A supraventrikuláris ritmuszavar nem egy dolog, hanem sok szívritmuszavar. Némelyikük veszélyes lehet, és azonnali kezelést igényel, míg mások nincsenek negatív hatással az egészségre, és a mindennapi élet számos helyzetében megjelennek. Érdemes megtudni, hogy az aritmiák mely csoportjai vannak ebben a csoportban, milyen tüneteik és kezelési módjaik vannak.
Tartalomjegyzék
- Vezető ingerrendszer
- Mi az a supraventrikuláris ritmuszavar és milyen típusai vannak?
- Supraventrikuláris tachycardia
- Sinus tachyarrhythmia
- További szupraventrikuláris ingerek
- Pitvarfibrilláció
- Pitvari rebegés
- Szupraventrikuláris aritmiák: tünetek
- Szupraventrikuláris aritmiák: kiegészítő kutatás
- Szupraventrikuláris aritmiák: kezelés
- Bradyarrhythmia
A supraventrikuláris aritmiák olyan tág kifejezés, amely mindkét állapotot leírja, ahol a szív gyorsan ver és lassul. Ezen betegségek egy része teljesen tünetmentes és nem igényel orvosi beavatkozást, de ezek a rendellenességek némelyike életveszélyes lehet, ezért olyan tünetek esetén, mint a szívdobogás, ájulás, ájulás, ami aritmiára utalhat, orvoshoz kell fordulni. Egyes szupraventrikuláris aritmiák gyógyszerekkel vagy elektromos kardioverzióval átmenetileg megszüntethetők, de még ilyen esetben is további diagnosztikára és hosszú távú kezelésre van szükség kardiológus felügyelete mellett.
Vezető ingerrendszer
A szív két pitvarból és két kamrából áll, amelyek megfelelően szinkronizált munkája biztosítja a maximális hatékony véráramlást. A vezető rendszer a szívizomba beépített összetett szerkezet, amely impulzusokat termel és vezet, hogy biztosítsa a szív megfelelő működését. Ő a felelős az úgynevezett automatizmusért, amely e szerv működésének autonóm ösztönzésében áll.
A vezető rendszer aktivitása az idegrendszer és a biokémiai hatások felügyelete alatt áll: ionok, hormonok (pl. Adrenalin, tiroxin) vagy hőmérséklet koncentrációja.
A pulzus kialakulása és terjedése a szívben. Miután a sinus csomópontban létrejött, egy inger fut át az pitvarokon, és összehúzódásra ösztönzi őket. Ezután az atrioventrikuláris csomóponton, az Ő és ágai kötegén, valamint a Purkinje-szálakon keresztül jut a kamrákba, amelyek szintén megérkezéskor aktiválódnak.
A vezető ingerrendszer megfelelő működése biztosítja a szív megfelelő munkáját, mind a frekvencia - például a mozgás közbeni gyorsulás, mind az ingerek megfelelő elterjedése szempontjából. Az impulzusok generálásának és vezetésének zavarai különféle betegségeket okozhatnak.
Mi az a supraventrikuláris ritmuszavar és milyen típusai vannak?
A szupraventrikuláris aritmia akkor fordul elő, ha a fent említett impulzusokat nem megfelelően vezetik, vagy a His köteg fölött nem megfelelő elektromos aktiválódás van. Ezért a sinus csomópontra, pitvarokra és az atrioventrikuláris csomópontra vonatkozhat. A leggyakoribb supraventrikuláris aritmiák a következők:
- további szupraventrikuláris ütemek
- Visszatérő atrioventrikuláris csomópont (AVNRT) tachycardia
- gerjesztés előtti szindrómák
- pitvari tachycardia
- sinus tachyarrhythmia
- pitvarfibrilláció
- pitvari rebegés
Supraventrikuláris tachycardia
A szupraventrikuláris tachycardia bármely olyan szívverés, amely percenként meghaladja a 90 ütést, és amely a His köteg fölött vagy belül található vezető rendszerben fordul elő. Tehát hozzá tartoznak:
- Ismétlődő tachycardia az atrioventrikuláris csomópontban
- Ismétlődő atrioventrikuláris tachycardia
- pitvari tachycardia
Az első kettő az úgynevezett kiegészítő út jelenlétéből származik, amely helytelenül vezeti az ingeket az pitvaroktól a kamrákig - a vezetés nem késik az atrioventrikuláris csomópontban. Ennek két fő hatása van: egyrészt a kamrák túl korán zsugorodnak, amikor még nincsenek teljesen feltöltve. Ezenkívül a kamrák retrográdozódhatnak (egy további útvonalon keresztül) a pitvarok újraaktiválódása, a ciklus bezárul, és a szívüregek folyamatosan stimulálják egymást és tachyarrhythmia alakul ki. A pitvari tachycardia a pitvarok túl gyors elektromos aktiválásának következménye.
