Még mindig külföldre mennek dolgozni? A fiatalok szeretnének tanulni ebben a szakmában? Mekkora a hiány? Növekszik a hiányosság? Mit kell tenni ezek csökkentése érdekében? A kérdésekre Zofia Małas - az Ápolók és Bábák Legfelsőbb Tanácsának elnöke - válaszol.
- Hány ember dolgozik Lengyelországban ápolóként és szülésznőként? Különféle adatok találhatók a sajtó kiadványaiban, amelyek gyakran jelentősen eltérnek egymástól.
Az ápoló önkormányzat, mint minden szakmai önkormányzat, saját nyilvántartást vezet az ebben a szakmában dolgozókról. Az ápolók és szülésznők központi nyilvántartása szerint Lengyelországban körülbelül 335 000 ember él ebben a szakmában. Valójában azonban Lengyelországban körülbelül 260 000 dolgozó nővér és szülésznő van. Így a nyilvántartásban több mint 65 000 munkanélküli nővér és szülésznő szerepel.
- Honnan származnak a nyilvántartás adatai és a tényleges állapot közötti különbségek?
A nyilvántartás tartalmazza azokat a személyeket, akik megszerezték a szakma képesítését és megkezdték a munkát. Néhány nyugdíjas ápoló és szülésznő azonban nem törli magát a nyilvántartásból, bár teljesítenie kell ezt a kötelezettségét. Gyakran az a vezérli őket, hogy bár már nem lesznek teljes munkaidős gyakorlók, meg akarják tartani a gyakorlás jogát, hogy ne korlátozzák a plusz pénzkereset lehetőségét a nyugdíjuk alatt.
- A központi nyilvántartás adatai a valós helyzethez képest fel vannak emelve.
Az ápolók és szülésznők legfelsőbb kamarája rendelkezésére álló adatok megbízhatóak. 2018-ban közös kutatást végeztünk a Központi Statisztikai Hivatallal, amely a ZUS nyilvántartásokban szereplő személyeket PESEL számuk alapján ellenőrizte. A Központi Statisztikai Hivatal a CRPiP-t nagyfokú hasznosság és pontosság forrásaként értékelte az ilyen elemzések elvégzése céljából.
- Csökken a dolgozó ápolók száma Lengyelországban?
Csak nem csökken! 2015-ben, amikor az NRPiP elnökeként megkezdtem hivatali idejét, körülbelül 30 000 dolgozó nővér és szülésznő volt 40 éves korig. És most 44 000 van belőlük. Ez egyértelmű emelkedő tendenciát mutat.
- A fiatalabb korosztályban egyre több az ápoló, ugyanakkor a szakmában foglalkoztatottak száma sem csökken.
De ez nem felel meg az igényeknek, mivel a társadalom elöregszik, és a klinikákon és kórházakban növekszik a betegek száma. Ezért az ápolók számának csökkenésével nő a kereslet, vagyis növekszik a foglalkoztatás hiánya.
- Mekkora az ápolók hiánya Lengyelországban?
Nagyon nagy, sőt riasztó. A lengyel kórházak 72 százaléka szerint ápoló és szülésznőre van szükség!
De még jobban aggódunk az évente tapasztalható magas és növekvő átlagéletkor miatt: az átlagos lengyel nővér 52 éves, a szülésznő pedig 50 éves. Ez az oka az ún generációs szakadék szakmánkban. Az Ápolók és Szülésznők Legfelsőbb Tanácsa évek óta jelentést tesz az érintett intézményeknek e szakadék növekedésének veszélyéről és az ezzel járó negatív társadalmi következményekről.
- Az ápolók továbbra is tömegesen emigrálnak a jobban fizetett munkákért?
Hát nem! A trend megfordult. Egyre kevesebb nővér távozik, sőt vannak, akik visszatérnek is.
Saját statisztikai adataink lehetővé teszik ennek a jelenségnek a nyomon követését. Lengyelországon kívüli munkavégzéshez, az Európai Unió országaiban az ún gyakorló képesítésről szóló igazolás, amelyet az ápolók és szülésznők körzeti tanácsa ad ki az érdeklődő kérésére. 2015-ig évente 1300-1500 ilyen tanúsítványt állítottunk ki. Azóta számuk szisztematikusan csökken. 2017-ben valamivel több mint 600-an voltak, míg tavaly csak 488-an.
Érdekes módon sok kérdést kapunk a lengyelországi fizetésekről és munkakörülményekről olyan lengyel ápolóktól is, akik szakmájukban Skandináviában, Nagy-Britanniában és más országokban dolgoznak, és fontolóra veszik a hazájukba való visszatérést. Egyre gyakrabban hoznak ilyen döntéseket, és az ápolók és a szülésznők javuló keresete itt nagy jelentőséggel bír.
- A fiatalok szívesen választják ezt a szakmát?
Az elmúlt években az ápolói tanulmányok iránti érdeklődés jelentősen megnőtt. Ez egy nagyon pozitív fejlemény.
