A repedő lapockaszindróma olyan állapot, amely a lapocka csontos alkotórészeinek rendellenes szerkezetéből adódik. A betegség tünetei lehetnek a lapocka ropogása és ugrása, vállfájdalom és fájdalom a kéz mozgatásakor. Milyen okai vannak a pattanás-lapockaszindrómának? Milyen egyéb tünetek kísérik? Mi a kezelése?
Tartalomjegyzék
- Repedő penge szindróma - ahonnan a pattogás származik
- Repedő lapocka szindróma - okai
- Repedő lapocka szindróma - tünetek
- Repedő lapocka szindróma - kezelés
- Repedő lapocka szindróma - műtéti kezelés
A recsegő lapocka szindróma a lapocka-parti tér zavara és a lapocka mozgásának biomechanikájának zavara. Bajok jelentkeznek sportolás közben vagy egyéb tevékenységek felett.
A recsegő penge szindróma gyakran érinti a kézilabdát, röplabdát, teniszt és az építőiparban dolgozó embereket, például festőket, tapétagyártókat és vakolókat.
Repedő penge szindróma - ahonnan a pattogás származik
A lapocka egy háromszög alakú lapos csont, amely a mellkas hátsó részén ül, és csak a kulcscsont által csatlakozik a törzshöz. Csak az izmok azok az elemek, amelyek fenntartják helyzetét.
Mozgásai közben a lapocka átcsúszik a mellkas felületén, vagyis a bordákon, melyektől két izom választja el.
Ha szabálytalanság tapasztalható ebben a csúszásban, akkor érezheti és hallhatja a súrlódást, amelyet gyakran durranásnak vagy ugrásnak neveznek. Ezt a jelenséget nem kíséri fájdalom.
Repedő lapocka szindróma - okai
A recsegő lapocka szindróma fő oka az ismétlődő mozgások, amelyek irritációhoz vezetnek a lapocka területén. De sok szakember úgy gondolja, hogy ez nem elegendő oka a betegség előfordulásának. A lapocka zavart biomechanikája összefüggésben lehet:
- a lapocka rendellenes csontszerkezete
- burzitisz
- vállöv sérülések
- túlterhelések
- rendellenességek az izmokban, például fibrózissal, atrófiával, túlzott feszültséggel vagy túlzott mozgékonysággal
Repedő lapocka szindróma - tünetek
Már említettük a bosszantó ugrálást és ropogást a lapockában. Vannak, akik karcolódásnak nevezik, ami akkor fordul elő, amikor a feje fölött végzett tevékenységeket végezzük, és amikor a vállövet mozgatjuk (például vállat vonunk).
Egy másik tünet lehet enyhe fájdalom a lapocka alsó vagy felső szögének területén.
Gyakori tünet a korlátozott kézmozgás is.
A "recsegő lapocka" szindróma előrehaladott eseteiben a fájdalom nyugalmi állapotban jelentkezik. A fájdalom a vállba és a nyaki gerincbe sugározhat.
Repedő lapocka szindróma - kezelés
Az ortopédek a pattanó lapockaszindrómát kezelik.
Általában az orvos megvizsgálja a beteget úgy, hogy megérinti a hátát az ujjaival. Sztetoszkóp használatakor csikorgó vagy ugró lapocka hangját hallja. A lapockát is képes gyengédvé tenni, ha nyomást gyakorol rá.
Az orvos gyakran arra kéri a beteget, hogy mozdítsa el a karját, hogy megfigyelje a vállpengét, amely egy másik szerkezettel való konfliktus következtében kilóg. Gyakran előfordul rendellenes testtartás is, különösen a mellkasi kyphosis vagy a scoliosis fokozódása.
A kezdeti diagnózis röntgen (röntgen) vagy számítógépes tomográfia megrendelésével fejeződik be.
Amikor a fájdalom a vállakba sugárzik, az állapotot néha összekeverik a váll vagy a nyaki gerinc patológiájával.
A konzervatív kezelés, amely magában foglalja a farmakoterápiát és a rehabilitációt, az első lépés a repedő lapockaszindróma kezelésében.
Repedő lapocka szindróma - műtéti kezelés
Ha a konzervatív kezelés hatástalan vagy más kóros elváltozás lép fel, műtétre lehet szükség.
A sebész levágja a bőrt, hogy elérje a lapockát. Ezután kivágja a benőtt lágy szöveteket, a csontelváltozásokat és az ún szabad testek, azaz a laza szövet töredékei. Szükség esetén a lapocka csontterületének plasztikai műtétét végzik.