Sinus tachyarrhythmia
Általános szabály, hogy ezek a legkevésbé súlyos szupraventrikuláris ritmuszavarok. Lényegük, hogy felgyorsítsák az impulzusok küldését a sinus csomóponton keresztül, aminek következtében a szív percenként 90 ütés felett is dolgozik. Ez a jelenség például fizikai megterheléskor fordul elő, de láz, érzelmi stressz alatt is előfordulhat gyógyszerekből vagy egyéb betegségekből, például pajzsmirigy túlműködésből.
További szupraventrikuláris ingerek
Esetenként a szívizom gerjesztő impulzusa a pitvari szövetben keletkezik, a sinus csomópont helyett. Ez aktiválja a pitvarokat, azok összehúzódását, és a kamrákba való elmozdulás után a működésüket is stimulálja. A szupraventrikuláris további izgalom leggyakrabban tünetmentes, egészséges embereknél fordulhat elő, és alkohol-, kávéfogyasztás után, elektrolit-rendellenességek vagy szívbetegségek esetén is fokozódik.
Pitvarfibrilláció
A pitvarfibrilláció messze a leggyakoribb aritmia, a pitvarok nagyon gyors elektromos aktivitásán alapul, ami megakadályozza a pihenést és az összehúzódást. Ennek eredményeként a gyakorlatban a szív pitvara egyáltalán nem működik, ami negatívan befolyásolja az egész szív hatékonyságát azáltal, hogy csökkenti a kamrák által kibocsátott vér mennyiségét. Ezenkívül a pitvarfibrilláció során a kamrák szabálytalanul működnek. A pitvarfibrillációnak számos oka van, többek között:
- szívhibák
- szívsebészeti eljárások
- magas vérnyomás
- ischaemiás szívbetegség
- szívizomgyulladás
- a szívizomzatot érintő betegségek, például haemochromatosis, amyloidosis
- szív elégtelenség
hanem nem szívbetegségek is:
- tüdő betegség
- veseelégtelenség
- cukorbetegség
- gyógyszerek
- pajzsmirigy túlműködése
Pitvari rebegés
A pitvarfibrillációhoz hasonló aritmiáról van szó, ebben az esetben szintén nincs megfelelően aktiválva elektromosan. Az összehúzódás hatékony, de a szív nem optimális, mert a pitvarok sokkal gyorsabban összehúzódnak, mint a kamrák.
Szupraventrikuláris aritmiák: tünetek
Az okok és állapotok ilyen sokfélesége ellenére sok tünet gyakori, többek között:
- szívdobogás
- mellkasi kellemetlenség
- nehézlégzés
- fáradtság, testmozgás intolerancia
- ájulás és ájulás érzése
A tünetek súlyossága a kiváltó októl, az általános egészségi állapottól, a kamrai gyakoriságtól, az aritmia időtartamától és a szívbetegségek jelenlététől függ. Például idősebb, betegebb embereknél a pitvarfibrilláció kezdete súlyos légszomjat és mellkasi fájdalmat okozhat, míg a fiatal, egészséges emberek egyáltalán nem tapasztalhatják ezt az aritmiát. Érdemes emlékezni arra, hogy sok esetben a szupraventrikuláris ritmuszavarok teljesen tünetmentesek.
Szupraventrikuláris aritmiák: kiegészítő kutatás
A supraventrikuláris aritmiák diagnózisa hasonló vizsgálatokon alapul, függetlenül az aritmiától.
Az alapvető diagnosztikai eszközök magukban foglalják az EKG-t, valamint a 24 órás Holter-ellenőrzést, ha az aritmiákat nem sikerül rögzíteni egy standard EKG-n. Ez a teszt folyamatosan rögzíti a szív elektromos aktivitását, amelyet az orvos elemez. Egy ilyen nyilvántartás értékelésekor különösen fontos figyelembe venni az aritmia idejét és korrelálni őket a beteg által tapasztalt tünetekkel.
