Az agytörzs a stroke egyik legsúlyosabb formája - ez a szerkezet az alapvető létfontosságú funkciók szempontjából fontos központokat tartalmaz, ezért károsodása akár halálhoz is vezethet. Szerencsére a stroke viszonylag ritka a központi idegrendszer minden részének stroke-ja között. De mi okozza ezt a betegséget, és milyen betegségeket sugallhat a stroke?
Tartalomjegyzék
- Az agytörzs stroke: okai
- Az agytörés stroke: kockázati tényezők
- Az agytörzs stroke: tünetek
- Az agytörés stroke: diagnózis
- Agyszár stroke: kezelés
- Az agytörzs stroke: prognózis
- Agyszár stroke: megelőzés
Az agytörzs a stroke egyik formája, amely a beteg számára a legrosszabb prognózissal rendelkezik. Az agytörzs egy rendkívül fontos struktúra, amely a központi idegrendszerhez tartozik - sok koponyamag magjait tartalmazza, valamint olyan központok irányítják az alapvető életfolyamatokat, mint a légzés, a szívműködés és a megfelelő vérnyomás fenntartása. Az agytörzs funkcióit figyelembe véve nem nehéz kitalálni, hogy ennek a szerkezetnek a károsodása akár nagyon súlyos következményekkel is járhat. Az egyik olyan patológia, amely az idegrendszer ezen részének diszfunkcióját eredményezheti, a stroke.
Az agytörzs stroke: okai
Az agyi stroke, mint bármely más stroke, a két mechanizmus egyikének köszönhetően alakulhat ki: iszkémiás vagy vérzéses.
Ezek közül az első határozottan gyakoribb, és iszkémiás stroke léphet fel, amikor a véráramlás blokkolódik (például trombuson keresztül) az agytörzset ellátó erekben. Összességében becslések szerint az ilyen etiológiájú stroke az összes ischaemiás stroke körülbelül 10% -át teszi ki.
A stroke kialakulásának második mechanizmusa vérzéses mechanizmus - azt mondjuk, hogy a beteg vérzéses stroke-ban szenvedett. Ilyen helyzetben az idegszövetet extravazált vér károsítja, amely például az egyik koponyaűri erek megrepedt aneurizmájából származhat.
Az agytörés stroke: kockázati tényezők
Alapvetően a stroke kockázati tényezői megegyeznek a stroke egyéb típusaival. Először is, az életkorra fókuszálunk - minél idősebb a beteg, annál nagyobb a stroke kockázata. Egyéb problémák, amelyek szintén növelhetik az agytörzs kockázatát:
- artériás hipertónia (különösen, ha kezeletlen vagy rosszul kontrollált)
- hiperkoleszterinémia
- pitvarfibrilláció
- cukorbetegség
- dohányzás
- alkohollal való visszaélés
- elhízottság
Az agytörzs stroke: tünetek
A stroke tünetei nagyon különbözőek lehetnek - ez függ a központi idegrendszer ezen részéhez tartozó struktúrák károsodásának mértékétől egy adott betegnél. A betegek olyan betegségeket tapasztalhatnak, amelyeket általában a stroke tüneteinek tekintenek, például:
- szédülés
- egyensúlyzavarok
- nehézségek a motoros koordinációval
- beszédzavarok
- fejfájás (általában súlyos)
- látászavarok (például kettős kép vagy homályos kép)
- tudatzavarok
Mivel azonban az agytörzsben vannak olyan központok, amelyek az alapvető létfontosságú funkciókat irányítják, a stroke tünetei még a fent leírt problémáknál is súlyosabbak lehetnek:
- légzési rendellenességek
- Szív aritmia
- nyelési nehézség
Az agytörés stroke: diagnózis
A stroke elsősorban képalkotó vizsgálatokkal, például komputertomográfiával vagy a fej mágneses rezonancia képalkotásával detektálható - ezekben a tesztekben lehet vizualizálni az iszkémiás gócokat vagy az agytörzsön belüli vérzéses változásokat.
Kezdetben a betegeket neurológiai vizsgálatnak vetik alá, ami valóban azt sugallhatja, hogy a beteg stroke-ot szenvedett, de ez nem egy olyan teszt, amely lehetővé teszi, hogy pontosan meghatározza, hogy a központi idegrendszer melyik részében történt - ezt az információt kapják a fej képalkotó tanulmányainak köszönhetően.
Agyszár stroke: kezelés
A páciensnek adott stroke kezelés típusa attól függ, hogy milyen típusú stroke alakult ki nála, és a bekövetkezése után mennyi idő múlva kerül kórházba.
Abban a helyzetben, amikor a beteg iszkémiás stroke-ban szenved, alkalmazható trombolitikus kezelés (amelynek célja az agyi erekben a vér szabad áramlását akadályozó akadályok eltávolítása), valamint trombus eltávolítás, például mechanikus trombectomia alkalmazásával.
Azoknál a betegeknél, akiknél vérzéses stroke alakul ki, a legfontosabb általában a vérzés szabályozása (pl. Embolizációval).
Mindkét betegcsoportban ez is fontos és farmakológiai kezelés, pl. Ischaemiás stroke-ban szenvedő betegeknél antikoagulánsok alkalmazhatók (miután állapotuk kontroll alatt van), a rohamok megelőzése mellett (amelyek a stroke után jelentkezhetnek) a betegek adhatók legyen görcsoldó.
A stroke diagnosztizálása után a legfontosabbak azok az intézkedések, amelyek csökkentik a halál kockázatát.
A kezelés azonban itt nem áll le - vagyis a beteg állapotának stabilizálása. Miután a halálozás kockázata jelentősen csökkent és a beteg állapota ezt lehetővé teszi, megkezdődik a rehabilitáció, amelynek célja a páciens minél nagyobb kondíciójának helyreállítása.
Az agytörzs stroke: prognózis
A stroke prognózisa elsősorban annak mértékétől függ - azoknál a betegeknél, akik az alapvető létfontosságú funkciókat irányító központokban károsodnak, akár elég gyorsan meghalhatnak.
Az idő ebben az esetben is fontos - minél több idő telik el a stroke kialakulásának pillanatától a beteg kórházi felvételéig, annál rosszabb lesz a prognózisa, ezért ha stroke-ra gyanakszik, mielőbb forduljon orvoshoz.
Agyszár stroke: megelőzés
A stroke megelőzésében ugyanazokat a hatásokat alkalmazzák, mint a stroke egyéb formáit. A legfontosabb itt mindenekelőtt a betegség kockázati tényezőinek való kitettség korlátozására tett kísérlet.
Fontos olyan állapotok megfelelő kezelése, amelyek növelik a stroke kockázatát, beleértve a magas vérnyomás vagy cukorbetegség.
A probléma lehetőségének csökkentése érdekében abba kell hagynia a dohányzást vagy csökkentenie kell alkoholfogyasztását.
Fontos a változatos étrend (az energiaellátás biztosítása, amely lehetővé teszi számunkra az egészséges testsúly fenntartását) és a rendszeres fizikai aktivitás.
Források:
- Ortez de Mendivil A. és mtsai: Agytörzsi stroke: Anatómia, klinikai és radiológiai eredmények, szemináriumok ultrahanggal, CT és MRI, 34. évfolyam, 2. szám, 2013. április, 131–141. Oldal
- Burger K.M. et al.: Agytörzsi vaszkuláris stroke anatómia, Neuroimaging Clinics Am 15 (2005) 297-324
- Teasell R. és mtsai: A rehabilitációs egységbe felvett agytörzsi betegek klinikai jellemzői, Arch Phys Med Rehabil 83. kötet, 2002. július
.jpg)
