A szekretin egy peptidhormon, amelyet a nyombél és a vékonybél sejtjei termelnek. Létfontosságú szerepet játszik az élelmiszer-emésztés szabályozásában. Milyen funkciói vannak az emberi testben? Hogyan használják a szekretint a laboratóriumi diagnosztikában? Mi a szekretin kísérlet?
Tartalomjegyzék
- Hogyan és mikor választódik ki a szekretin?
- Hogyan működik a szekretin?
- A szekretin csak az emésztést befolyásolja?
- Hogyan befolyásolja a szekretin az étvágyat?
- Hogyan fedezték fel a szekretin létezését és funkcióit?
- Mi a szekretin alkalmazása az orvostudományban? Secretin kísérlet
- Használható-e a szekretin az autizmus kezelésében?
A szekretin az egyik emésztőrendszeri hormon, amely szabályozza az étel emésztését. Ez azt jelenti, hogy ez egy kémiai üzenet egyik formája, amelyet egyik szervről a másikra továbbítanak. Ennek a kommunikációs módszernek köszönhetően a gyomor-bél traktus minden eleme zökkenőmentesen működik együtt. Ennek eredményeként az étel hatékonyan emészthető, és nem érezzük a kellemetlen bélbetegségeket.
Hogyan és mikor választódik ki a szekretin?
Ezt az anyagot a belek és a nyombél szekretálják, amikor savas táplálék jut el a gyomorból. A szekretin termelését serkentő kémiai inger hidrogénion.
A nyombél sejtjei e hormon inaktív formáját - prosecretint - választják ki. Ez az anyag szekretinné alakul, amikor érintkezik a gyomortartalom savas pH-jával.
Hogyan működik a szekretin?
Ennek a hormonnak a szerepe a hasnyálmirigy-lé, az epe és a béllé termelésének stimulálása. A szekretin koncentrációja megnő, amikor az étel elhagyja a gyomrot, és emésztést igényel a gyomor-bél traktus további szakaszaiban, megfelelő emésztőenzimek alkalmazásával.
Az anyag gátolja a gyomor-bél motilitását is. Ez azt jelenti, hogy lelassítja az élelmiszer áramlását az emésztőrendszeren keresztül. Ez lehetővé teszi, hogy az étel a vékonybélben és a nyombélben maradjon, amíg teljesen meg nem emészti. Ugyanakkor a gyomorból nem folyik új savas pH-jú étel, amely megzavarhatja az emésztést.
A szekretin segít a duodenum pH-jának szabályozásában. Ennek a tevékenységnek a mechanizmusa azon alapul, hogy a gyomor parietális sejtjei gátolják a gyomorsavat.
A szekretin másik fontos szerepe a máj epe termelésének ösztönzése, amelyet az emésztőrendszerben használnak a zsírok emulgeálására. Ez a folyamat úgy működik, hogy a nagy klasztereket apró részecskékre bontja. Az emulgeálás után a lipidek érzékennyé válnak emésztő enzimükre, vagyis a hasnyálmirigy lipázjára. Végül a szekretin serkenti az epe termelését és serkenti a zsírok emésztését.
A szekretin csak az emésztést befolyásolja?
A szekretint régóta hormonként kezelik, amelynek tulajdonságai csak a gyomor-bél traktusra gyakorolt hatásokra korlátozódnak. 2007-ben azonban felfedezték testünk számára a jelentőségét. Megállapították, hogy a szekretin szerepet játszik a vízszabályozásban, befolyásolja a hipotalamuszt, az agyalapi mirigyet és a vesét.
Ez a hormon modulálja a víz és az elektrolitok transzportját a hasnyálmirigy-csatorna sejtjeiben, a máj kolangiocitáiban és az epididymális hámsejtekben. Megállapították, hogy szerepet játszik a vese víz visszaszívódásának vazopresszintől független szabályozásában.
Hogyan befolyásolja a szekretin az étvágyat?
A szekretin és receptora a hipotalamusz magjaiban is megtalálható, beleértve a periventrikuláris magot és az íves magot is. Ezek azok az agyi régiók, amelyek szabályozzák a test energiaigényét. Ők felelősek az éhség és a jóllakottság érzéséért.
Egereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy ezeknek az állatoknak a titrint a vérbe fecskendezve csökken az élelmiszer-fogyasztásuk. Ez azt bizonyítja, hogy ez a hormon teltségérzetet vált ki. Ez a szabályozás annak a ténynek köszönhető, hogy a szekretin kiválasztódik, amikor az étel az emésztés során az emésztőrendszerbe kerül.
Hogyan fedezték fel a szekretin létezését és funkcióit?
A szekretin volt az első hormon, amelyet az emberiség történetében felfedeztek és leírtak. Tulajdonságait William Bayliss és Ernest Starling tanulmányozta 1902-ben. Munkájuk arra összpontosított, hogy az idegrendszer hogyan befolyásolja az emésztési folyamatot.
A kutatók tudták, hogy a hasnyálmirigy emésztőrendszeri leveket választott ki, reagálva arra, hogy az élelmiszer a pylorus záróizomon át a duodenumba kerül. A vizsgálatok során levágták az összes hasnyálmirigy-ideget a kísérleti állatoknál. Ennek célja annak meghatározása volt, hogy ennek a szervnek a munkáját közvetlenül vezérlik-e az idegi impulzusok. Kiderült, hogy a hasnyálmirigy munkája független az idegkapcsolatoktól.
Ezt a felfedezést követően a további munkában dolgozó tudósok megállapították, hogy a bélnyálkahártya kiválaszt egy olyan anyagot, amely felelős a hasnyálmirigy stimulálásáért. Hívták az azonosított kémiai szekretint. Eredetileg "kémiai hírvivőként" emlegették az emberi testben. A hormon fogalma az orvostudományban csak 1905-ben jelent meg.
Mi a szekretin alkalmazása az orvostudományban? Secretin kísérlet
A rekombináns humán szektin diagnosztikai felhasználásra 2004 óta áll rendelkezésre.
A szekretint a hasnyálmirigy működésének diagnosztikai vizsgálata során adják be a betegnek. A hormont injekció formájában adják be. A vizsgálat következő szakaszában a szakember mágneses rezonancia képalkotással vagy más, nem invazív képalkotó módszerrel figyeli a hasnyálmirigyet.
Ezt a tesztet szekretin tesztnek hívják. Ennek a tesztnek a célja a hasnyálmirigy szekréciós képességének meghatározása. Ennek a tesztnek magas a diagnosztikai értéke, de drága és időigényes. Májbetegségek esetén az eredmények torzulhatnak.
Használható-e a szekretin az autizmus kezelésében?
Az 1990-es években magas szintű elméletek születtek a szekretin gyógyszerként történő felhasználásáról az autizmus kezelésében. Ezek a koncepciók abból a hipotézisből adódtak, hogy a bél és az agy összekapcsolódnak egymással, ami fontos ennek a rendellenességnek a kialakulásában. Számos klinikai tanulmány készült a szekretin autizmus kezelésében történő alkalmazásáról.
Az eredmények egyértelműen jelezték, hogy az autizmus szekretinnel történő kezelése nem volt hatékony.
Irodalom:
- Sławomir Pawelski, Stanisław Maj Normy és a belső betegségek diagnosztikája (Varsó 1993)
- Pole JM, Coulling I, Bloom S, Pearse AG (1971). "A szekretin és az enteroglükagon immunfluoreszcens lokalizációja az emberi bél nyálkahártyájában". Scandinavian Journal of Gastroenterology. on-line hozzáférés
- Chu JY, Chung SC, Lam AK, Tam S, Chung SK, Chow BK (2007). "A szekretin-receptor-null egerekben kifejlesztett fenotípusok jelezték a szekretin szerepét a vese víz visszaszívódásának szabályozásában". Molekuláris és sejtbiológia. on-line hozzáférés
- Cheng CY, Chu JY, Chow BK (2011). "A szekretin központi és perifériás beadása gátolja az egerek táplálékfelvételét a melanokortin-rendszer aktiválása révén." Neuropszichofarmakológia. on-line hozzáférés
- "Human Secretin". Betegtájékoztató lapok. Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala. 2004-07-13.
- "A szekretin használata az autizmus kezelésére". NIH News Alert. Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete. 1998-10-16.
- 7. Hirst, BH (2004), "Secretin és a hormonális kontroll bemutatása", J Physiol
Olvassa el a cikk további cikkeit
-moe-by-przyczyn-raka-co-to-jest-wirus-ebv.jpg)
