - kezelés
A veserák kezelésének megtervezésekor számos tényezőt kell figyelembe venni. Ezek közül a legfontosabb természetesen az észlelt daganat típusa. További tényezők a daganat mérete, a klinikai tünetek jelenléte és a beteg általános egészségi állapota. A jóindulatú daganatok gyakran nem igényelnek kezelést - sok esetben csak rendszeres megfigyelés ajánlott.
Az eltávolítás szükségessége akkor jelentkezhet, amikor a daganat jelentős méretűre növekszik, vagy klinikai tüneteket (pl. Fájdalmat) okoz.
A rosszindulatú vesedaganatok fő kezelése a műtét. A daganateltávolító műtétet olyan "gyanús" daganatok esetében is elvégzik, amelyek természetét (jóindulatú vagy rosszindulatú) képalkotó vizsgálatok során nehéz felmérni.
A daganat típusától és méretétől függően a műtét két alapvető típusát hajtják végre: konzervatív vagy radikális nephrectomia. A nephrectomia megkímélése a tumor eltávolítását jelenti a vese parenchyma szomszédos részével együtt. Célja azonban a lehető legtöbb aktív vesetérfogat elhagyása.
Radikális nephrectomia esetén el kell távolítani a daganatot az egész vesével együtt. Bizonyos helyzetekben megfelelő lehet más közeli rákos szövetek eltávolítása is (például környező zsír, nyirokcsomók vagy mellékvesék).
Néhány vesedaganat további kezelést igényelhet (például gyógyszeres terápiával). Kiválasztott elváltozások (különösen kicsi és megfelelően elhelyezett) esetén minimálisan invazív kezelési technikák alkalmazhatók.
Ilyen terápiára példa a krioabláció, vagyis a tumorszövet elpusztítása nagyon alacsony hőmérséklet alkalmazásával. Egyes vese rákos megbetegedéseknél alkalmazott másik eljárás a daganatos erek embolizációja.
Az embolizálás során egy speciális anyagot vezetnek be az erekbe, ami az ér lumenjének záródását okozza. Így a vérellátás blokkolódik, és az ischaemiás tumorszövet elhal. A tumor vaszkuláris embolizációt alkalmazzák például angiomyolipoma kezelésében.
A vese jóindulatú daganatai
- a vese eozinofil adenoma (oncocytoma)
A vese eozinofil adenoma oncocytoma néven is ismert. Az oncocytoma neve a jellegzetes daganatépítő sejtekből - oncocitákból származik. Az oncocytoma jóindulatú vesebetegség.
Ennek ellenére a képalkotó vizsgálatok során nehéz lehet megkülönböztetni a rosszindulatú daganatoktól. Sőt, egyes esetekben az oncocytomák veserákos gócok együtt élnek. Emiatt az oncocytoma gyanúja jelzi a sérülés műtéti eltávolítását. Ennek a neoplazmának bizonyos diagnózisát általában posztoperatív hisztopatológiai vizsgálattal állapítják meg.
- vese adenoma
A vese adenoma általában ennek a szervnek a kéregében (külső részén) található. Az adenomák az egyik leggyakoribb jóindulatú vesedaganat. Az adenomák általában kis méretűek és ritkán okoznak klinikai tüneteket; a hasüreg képalkotó vizsgálatai során gyakran véletlenül észlelik őket.
Az adenoma méretétől függően csak megfigyelés vagy műtéti eltávolítás jelölhető.
- vese urothelialis papilloma
A vese papillómák olyan daganatok, amelyek a vizelet-kisülési utak hámjában fejlődnek ki. A húgyutat bélelő hámot urotheliumnak hívják - innen származik az urothelialis papilloma neve. A vese szerkezete, ahol a papillómák kialakulhatnak, a csészék és a vesemedence. A papillómák jóindulatú elváltozások, de növekedésük mégis klinikai tüneteket okozhat - vizeletretenció, haematuria és húgyúti fertőzések. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy a papillómákat el kell távolítani.
- vese angiomyolipoma
A vese angiomyolipoma egy jóindulatú daganat, amely három típusú szövetből áll: vaszkuláris, izom és zsír. Az angiomyolipomas jellegének egyik fontos jellemzője az erek sűrű hálózatának jelenléte a tumorszövetben. Gazdag vérellátása vérzést okozhat (néha nagy intenzitású).
Jelenleg úgy gondolják, hogy a kis angiomyolipomák csak rendszeres megfigyelést igényelnek. Nagyobb változások esetén tanácsos lehet ezeket eltávolítani. Az angiomyolipomák kezelésének egyik módszere a daganatot ellátó erek embolizációja (bezárása).