A fiatalok megfigyelik a munkaerő-piaci helyzetet, látják az ápolók és a szülésznők javuló fizetését is, ezért gyakorlati következtetéseket vonnak le belőle.
Nemrég jártam a Sziléziai Egyetemen az ún Csíkos, azaz ápolói sapka átadása az ápolás és szülészet elsőéves hallgatóinak. Háromszázan voltak, és emlékszem, hogy csak néhány évvel ezelőtt mintegy 190 ember kezdte meg tanulmányait. Örülünk annak, hogy egyre több ember szeretne tanulni és dolgozni szép és szükséges szakmáinkban. Ha ezt a helyek számának gyors növekedése követi ezeken a tanfolyamokon, a hiány fokozatosan csökken. Természetesen legalább három évvel késik, mert ennyi időbe telik az engedéllyel rendelkező nővér és szülésznő oktatása.
- Az egyetemeknek reagálniuk kell, és több jelentkezőt kell befogadniuk tanulmányokra.
Az NRPiP által készített előrejelzés azt mutatja, hogy túl kevés az ápoló és szülész végzettséggel rendelkezünk. Ha tovább oktatjuk őket, mint korábban, akkor nem akadályozzuk meg szakmánk képviselőinek átlagéletkorának növekedését.
- Ha nincs áttörés és nagyszámú ápolói tanulmányi hely van, akkor az ápolónő átlagosan 60, a szülésznő 55 lesz 2030-ban.
És a kórházakban és klinikákban tapasztalható hiány drámai méretűre nő.
- Tehát mi legyen az ápoló hallgatók számának növekedése?
Az ápolói beiratkozásokat legalább meg kell duplázni.
Az átlagos életkor növekedésének gátlásához évente 8000 főre kellene növelnünk a beiratkozást (a jelenlegi 5,5 000 ember évente kezdi meg ezeket a tanulmányokat). Ez az ápolói végzettség 60 százalékos növekedését jelenti!
Ahhoz azonban, hogy az 1000 lakosra jutó ápolók száma javuljon a lengyel 5.2-től és elérjük az 1000 lakosra jutó 9,4 ápoló európai átlagát, évente 13-14 ezerre kellene növelnünk a diplomások számát. Ez több mint 2,5-szer annyi, mint amennyit jelenleg évente piacra lép.
- Az egyetemek reagálnak a növekvő piaci igényekre?
Igen határozottan. Az ápolási és szülészeti karokkal rendelkező egyetemek száma egyértelműen és szisztematikusan növekszik. 2005-ben 74-en voltak Lengyelországban, most 101-en. Ez csaknem 50 százalékos növekedés 14 éven belül! Számos új kérelem érkezik jóváhagyásra e tanulmányi terület megnyitására az Egészségügyi Minisztériumban.
- Jelenleg van egy uniós program az ápolók és szülésznők oktatására, amelynek keretében a hallgató elég nagy ösztöndíjat kap, az egyetem pedig finanszírozást kap tanulmányaihoz.
Az Európai Unió által Lengyelország számára elkülönített összes forrást már elkülönítették, és nem elégítették ki az egyetemeket, akik hajlandóak ápolókat oktatni.
Most nagyon érdeklődünk a fiatalok iránt, hogy ápolókat és szülésznőket szerezzünk, de nehéz megjósolni, hogy ez a kedvező tendencia meddig fog folytatódni. Ezért szükséges azonnali és határozott fellépés a generációs szakadék hatékony áthidalása érdekében. Szükségesnek látjuk, sőt szükségességét is, hogy szakmáinkat társadalmi szempontból nemesnek, népszerűsítsük és sok elégedettséggel járjunk.
- Milyen érvekkel győznéd meg a fiatalokat az ápolás és a szülészet tanulmányozásáról?
A szakmánk népszerűsítéséhez jó PR szükséges. Itt vannak az érveim.
- Az ápolói végzettség munkabiztonságot és stabil munkát biztosít az ezen piacon folyamatosan növekvő hiány esetén.
- Nem kell félni az elbocsátástól vagy a munkahely elvesztésétől, mert Lengyelországban sokáig nem lesz kielégítve az ápolók és a szülésznők iránti kereslet.
- Iparunkban a bérek az utóbbi időben jelentősen javultak és tovább fognak növekedni. A fejlődés annyira észrevehető, hogy az ápolókat arra ösztönzi, hogy tanult szakmájukban dolgozzanak, sőt visszatérjenek az emigrációból.
- Az egészségügyi intézmények olyan diplomásokat várnak, akik még az ajánlatok között is választhatnak, különösen a nagyvárosokban.
- Az ápolói vagy szülésznői munka kiválasztása biztosítja, hogy elvégezze a szükséges fontos munkát, és az idősödő társadalomban az ápolókat egyre jobban megbecsülik és megbecsülik.
-latem.jpg)
