A neurológiai betegségek gyermekeknél, felnőtteknél és időseknél fordulnak elő. Ide tartoznak mindkét fejfájás, de ritkább - szerencsére - betegségek is, mint pl. Huntington-kór vagy amiotróf laterális szklerózis. Mely aggodalmak különösen aggasztóak, és arra utalnak, hogy fel kell keresni egy neurológust?
Tartalomjegyzék
- Neurológiai betegségek: okai
- Neurológiai betegségek: tünetek
- Neurológiai betegségek: típusok
- Neurológiai betegségek: felismerés
- Neurológiai betegségek: kezelés
- Neurológiai betegségek: prognózis
A neurológiai betegségek viszonylag gyakoriak. A fenti tézis bizonyítékaként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája idézhető, amely 2016-ban kimondta, hogy például világszerte több mint 50 millió ember szenvedett epilepsziában, sőt a lakosság 10% -a is küzdött migrénes fejfájással.
Neurológiai betegségek: okai
A neurológiai betegségek okai valóban különböző kóros folyamatok lehetnek, mind az idegrendszeren belül, mind azon kívül.
A legtöbb neurológiai betegség szerzett, de néhány veleszületett, és itt a meningealis sérv példa.
A neurológiai betegségek külön csoportja a genetikailag meghatározott neurológiai betegségek, például Huntington-kór vagy gerinc-izomsorvadás.
Az immunrendszer működésének zavarai neurológiai betegségekhez vezethetnek - itt példa lehet a sclerosis multiplex.
A neurológiai érdeklődés körében előforduló betegségek egy részét az idegrendszer struktúráinak vérkeringésében fellépő rendellenességek okozzák - így van ez például agyvérzés esetén, amely ischaemiás - ischaemiás stroke és vérzéses - hemorrhagiás stroke lehet.
A neurológiai betegségek oka a fertőzések (mind bakteriális, vírusos vagy gombás), mérgezés (pl. Nehézfémekkel), de különféle sérülések is.
Az idegrendszeren belül különféle daganatos betegségek (agydaganatok) is vannak - jóindulatúak és rosszindulatúak egyaránt.
Előfordul, hogy a neurológiai betegségeket bizonyos mérgező anyagok felhalmozódása okozza az idegrendszer szerkezetében - itt példa lehet a tau-fehérje lerakódások felhalmozódása a betegeknél, pl. az Alzheimer-kórra.
Neurológiai tünetek nemcsak szigorúan neurológiai betegségek során jelentkezhetnek. Lehetséges, hogy olyan embereknél fordulnak elő, amelyek az orvostudománytól teljesen eltérő területeken szenvednek, mint a neurológia - itt példák lehetnek a szisztémás lupus erythematosus, a cukorbetegség és a máj encephalopathia.
A fentiek világosan mutatják, hogy a neurológiai betegségeknek számos lehetséges oka lehet. Ennek ellenére az ebbe a tág csoportba tartozó egyes egységek esetében a mai napig, még sokféle tanulmány elvégzése után sem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy mi okozza pontosan ezek előfordulását.
Neurológiai betegségek: tünetek
A neurológiai betegségekből eredő betegségek rendkívül különbözőek lehetnek - az e csoportba tartozó egységek egyikével küzdő betegeknél a következők jelenhetnek meg:
- érzékszervi zavarok (például hipoesztézia, de hiperalgézia formájában is)
- koordinációs rendellenességek
- beszédzavar
- agnosia
- akaratlan mozgások (például remegés, chorea és myoclonus)
- fájdalom
- izomgyengeség
- bénulás
- érzékszervi zavarok (pl. látászavarok, halláskárosodás vagy ízérzés elvesztése),
- memóriazavar
- tudatzavarok
- koncentrációs nehézség
- beszédzavarok
- szédülés
- ájulás
- rohamok
- nehezen mozog
- egyensúlyzavarok
Itt érdemes megemlíteni, hogy a neurológiai betegségek olyan tünetek kialakulásához vezethetnek a betegeknél, amelyeket általában mentális rendellenességek vagy betegségek tüneteinek tekintenek. Ezen egységek során a következők lehetségesek:
- téveszmék
- hallucinációk
- személyiségváltozások
- agresszió
- hangulati rendellenességek (csökkent és emelkedett vagy ingadozó hangulat)
- szorongás
Neurológiai betegségek: típusok
Összesen körülbelül hatszáz neurológiai betegség van - ebbe a csoportba olyan különféle entitások tartoznak, mint:
- az idegrendszer fertőző betegségei (beleértve az agyhártyagyulladást, az agyi tályogot vagy a vírusos agyvelőgyulladást)
- neurodegeneratív betegségek (például Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór)
- demencia rendellenességek (beleértve a fent említett Alzheimer-kórt, de a frontotemporális demenciát vagy a Lewy testtel járó demenciát is)
- a központi idegrendszer neoplazmái (például glioblastoma, meningioma vagy astrocytoma; emlékeztetni kell arra, hogy mindkét primer neoplazma kialakulhat az idegrendszerben, és más neoplazmák áttétet adhatnak a szerkezetében)
- sclerosis multiplex
- hydrocephalus
- születési rendellenességek (például spina bifida vagy gerinc sérv)
- különféle típusú fejfájások (amelyek viszonylag sokak, ebbe a csoportba tartozik a migrén, de a klaszteres fejfájás, a hemikrancia vagy a gyógyszer okozta fejfájás is)
- epilepszia
- az erek rendellenességeivel kapcsolatos betegségek (itt még megemlíthetjük az agyi aneurizmákat)
- neuralgia
- neuropátiák
- narkolepszia
- prionbetegségek - szivacsos agyvelőbántalmak
Itt érdemes megemlíteni a neuropszichiátriai rendellenességeket is, amelyeknél a betegeknél mind neurológiai tünetek, mind különféle pszichiátriai betegségek kialakulhatnak. Ebbe a csoportba tartoznak többek között:
- rögeszmés-kényszeres rendellenesség (OCD)
- figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD)
- Tourette-szindróma
Neurológiai betegségek: felismerés
A neurológiai szakemberek foglalkoznak a neurológiai betegségek diagnosztizálásával és kezelésével. Ha bármilyen neurológiai betegség gyanúja merül fel, a beteg kórtörténetét először összegyűjtik, majd neurológiai vizsgálatot végeznek.