- a vese egyéb jóindulatú daganatai
A vese leggyakoribb jóindulatú daganatait a fentiekben soroljuk fel. Érdemes azonban tudni, hogy más jóindulatú daganatok is kialakulhatnak a vesékben. Köztük fibromák, lipómák, neurómák, miómák és az ún daganatok a glomeruláris készülékből (a renin, a vérnyomást szabályozó hormon termeléséért felelős vese szerkezete).
E változások többsége tünetmentes és csak időszakos ellenőrzést igényel. Ha klinikai tünetek jelentkeznek, vagy a daganat jelentős méretű, eltávolításra lehet szükség.
A vese rosszindulatú daganatai
- veserák
A veserák ennek a szervnek a leggyakoribb rosszindulatú daganata. A veserák a felnőtteknél diagnosztizált összes rosszindulatú daganat kb. 3% -át teszi ki. A veserák leggyakoribb tünete az ágyéki fájdalom és a vizeletben lévő vér. A betegség előrehaladottabb szakaszában hirtelen fogyás, láz és markáns gyengeség kísérheti őket.
Egyes veserákok (különösen az alacsony stádiumúak) tünetmentesek - az ilyen daganatok teljesen véletlenül kimutathatók. A veserák kezelésének fő módszere a daganat műtéti eltávolítása az egészséges szövet megfelelő szélével. Bizonyos esetekben ajánlott adjuváns terápia (immunterápia, kemoterápia) alkalmazása.
A veserák prognózisa a diagnózis idején a betegség stádiumától függ. A tumor szövettani típusa is fontos. A veserák jellegzetes jellemzője a paraneoplasztikus szindrómák, azaz a szervezetben a daganat kialakulásából eredő tünetek jelenléte.
A veserák során fellépő paraneoplasztikus szindrómák példái a hiperkalcémia (a vér kalciumszintjének emelkedése), magas vérnyomás és vérszegénység. A paraneoplasztikus szindrómák lehetnek a veserák első tünetei.
- magzati nephroblastoma - Wilms-daganat
A magzati vesebetegség, más néven Wilms-daganat vagy nephroblastoma a vese leggyakoribb rosszindulatú daganata, amelyet a gyermekpopulációban találnak. A magzati vesebetegség leggyakrabban két és öt év közötti gyermekeket érint.
A nephrotikus daganat első tünete általában egy daganat jelenléte a hasban. A magzati nephroma kezelésében kemoterápiát és műtétet alkalmaznak (egyes esetekben sugárterápiával kombinálva).
A kezelés eredményeként a legtöbb magzati nephroma nagyon jó: a gyógyulási arányt 90% -ra becsülik. A rák korai felismerése és a kezelés gyors megvalósítása növeli a terápia hatékonyságának esélyét.
- a vese egyéb rosszindulatú daganatai
Bár a vese leggyakoribb rosszindulatú daganata a veserák, ez a szerv más rosszindulatú daganatok helyszíne lehet. Az egyik példa a vesemedence rákja, amely a húgyutak hámjában alakul ki.
A szarkómák és a limfómák sokkal ritkábban fordulnak elő a vesében. Emlékeztetni kell a más szervekből származó daganatos metasztázis lehetőségére is (leggyakrabban ezek emlőrák és tüdőrák áttétek).
Olvassa el még:
- Vesék: felépítés és funkciók
- Vesefájdalom - a vesefájdalom okai, tünetei és kezelése
- Vese sérülések (elhajlott, repedezett, véraláfutású vese) - osztályozás, tünetek, kezelés
- Mozgatható (vándorló) vese - okai, tünetei és kezelése
- Veseelégtelenség - tünetek és kezelés
- A vesebetegség titokban alakul ki
Bibliográfia:
- Borkowski A. Diagnosztikai eljárás vesedaganatos betegeknél és annak hatása a kezelési módszerre. Útmutató háziorvosoknak. 2003; 4 (10): 92-95.
- "Vesedaganatok" W. Pypno, Borgis - Postępy Nauk Medycznych s1 / 2014, 54–55.
- "A veserák epidemiológiája és kockázati tényezői" W.Chow et.al. Nat Rev Urol. 2010 május; 7 (5): 245–257 - on-line hozzáférés
- "Wilms-daganat." Davidoff AM Adv Pediatr. 2012; 59 (1): 247-67 - on-line hozzáférés
- "Jóindulatú vese daganatok felnőttekben: keresztmetszeti képalkotási eredmények" S.Prasad et.al. American Journal of Roentgenology. 2008; 190: 158-164
Olvassa el a cikk további cikkeit
