A gyermekek traumát tapasztalnak a járvány után. A szakemberek figyelmeztetik az embereket, hogy vigyázzanak rájuk, és ne hagyják figyelmen kívül az alacsony hangulat, szorongásos rendellenességek vagy stressz tüneteit.
Mostanáig a legtöbb gyermek Európában és Amerikában békében és viszonylagos jólétben élt. Most először közülük sokan tapasztalják meg a világjárványban élő stresszt, elszigeteltséget és félelmet a szeretteikért és életükért.
"Mindezek a tényezők fokozott szorongáshoz vezettek a fiatalok körében, és úgy gondolom, hogy ez csak növelni fogja a problémák számát" - mondta a The Guardiannak Nance Roy, az iskolákkal és főiskolákkal együttműködő szervezet, a JED Alapítvány klinikai igazgatója.
Tartalomjegyzék
- Olyan járvány, mint a háború
- A gyermek reakciója a stresszre
- Poszt traumatikus stressz
Olyan járvány, mint a háború
A szakemberek gondosan tanulmányozzák a gyermekek viselkedését egy járvány idején. Egyesek az átélt időt a háborúval hasonlítják össze, amely a gyermekek számára ugyanolyan érthetetlen és váratlan jelenség, mint a betegség által kényszerített elszigeteltség.
Amerikai szakemberek szerint az Egyesült Államokban legalább 55,1 millió diák maradt otthon az iskolabezárások miatt a világjárvány idején. Közülük sokan kóros otthonokban töltött idő volt, ahol erőszakot tapasztaltak.
A járvány különbségeket tárt fel a gyermekek között is. A távoktatás megmutatta, hogy pénzügyi okokból nem mindenki tud részt venni benne. A számítógépekhez való hozzáférés nemcsak lengyel probléma.
A gyermek reakciója a stresszre
Minden gyermek a maga módján éli meg a traumát. Néhányan elcsendesednek és visszahúzódnak, mások megszállottan mossák a kezüket. Vannak olyanok is, amelyek nem tesznek semmit a járvány ellen, és továbbra is boldogan szaladgálnak a kertben.
A kisgyermekek kevésbé értenek, és általában szívesen maradnak otthon - jobban ragaszkodnak szüleikhez, és egyszerűen nem szeretik az iskolát. Sokak számára azonban az elszigeteltség trauma lesz, és hatása hónapokig terjed, változatos válaszokkal: a passzivitástól és a visszahúzódástól a dühig és ingerlékenységig.
Az olasz gyermekorvosok a gyermekek pszichológiai problémáinak növekedését is látták hetekig tartó elszigeteltség után. A PAP szerint Olaszországban a több mint két hónapos kényszerkarantén során a gyermekorvosok 98 százaléka számolt be a gyermekek viselkedési rendellenességeinek növekedéséről. A leggyakoribbak a dührohamok, könnyezés és alvászavarok - tájékoztatják az orvosok - olvashatjuk a PAP kiadványban.
Olasz szakemberek hangsúlyozzák, hogy sok esetben ilyen viselkedést tapasztaltak először a vizsgált gyermekeknél. Néhány éves gyerekek féltek és ingerültek, sikoltozással, dührohamokkal és agresszióval reagáltak. Figyelmet kértek, alvászavaraik voltak.
Idősebb gyermekeknél dührohamok, verbális agresszió, alacsony önértékelés, koncentrációs problémák és pszichoszomatikus tünetek, például fej- és hasfájás figyelhetők meg.
Poszt traumatikus stressz
Sok szakember számára egyértelmű, hogy az ilyen tünetek súlyos rendellenességekre utalhatnak, és arra kíváncsi, hogy már a poszttraumás stressz rendellenesség tüneteihez is sorolhatók-e. Okaik átfedik egymást: a márciustól való otthon maradás követelménye, a társakkal való közvetlen kapcsolatfeladás feladata, az online tanulással kapcsolatos problémák - írja a PAP.
Az olaszok riasztják, hogy a legkisebb állapota hetekig tartó elszigeteltség után súlyos, és figyelmet és támogatást igényel, hogy a szülők maguk is irányíthassák a helyzetet.
Forrás: Guardian, PAP
---dziaanie-i-rola-w-organizmie.jpg)
