A kisagy szélütése meglehetősen ritka típusú stroke, amelyről alacsony frekvenciája ellenére mindenképpen érdemes beszélni. Ennek az oka annak, hogy miért kell ennek az egységnek felhívni a figyelmet, ebben az esetben az, hogy a kisagyi infarktus - különösen röviddel a megjelenése után - alacsony intenzitású, nagyon nem specifikus tüneteket okoz, ezért a szükséges kezelés késhet. Tehát milyen betegségeket javasolhat a kisagyi stroke, és milyen vizsgálatokat kell elvégezni a betegség diagnosztizálásához?
Tartalomjegyzék
- Ischaemiás és hemorrhagiás kisagyi stroke: okai
- Agyvérzés: tünetek
- Agyi stroke: diagnózis
- Agyi stroke: kezelés
- Kisagyi stroke: prognózis
Agyvérzés vagy a kisagyi infarktus bármely életkorban előfordulhat - még egy gyermeknél is -, általában azonban felnőttekre jellemző betegség (előfordulásának kockázata az életkor előrehaladtával növekszik, és a kisagyi stroke kialakulásának legnagyobb kockázatát idős betegek tapasztalják). század).
A központi idegrendszer más elemeihez hasonlóan a kisagy is részt vehet különféle kóros folyamatokban - a leggyakrabban emlegetett cerebellitis, de lehetséges olyan betegség kialakulása is, amelyet sokkal ritkábban emlegetnek, ami a stroke kisagy. Általában ez a probléma nem gyakori - a szakirodalom megemlíti, hogy az összes stroke kevesebb, mint 10% -át teszi ki, más szerzők azonban sokkal pontosabb adatokat szolgáltatnak, és megemlítik, hogy a kisagyi infarktus az összes stroke-esetek körülbelül 2% -át teszi ki.
Ischaemiás és hemorrhagiás kisagyi stroke: okai
A többi agyhoz hasonlóan a kisagy iszkémiás vagy vérzéses is lehet. Ezek közül az első akkor fordulhat elő, amikor a kisagy vérellátásáért felelős erek eltömődnek - például egy trombus által. Olyan struktúrákról beszélünk, mint:
- alsó elülső kisagyartéria
- hátsó alsó cerebelláris artéria
- a cerebelláris felső artéria
Az is előfordul azonban, hogy a kisagyi infarktus vérzéses mechanizmusban fejlődik ki - ebben az esetben a hátsó koponyaüreg idegszövetének károsodása a fejsérülés következménye lehet, de spontán - például a jelentősen megnövekedett vérnyomás miatt - az erek megrepedése is. Az is lehetséges, hogy vérzéses stroke alakul ki a vaszkuláris struktúrák károsodásának eredményeként a beteg fejlődő koponyaűri daganata miatt.
Itt érdemes megemlíteni, hogy a kisagyi stroke-nak is számos kockázati tényezője van:
- emelkedett vér koleszterinszint
- dohányzás
- artériás hipertónia (különösen, ha kezeletlen vagy rosszul kontrollált)
- elhízottság
- cukorbetegség
- elégtelen fizikai aktivitás
- érelmeszesedés
Agyvérzés: tünetek
A kisagyi infarktus kapcsán komoly probléma, hogy a folyamat során jelentkező betegségek - különösen az elején - nagyon nem specifikusak, és egyáltalán nem vethetik fel a gyanút, hogy a beteg megfertőzte ezt a betegséget. Röviddel a stroke ezen formájának megjelenése után a beteg többek között kialakulhat:
- szédülés
- hányinger
- fejfájás
- kettős kép fogadása
- remegés
Idővel és az idegszövet progresszív károsodásával azonban a betegek tovább fejlődhetnek, sokkal zavaróbb betegségek, például:
- motoros koordinációs rendellenességek
- az ínreflexek fokozódása
- nyelési nehézség
- beszédzavarok
- ellenőrizetlen szemmozgások
Végül - főként kezelés hiányában - a kisagyi infarktusban szenvedő betegeknél tudatzavarok alakulhatnak ki, néha kómában is. Pontosan előfordulásának kockázata jelzi a megfelelő diagnózis fontosságát a kisagyi infarktus gyanúja esetén.