A javítási eljárás artroszkópos technikával is elvégezhető. Az artroszkópia előnye a kisebb heg és a szövődmények száma, valamint a rövidebb rehabilitáció. Közvetlenül a technika invazivitásából adódik, anélkül, hogy az eljárás során szükség lenne az izmok elvágására, ami lehetővé teszi az érintett végtag teljes működésének korábbi visszatérését.
A műtéti beavatkozás után rehabilitációra van szükség. A rehabilitáció ideje az elvégzett műtét mértékétől függ. Az artroszkópia után a betegek 2-4 hét alatt gyógyulnak meg. 2-3 hónap után újra elkezdheti a sportot. Nyílt eljárások után a gyógyulás sokkal hosszabb, és akár 4 hónapot is igénybe vehet.
Repedő lapocka szindróma - rehabilitáció
A recsegő lapocka szindrómában a rehabilitáció a konzervatív kezelés alapvető eleme. Az elsődleges cél a vállöv és az egész kar enyhítése a fájdalmat fokozó tevékenységek elkerülésével.
A rehabilitációt elválaszthatatlan elem a fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők, valamint az izmokat ellazító gyógyszerek beadása.
Haladó recsegő penge szindrómában ún elzáródások, azaz egy erős fájdalomcsillapító beadása közvetlenül az ízületbe. A szteroid gyógyszereket a vállövbe is beadják. Az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek gyors enyhülést nyújtanak és több hétig tartanak. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy károsíthatják az ízületi porcot.
A betegeknek fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású fizikoterápiás kezeléseket is javasolnak (pl. Krioterápia).
A mágneses mező, a lézerterápia és az ultrahang felgyorsítja a sérült lágy szövetek regenerálódását.
Az elektrostimuláció növeli az izomerőt, a solux lámpa ellazítja és javítja a vérkeringést, és ezáltal a szövetek táplálását.
Gyakran előfordul, hogy az orvosi rehabilitációs orvos mély szövetmasszázst javasol a vállöv területén, amely eltávolítja a túlterhelt területeken a fokozott feszültséget. A masszázs javítja a vérellátást és a szövetek táplálását is.
Az ízület feloldása és fiziológiai biomechanikájának helyreállítása kézi terápiával valósul meg. A kezelések csökkentik a fájdalmat és az izomfeszültséget, ami kevesebb gyulladáshoz és nagyobb ízületi hatékonysághoz vezet.
A repedéses lapockaszindróma betegségei leküzdésére egyre inkább használják a kineziotapírozást, vagyis az ízület speciális rugalmas vakolatokkal történő bevonását. A megfelelően ragasztott szalagok nagyobb mértékben stabilizálják az ízületet. Felgyorsítják a gyógyulási folyamatokat is. A szalagok a fizikai aktivitáshoz való visszatéréskor is használhatók, és védelmet nyújtanak a további sérülések ellen.
Repedő lapocka szindróma - kineziterápia
A pattanásos scapula szindrómában szenvedő betegeknek rendszeresen sportolniuk kell, de a testmozgás típusát tapasztalt gyógytornásznak kell jeleznie. Ezek biztosan gyógyító gyakorlatok.
A gyakorlatok első csoportja terhelés nélküli gyakorlatok, azaz izometrikus gyakorlatok, nyújtó gyakorlatok és a neuromuszkuláris stimulációt serkentő gyakorlatok.
Ezután ellenállási gyakorlatokat hajtanak végre az izomerő, a stabilizáció, a lágyrész rugalmasságának és az ízületi érzés növelése érdekében.
A gyakorlatok következő szakasza az erő növelése, a mozgásszabályozás és a vállízületi mozgások dinamikájának javítása.
A PNF módszer rendkívül hasznos a hatékonyság visszaszerzésében. A PNF módszer, vagyis a proprioceptív neuromuszkuláris könnyítés az átfogó kinezioterápia módszere, amely a motoros tevékenységek végrehajtásának neurofiziológiai elvein és azok fejlődésén alapul az emberi élet során. Az elveszett vagy alakvesztett motoros képességek helyreállítására szolgál.
A PNF figyelembe veszi a saját mozgásának érzését (propriocepciót), és a mozgás megkönnyítésére összpontosít, összhangban a funkcionálisan leghatékonyabb fizikai tevékenység végzésének fiziológiai módszereivel.
A szakemberek testtartási gyakorlatokat is javasolnak, amelyek célja a beteg testtartásának korrigálása és a felső végtag helyes mozgásmintáinak megismerése.
Ezenkívül a vállöv izmainak állóképességi edzését alkalmazzák, különösen sportolóknál és fizikailag aktív embereknél, annak érdekében, hogy megerősítsék a lágy szövetek erejét és ellenállását, valamint rugalmasságát, hogy ellenállóbbá tegyék őket a károsodásokkal szemben.
A szerzőről
Olvassa el a cikk további cikkeit
