Elfelejtette, vagy bezárta a lakás ajtaját? Most megtudja, miért. Ellenőrizze a memória működését.
Megpróbálja megjegyezni, hogy mindenáron hová tette a kulcsait ... De ez egy bizonyos időben történt, mindig ugyanazt csinálja, miért nem emlékszik? Miért keres kulcsokat?
A memória helyreállítása számtalan állatkísérlet és más emberi idegépalkotás tárgyát képezte, de a folyamat pontos működése - és az emlékek alapján történő döntések hogyan maradnak tisztázatlanok.
A Science június 26-i számában közzétett új tanulmányban a Los Angeles-i Caltech és a Cedars-Sinai Medical Center együttműködő idegtudósok csoportja azonosított neuronok különböző csoportjait azonosította a memóriaalapú döntéshozatalért.
Javasoljuk: Agy edzés, azaz gyakorlatok a jó MEMORY érdekében
- A kognitív rugalmasság elengedhetetlen szempontja, hogy képesek vagyunk szelektíven visszakeresni az információkat a memóriába, amikor arra szükségünk van. Az emberi agyban először írtak le olyan neuronokat, amelyek emlékezetalapú döntéseket jeleznek. Ezenkívül tanulmányunk megmutatja, hogy az emlékek miként kerülnek szelektíven a frontális lebenybe és csak szükség esetén - mondja a tanulmány szerzője.
A vizsgálatot, amely hatással van az Alzheimer-kórral, az epilepsziával és a skizofréniával kapcsolatos memóriaproblémák kezelésére, olyan betegeknél végezték, akiket már átestek agyi műtéten. Az önkéntesek képernyőn tekintették meg a képeket, és válaszoltak a képekkel kapcsolatos különféle kérdésekre, míg a kutatók beültetett elektródákkal rögzítették az agyukban található egyes idegsejtek aktivitását.
Például egy betegnek megmutattak egy olyan személy fényképét, akit még soha nem látott, és megkérdezte: "Láttad már ezt az arcot?" vagy "Ez egy arc?" Mindkét kérdés segít a kutatóknak megkülönböztetni a memórián alapuló döntést és a nem memórián alapuló döntést.
"Folyamatosan az emlékek alapján döntünk" - mondja Juri Minxha vezető szerző: "Melyik éttermet válasszam ma este?" vagy "Hol keressem most a kulcsokat?" Ebben a tanulmányban egyszerű "igen" vagy "nem" kérdéseket tettünk fel, hogy az önkéntes hozzáférhessen utolsó emlékéhez vagy kategorikus tudásához.
Olvassa el még: A MEMORY hatékony gyakorlása
Hol van az emlékezetünk?
Az emlékeket az agy alsó középső részében kódolják és keresik egy olyan régióban, amelyet mediális temporális lebenynek neveznek, amely magában foglalja a hippocampust. A döntéshozatali folyamatok az agy elülső részén foglalnak helyet, amelyet mediális frontális kéregnek neveznek.
Az a lehetőség, hogy rugalmasan bevonjuk és felhasználjuk az emlékeinket a döntések meghozatalához, a frontális és temporális lebeny kölcsönhatásától függ, az előbbi a végrehajtó ellenőrzés, az utóbbi az ilyen emlékek helye. Kevesen tudták korábban, hogyan zajlik az emberi agy e két része közötti kölcsönhatás, megtudjuk.
A vizsgálat során a kutatók 13 ember temporális és frontális lebenyében egyetlen idegsejtet figyeltek meg. Az eredmények feltárták a temporális lebeny emlékeit kódoló idegsejteket és a frontális lebenyben található "memóriaszelekciós neuronokat"; ezek az idegsejtek nem tárolják az emlékeket, inkább segítenek azok visszakeresésében.
- Mind a mediális temporális lebeny, mind a mediális frontális kéreg akkor válik aktívvá, ha egy döntés megköveteli, hogy a beteg emlékezzen valamire. E két agyi szerkezet kölcsönhatása lehetővé teszi a memória sikeres visszakeresését. Tehát, ha megkérdezzük a beteget, látott-e már arcot, mindkét régió idegsejtjei aktívvá válnak. De ha ugyanazt a képet mutatjuk nekik, és megkérdezzük: „Ez egy arc? ”Akkor a memóriaszelekció neuronjai elnémulnak. Ehelyett a frontális lebenyben egy másik különálló neuronpopulációt látunk, ami megerősíti az alany jelenlegi célját a kép kategorizálásában.
Javasoljuk: A szagló emlékezetnek köszönhetően emlékezünk az évekkel ezelőtti szagokra. Ellenőrizze, hogyan történik
A tanulmány a frontális lebenyben egy másik „kontextuális neuron” csoportot is azonosított. Ezek az idegsejtek információt kódolnak az alanynak adott feladathoz adott utasításokról. Például az alanyokat arra utasították, hogy nyomjanak meg egy gombot, vagy használjanak szemmozgásokat a kérdések megválaszolásához; a kontextuális idegsejtek jelezték, hogy e két cselekvés közül melyiket kell elvégezni, függetlenül a kérdésre adott választól.
Érdekes módon azt tapasztaltuk, hogy a döntést a memóriaszelekciós neuronok absztrakt módon ábrázolták, így ugyanazok az idegsejtek különböző összefüggésekben jelezhetik ezt az információt. Ez valószínűleg az emberi döntéshozatal nagy rugalmasságának tudható be.
A temporális és a frontális lebeny közötti kommunikációt megfigyeltük a temporális lebenyekben gyakori theta-hullámok elemzésével is. A kutatók azt találták, hogy a homloklebenyben lévő idegsejtek csak akkor szelektíven igazítják aktivitásukat a temporális lebeny teta-hullámaival, ha az alanyok memóriaalapú döntést hoztak.
A kutatók szerint még azt is meg tudnák mondani, hogy az alanynak helyesen kell-e azonosítania az arcot, pusztán azáltal, hogy a frontális lebenyben lévő memória-szelekciós idegsejtek milyen erősen koordinálják tevékenységüket a temporális lebenyben található theta-hullámokkal.
Vizsgálatunk összességében az emberi megismerés rugalmasságának számos kulcsfontosságú elemét tárja fel - mondja Adolphs.
