Pszichogén álepileptikus rohamok: okok, tünetek, kezelés

A pszichogén álepileptikus rohamok arra utalnak, hogy nem minden rendellenesség, amely rohamként jelentkezik, valójában epilepszia. A rohamok formájában megjelenő rendellenességek mind az anyagcsere diszfunkcióihoz, mind a beteg pszichéjének működésével kapcsolatos problémákhoz társulhatnak. Ez utóbbi tényező társul pszichogén álepileptikus rohamokkal.

A pszichogén álepileptikus rohamok szomatikus tünetek, amelyeket mentális rendellenességek váltanak ki. A szomatikus betegségek előfordulása és az emberek mentális állapota szorosan összefügg. A psziché működésének zavara ronthatja a különféle szerves betegségek lefolyását (ilyen helyzet fordulhat elő például cukorbeteg páciensnél, aki szintén depressziós).

A páciensnél jelentkező tünetek pszichológiai hátterének problémája az, hogy a rendellenességek klinikai képét gyakran nehéz megkülönböztetni a szerves tényezők okozta problémákétól. Pszichogén álepileptikus rohamok esetén a rossz diagnózis viszonylag gyakori. Ez összefügg a rendellenesség gyakoriságával - kiderül, hogy az elméletileg jellemző epilepsziás lefolyású rohamokkal küzdő betegek akár 20% -a sem valóban epilepsziában, hanem pszichogén álepileptikus rohamokban szenved. A betegség gyakoribb a nőknél, és leggyakrabban serdülőkorban és korai felnőttkorban jelentkezik.

$config[ads_text1] not found

Pszichogén álepileptikus rohamok: okok

Egy konkrét tényezőt, amely a pszichogén rohamok okának tekinthető, még nem fedezték fel. Úgy gondolják, hogy ez a probléma a disszociatív rendellenességek csoportjába tartozik. Rendkívül nehéz, traumatikus események átélésének eredményeként jelennek meg. A disszociatív rendellenességek akkor fordulnak elő, amikor az érzelmeket a beteg elnyomja - az ilyen elnyomás az érzelmi konfliktus szomatikus betegségek megjelenésével történő "helyettesítését" jelenti. Ilyen helyzetben az egyik lehetséges tünet a pszichogén álepileptikus roham.

A pszichogén pszeudo-epilepsziás rohamok alapját a páciens olyan tapasztalatai láthatják, mint:

• szexuális bántalmazás gyermekkorban
• válás
• egy szeretett ember halála
• közlekedési balesetben vesz részt
• kóros kapcsolatban lenni
• diszfunkcionális családban nőtt fel (ahol például a szülők alkoholfüggők voltak)
• különféle hátterű üldöztetés áldozata

Olvassa el még: Epilepszia szindrómák: Epilepszia kezelés típusai: gyógyszeres kezelés, műtét és mellékhatások A stroke utáni epilepszia: a stroke utáni epilepszia okai, tünetei és kezelése

Pszichogén álepileptikus rohamok: tünetek

A pszichogén pszeudo-epilepsziás rohamok hasonlóak a tonikus-klónikus rohamok során előforduló rohamokhoz. A tipikus epilepsziás rohamhoz hasonlóan a betegek amnéziát is tapasztalhatnak a rendellenesség megjelenési periódusát illetően. Vannak azonban olyan különbségek, amelyek lehetővé teszik a pszichogén roham megkülönböztetését a tényleges rohamtól.

A pszichogén ál-epilepsziás rohamokra jellemző jelenségek a következők:

$config[ads_text2] not found

• a rohamok gyakoriságának változékonysága
• két percnél hosszabb rohamok
• roham során a beteg szeme csukva van
• a rendellenesség fokozatosan és lassan jelentkezik (a betegek akár jelezhetik is, hogy rohamuk lesz)
• a nyelvet ritkán harapják meg, és amikor megtörténik, a seb általában a nyelv hegyén jelenik meg
• roham során nincs önkéntelen vizelés
• sok roham van, akár 30 is megjelenik naponta
• a rohamok általában más emberek jelenlétében fordulnak elő
• roham során a beteg intenzíven mozgatja a fejét egyik oldalról a másikra

A fent említett jellemzők nem teszik lehetővé a páciensnél jelentkező rendellenességek pszeudo-epilepsziás rohamként történő besorolását, mert epilepsziában is előfordulhatnak. A diagnózis felállítása a klinikai kép és a szakorvosi vizsgálatok kombinálásával lehetséges.

