Húgykövek: műtét és ureteroszkópia

Egy vagy több kő jelenléte a húgyúton heves fájdalmat okozhat, amelyet nephritikus kólikának neveznek. Ezeket a számításokat spontán módon, vagy különféle kezeléseknek és megfelelő ellátásnak köszönhetően szüntetjük meg. Ha egy vagy több követ nem távolítottak el, a fennmaradó kövek kinyerése érdekében mérlegelni kell egy műtéti eljárást.

Az extrakorporális litotripsia gyakran alkalmazott technika. Bizonyos helyzetekben azonban ureteroszkópiát kell igénybe venni.

Mi az ureteroszkópia?

Az ureteroszkópia egy húgyúti kő extrakciós módszer, amely magában foglalja egy ureteroszkóp beillesztését a húgycsőbe, hogy felfedezzék a húgyvezetéket a hólyagtól a veséig.

Ez a beavatkozás, invazívabb, mint az extrakorporális litotripsia, elpusztíthatja a kövek 90–95% -át, és általános érzéstelenítésre szorul.

Hogyan kell elvégezni az ureteroszkópiát?

Az ureteroszkópia a húgycsövön, a hólyagon és a húgyvezetéken keresztül egy lézerrel ellátott endoszkópot vezet be, amely lehetővé teszi a kövek megsemmisítését azok fragmentálásával.


A kőket, amelyek a húgyúti elzáródást okozzák, óvatosan eltávolítják egy bilincs segítségével. A kődarabok evakuálása egy speciális szondával történik.

Ureteroszkópia utáni kellemetlenség

A műtéti beavatkozás után égő érzés és vér megjelenése a vizeletben jelentkezhet, ami a műszereknek a húgyvezetékbe jutásának következményei lehet.

A kő kis töredékeinek megjelenése megfigyelhető a vizeletben. A fájdalmak a beavatkozást követő napokban is megjelenhetnek. Fontos a megfelelő hidratálás ezen tünetek intenzitásának csökkentése érdekében.

Milyen kockázatokkal jár az ureteroszkópia?

A kockázatok valamivel nagyobbak, mint azok, amelyek az extrakorporális litotripsia során jelentkezhetnek. Vizeletfertőzés, amely antibiotikumok használatát igényli, lehetséges, de nem gyakori. A húgycső perforációja előfordulhat. Kivételes a súlyos húgycső-elváltozások kockázata.