Agyi stroke: diagnózis
Itt ki kell emelni, hogy még a kisagyi stroke puszta feltételezését sem könnyű felhozni - egyrészt azért, mert ez a betegség viszonylag ritka, ráadásul a lefolyása során megjelenő betegségek sok más betegségre is utalhatnak, mint pl. beleértve subarachnoidális vérzés, meningitis vagy encephalitis.
Általában egy olyan betegnél, aki a fent felsorolt tünetekkel fordul orvoshoz, kezdetben neurológiai vizsgálatot végeznek - lehetővé teszi bizonyos rendellenességek (például a helyes ujj-orr teszt nehézségei) kimutatását, amelyek a kisagyi infarktushoz kapcsolódnak, de ez önmagában a vizsgálat nem teszi lehetővé a kisagyi infarktus diagnosztizálását.
Ebből a célból képalkotó tesztek elvégzése szükséges, például mágneses rezonancia képalkotás vagy a fej számítógépes tomográfiája. Nekik köszönhető, hogy a kisagyban ischaemiás gócok vagy a stroke okozó intracranialis vérzés detektálható. Néha a betegség diagnosztizálásakor más vizsgálatokat is végeznek, például mágneses rezonancia angiográfiát.
Agyi stroke: kezelés
Fontos nemcsak megállapítani, hogy a beteg kisagyi stroke-ot ért át, hanem annak meghatározása is, hogy vérzéses vagy ischaemiás stroke-ban szenvedett-e - a kisagyi stroke kezelése annak pontos mechanizmusától függően különbözik.
Haemorrhagiás stroke esetén a legfontosabb az aktív vérzés leállítása, és szükség lehet a felgyülemlett koponyaűri vér műtéti kiürítésére.
Ischaemiás kisagyi infarktusban szenvedő betegeknél a kezelés attól függ, hogy a beteg meddig lesz szakorvosok gondozása alatt - ha ez az első 4,5 órán belül bekövetkezik, akkor általában lehetséges a trombolitikus kezelés elvégzése rekombináns szöveti plazminogén aktivátor alkalmazásával. Időnként thrombectomiát is alkalmaznak.
A fent leírt kölcsönhatások azonban határozottan nem az egyetlen módszerek, amelyeket a kisagyi infarktus kezelésében alkalmaznak. Kezdetben - a betegek állapotának stabilizálása érdekében - vérnyomást csökkentő gyógyszereket, görcsoldókat vagy véralvadást csökkentő készítményeket is kaphatnak. A betegeket gondosan ellenőrizni kell - az egyik kockázat, amely a kisagyi infarktus után néhány napon belül kialakulhat, az agy reaktív duzzanata.
Miután a beteg állapota kontroll alatt áll, és az élete már nincs veszélyben, általában visszatér otthonába. A kezelés azonban ezzel még nem ér véget - annak érdekében, hogy a beteg a lehető legjobb módon működhessen a kisagyi stroke után, ajánlott rendszeres rehabilitációnak alávetni magát.
Kisagyi stroke: prognózis
Összességében a kisagyi infarktus prognózisát rosszabbnak tekintik, mint azoknál a betegeknél, akiknél sokkal gyakoribb agyvérzés. Például egy olyan tanulmány adatait tartalmazza, amelyekben becslések szerint, ahogy a stroke a betegek valamivel több mint 12% -ának halálához vezetett, az általa szenvedett betegek 23% -a is halálos kimenetelű volt.
Ez a helyzet abból adódik, hogy a kisagyi infarktus tünetei - amint azt korábban említettük - nem specifikusak, ráadásul a betegek eleinte gyakran alábecsülik őket, ezért a betegség kezdete után későn fordulnak orvoshoz.
A kezelés késedelme ebben a helyzetben jelentősen rontja a prognózist, ezért amikor a páciens hirtelen új, zavaró betegségeket okoz, mielőbb orvoshoz kell fordulnia.
Források:
- Ioannides K. és mtsai: Cerebellar Infarct, online hozzáférés: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470416/
- Wright J. és mtsai: Az akut kisagyi infarktus diagnózisa és kezelése, stroke. 2014; 45: e56 - e58
- Narożny W. és mtsai: Vestibularis és auditív rendellenességek a kisagyi infarktusokban, Otorynolaryngologia 2015, 14 (4): 201-207