Pszichogén álepileptikus rohamok: felismerés

az elektroencefalográfiai vizsgálat (EEG) és a páciens viselkedésének megfigyelése a roham alatt alapvető fontosságú a pszichogén ál-epilepsziás rohamok diagnosztizálásában. A rendellenességek diagnosztizálásakor az EEG-ben szenvedő beteg monitorozását alkalmazzák, a roham egyidejű regisztrálásával. A pszichogén pszeudo-epilepsziás rohamokra jellemző, hogy azok megjelenése során az agy elektromos aktivitásának zavarai az EEG-ben nem észlelhetők (de az epilepszia tipikus eseteiben előfordulnak). Ezenkívül a klasszikus epilepsziában a roham után az EEG az agy elektromos aktivitásának csökkenését mutatja, pszichogén rohamok esetén ebben a tekintetben sem figyelhetők meg eltérések.

A betegek roham közbeni viselkedésének megfigyelése különösen fontos, mert ez lehetővé teszi a fellépő rohamok pszichológiai alapjainak megerősítését vagy kizárását is. A roham során a beteget megfigyelő neurológus megpróbálja kinyitni a beteg (általában csukott) szemét - általában a beteg vonakodik és képtelen erre. Az orvos óvatosan emelheti a páciens felső végtagját az arca fölé, majd elengedheti - pszichogén álepileptikus rohamok esetén a páciens keze általában nem éri el az arcot, és néhány centiméterrel előtte tartja.

A pszichogén ál-epilepsziás rohamok diagnosztizálásakor a betegség lefolyásának története is fontos. Jellemzően az ezzel a problémával küzdő betegek sokféle antiepileptikumot használtak, amelyek - a betegség pszichológiai hátteréből adódóan - a rohamok gyakoriságának csökkentése formájában nem biztosították a várt állapot javulását.

A pszichogén álepileptikus rohamok gyanúja nem teszi lehetővé a beteg kiterjesztett diagnózisának elhagyását. Ki kell zárni a rohamok egyéb lehetséges okait. Erre a célra képalkotó vizsgálatokat, valamint laboratóriumi vizsgálatokat hajtanak végre (a rohamok anyagcserezavarokkal, például cukorbetegséggel társulhatnak, ezért a diagnosztikai folyamatban például vércukorszint-méréseket alkalmaznak).

Egy másik ok, amiért minden pszichogén pszeudo-epilepsziás rohamban szenvedő betegnél alapos neurológiai vizsgálatokat kell végrehajtani, az, hogy a probléma együtt járhat a klasszikus epilepsziával.

$config[ads_text3] not found

Pszichogén álepileptikus rohamok: kezelés

Annak a ténynek köszönhetően, hogy a pszichogén rendellenességek okozzák a pszichogén álepileptikus rohamokat, éppen az ő megoldásuk képezi a terápiás beavatkozások alapját. A pszichoterápia különféle technikáit alkalmazzák, például kognitív-viselkedési pszichoterápiát és csoportos pszichoterápiát.

Gyakran az epilepsziaellenes szerekkel történő kezelést a diagnózis felállítása előtt kezdik meg az epilepsziában gyanús betegeknél. Ilyen helyzetben fokozatosan, lassan kell abbahagyni ezeket a gyógyszereket, és ez alatt az ideggyógyász állandó gondozása alatt kell állni.

Pszichogén álepileptikus rohamok: prognózis

A pszichogén rohamokban szenvedő betegek prognózisa elsősorban a rendellenesség időtartamától függ. A gyógyulás legnagyobb esélye az, amikor a problémát felismerik és kezelik serdülőkorban. Becslések szerint azon betegek több mint fele, akiknél pszichogén pszeudo-epilepsziás rohamok vannak több mint 10 éve, a megfelelő pszichoterápia ellenére is küzdenek velük. Ez a tény tökéletesen jelzi, hogy a pszichogén ál-epilepsziás rohamok kezelését a rendellenességek megjelenése után a lehető leghamarabb el kell kezdeni.