E komplex vizsgálat során többek között a következőket értékelik:
- egyedi koponyaidegek
- izomerő
- a beteg motoros koordinációja
Ezenkívül egy neurológiai vizsgálat során olyan problémák is megtalálhatók, mint például akaratlan mozgások, a pupilla működésének romlása vagy az ínreflexek gyengülése.
Mivel a neurológiai vizsgálat során észlelt rendellenességek elegendőek lehetnek a diagnózis felállításához, gyakran szükséges a diagnózis kiterjesztése. Különböző típusú vizsgálatokat rendelnek el a neurológusok
A képalkotó tesztek (mint például a komputertomográfia vagy a mágneses rezonancia képalkotás) meglehetősen értékesek, amelyekben mind az iszkémiás változások, mind a demyelinizációs gócok vagy az agy daganattömegei megjeleníthetők.
Néha fontos információkat lehet laboratóriumi vizsgálatokkal megszerezni - például az idegrendszer fertőző betegségeinek diagnosztizálásakor néha elrendelik az ágyéki lyukasztást, majd a cerebrospinalis folyadék vizsgálatát.
Egyéb vizsgálatok, amelyek nagyon fontosak lehetnek az idegrendszeri betegségek diagnosztizálásában, az elektroencefalográfia (EEG), az elektromiográfia (EMG) és a vizuálisan kiváltott potenciálok tanulmányozása.
Neurológiai betegségek: kezelés
Az idegrendszeri betegségek kezelésében, valamint diagnózisukban nagyon különböző módszereket alkalmaznak.
A rehabilitáció értékes, mivel elősegítheti a stroke-ból való kilábalást, ugyanakkor lehetővé teheti a gerinc-izomsorvadásban szenvedő betegek számára, hogy a lehető leghosszabb ideig függetlenek maradjanak.
Farmakoterápiát alkalmaznak, amely magában foglalhatja görcsoldók alkalmazását epilepsziában szenvedőknél, immunszuppresszánsok alkalmazását sclerosis multiplexben szenvedőknél, vagy tripánok alkalmazását migrénes fejfájásban szenvedőknél.
A neurológusok gyakran együttműködnek az idegsebészekkel - egyes neurológiai betegségek esetén műtéti kezelést alkalmaznak (itt például a központi idegrendszeri daganatok reszekciója említhető).
Egyre több kísérlet van a modern módszerek alkalmazására a neurológiai betegségek kezelésében - az egyik a mély agyi stimuláció, amelyet többek között alkalmaznak, egyes Parkinson-kórban szenvedő betegeknél esszenciális remegés, sőt néha rögeszmés-kényszeres rendellenesség is előfordulhat.
Neurológiai betegségek: prognózis
A neurológiai betegségekben szenvedő betegek prognózisa nagymértékben változhat. Sajnos néhány ilyen betegség progresszív lefolyású, mint pl sok demencia rendellenesség, valamint sclerosis multiplex vagy multi-system atrophia esetén.
Számos központi idegrendszeri daganatos beteg prognózisa kedvezőtlen lehet - ezek közül néhány elváltozás olyan helyeken jelenik meg, hogy működésképtelenek, míg mások - például a glioblastoma multiforme - nagyon agresszív lefolyásúak, és rövid idő alatt akár a beteg halálához is vezethetnek.
Az idegrendszer egyes betegségei azonban teljesen kezelhetők - például agyhártyagyulladással, míg mások - például migrénes fejfájásokkal - néha még a betegek működését is jelentősen akadályozzák, de ezek nem vezetnek a várható élettartam rövidüléséhez.
Források:
- "Neurológia. Tankönyv orvostanhallgatók számára", tudományos szerk. W. Kozubski, P. P. Liberski, szerk. II, Varsó 2014, PZWL Medical Publishing
- Kiran T. Thakur és mtsai: Neurológiai rendellenességek, mentális, neurológiai és anyaghasználati rendellenességek: Betegségellenőrzési prioritások, harmadik kiadás (4. kötet), online hozzáférés
- A WHO anyagai: "Neurológiai rendellenességek: közegészségügyi kihívások", on-line hozzáférés
Olvassa el a cikk további cikkeit