Egyéb vizsgálatok: EKG gyakorlás, ha aritmia jelentkezik a testmozgás során, valamint az ischaemiás szívbetegségek diagnosztizálása. Az invazív teszt, amely kétséges esetekben lehetővé teszi bizonyos diagnózis felállítását, elektrofiziológiai vizsgálat, néha lehetővé teszi aritmia kiváltását, annak természetének meghatározását és szükség esetén abláció elvégzését.
A szupraventrikuláris ritmuszavarok esetében végzett ritkább vizsgálatok közé tartozik az echokardiográfia, a laboratóriumi vizsgálatok és a koszorúér-angiográfia. Nem aritmiák diagnosztizálására, hanem okuk diagnosztizálására és megfelelő kezelésére végzik őket.
Szupraventrikuláris aritmiák: kezelés
Míg a diagnózis a szupraventrikuláris ritmuszavarok többségénél általános, a kezelés specifikusabb. Először minden ismert aritmiát kiváltó állapot diagnosztizálását és kezelését el kell végezni: a pajzsmirigy betegségének megfelelő farmakológiai kezelése, iszkémiás szívbetegség esetén a sztentek beültetése és a szelepek kezelése, ha az aritmiát hiba okozza.
A supraventrikuláris aritmiák kezelése a beteg állapotától függ. Ha a supraventrikuláris ritmuszavar súlyos fájdalmat, nehézlégzést vagy a vérnyomás éles csökkenését okozza, azonnali intézkedésre van szükség.
Pitvarfibrilláció esetén megfelelő gyógyszereket adnak, és ha nem hatékonyak, elektromos kardioverziót hajtanak végre. A visszatérő tachycardiákat olyan eljárások végrehajtásával lehet megállítani, mint: hányás kiváltása, az arc hideg vízbe merítése vagy fecskendő felfújása, ha ez nem hatékony, farmakológiai módszereket és kardioverziót alkalmaznak. Más supraventrikuláris aritmiák általában nem olyan hirtelenek, és nem igényelnek azonnali kezelést.
A supraventrikuláris ritmuszavarok kezelése több típusra osztható:
- Antiaritmiás szerek
Ide tartoznak a gyógyszerek több csoportja, például propafenon, amiodaron vagy béta-blokkolók, például hipertónia esetén
- Elektroterápia
Kardioverzió - rövid általános érzéstelenítés alatt végzett eljárás, amelynek során az áram a szíven keresztül áramlik, mérsékelve annak elektromos munkáját.
- Elektrofiziológiai kezelések
Abláció - invazív eljárás, amely magában foglalja a szív ritmuszavarainak kialakulásáért felelős helyek megsemmisítését.
Bradyarrhythmia
A fent leírt szupraventrikuláris aritmiák az úgynevezett tachyarrhythmiákhoz tartoznak, azaz a pulzus gyorsulása jellemzi őket. Más csoport a bradyarrhythmiák, amelyek viszont túl lassú pulzusszámot jelentenek, 60 ütés / perc alatt.
Okaik többek között a következők:
- pajzsmirigy betegség
- elektrolit zavarok
- neurológiai betegségek
- alkalmazott gyógyszerek
és a kardiológiai betegségek közül:
- ischaemiás szívbetegség
- szívizomgyulladás
- veleszületett szívhibák
- atrioventrikuláris blokkok
- az úgynevezett beteg sinus szindróma, amely a sinus csomópont betegsége
A leggyakoribb tünetek a bradycardiában szenvedőknél szédülés, ájulás, ritkábban könnyű fáradtság, ájulás, az is előfordul, hogy teljesen tünetmentes.
A bradycardia és a bradyarrhythmia diagnosztikája a tachyarrhythmiák esetén hasonló vizsgálatokon alapul: EKG, Holter EKG monitorozás, eseményrögzítők, és az elektrofiziológiai vizsgálatot ilyen esetekben sokkal ritkábban végezzük.
A bradycardia és a szünetek farmakológiai kezelése nem lehetséges, mindenekelőtt ki kell zárni a reverzibilis okokat - elektrolit zavarokat, pajzsmirigy betegségeket vagy az alkalmazott gyógyszerek hatását, de ha a bradycardia továbbra is fennáll és tüneteket okoz, akkor szívritmus-szabályozót kell beültetni.
A szerzőről
---przyczyny-objawy-i-leczenie.jpg)
