A hippocampus az agy azon része, amely elsősorban a hosszú távú és a térbeli memóriáért felelős. A hippocampust már régen felfedezték, és mégis ez a szerkezet továbbra is érdekes a tudósok számára - ez annak köszönhető, hogy újabb és újabb összefüggések találhatók a hippocampus és működése, valamint a különböző betegségek, például az Alzheimer-kór, az epilepszia és a depresszió között. Ismerje meg a hippokampusz funkcióit, és derítse ki károsodásának következményeit.
A hippocampus a limbikus rendszer része, amelyet az agy részének tekintenek, és felelős a memóriáért és az érzelmi folyamatokért. Az embereknél két hippokampusz van, az egyik a jobb, a másik az agy bal temporális lebenyében található. Az agy ezen részének neve alakjából ered. A hippokampusz - legalábbis egyesek szerint - egy csikóhalra hasonlít, és görögül a "vízilovak" lovat jelentenek, míg a "kampos" tengeri lény.
Az orvosok elég régen kezdtek beszélni a hippokampuszról - ennek az agyszerkezetnek az első leírása 1587-ből származik, szerzőjük Julius Caesar Aranzi velencei anatómus volt. Sok évszázadon át, napjainkig, ez a szerkezet sok olyan tudóst érdekelt, akik jelentős kutatásokat szenteltek a hippokampusznak. Ez az érdeklődés mind a hippokampusz funkciói, mind az emberi tanulási akarat miatt következett be - ennek a szerkezetnek a tanulmányozásának köszönhetően számos érdekes következtetést fedeztek fel az idegrendszer működésével kapcsolatban.
Tartalomjegyzék
- Hippocampus: funkciók
- A hippocampus: az idegrendszer egyedi tulajdonságokkal rendelkező szerkezete
- A hippokampusz: mi károsíthatja?
- A hippokampusz: az agy ezen részének károsodásának következményei
A videó megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát, és fontolja meg a videót támogató webböngészőre történő frissítést
Hippocampus: funkciók
A hippokampusz elsősorban a deklaratív emlékezetért (a különféle eseményekről és helyzetekről), valamint a térbeli emlékekért felelős - az a tény, hogy emlékezünk a hazafelé, a munkába vagy a kedvenc éttermünkbe vezető útra. Az agyba eljutó információkat kezdetben az ún rövidtávú memória. A hippokampuszt olyan struktúrának tekintik, amely a rövid távú memóriában található információkat dolgozza fel, és amely "elhelyezheti" azokat a hosszú távú memóriában, ami különféle emlékek megjelenéséhez és ismereteink megszerzéséhez vezet.
A hippokampusz elsősorban a különféle emlékek gyűjtésének lehetőségéért felelős - szerepet játszik a hosszú távú memória működésével kapcsolatos jelenségekben.
Sok éven át a hippokampusz rendkívül titokzatos szerkezet volt a kutatók számára. Éppen ezért számos tanulmányt végeztek a hippokampusz működéséről, de valószínűleg a legfontosabbak azok a munkák voltak, amelyeket egy fiatal amerikai betegnek köszönhettek. Ez a személy Henry Molaison volt, aki az epilepszia refrakter formájával küzdött. Úgy döntött, hogy radikális terápiás módszert, azaz idegsebészetet alkalmaz, amelynek során agyának egy részét el akarják távolítani. Az eljárást valóban elvégezték, a páciens idegszövetének egy részét reszektálták, amelyet epilepsziás fókusznak tekintettek - Molaison hippocampusának egyes részei az eltávolított szövetek között voltak.
A beteg műtéte sikeres volt, de csak részben. Kiderült, hogy utána a beteg epilepsziáját valóban kordában tartották, intelligenciája a műtét előtti szinten maradt, de jelentős memóriaproblémák alakultak ki nála. A műtét után a betegnek lényegében semmilyen emléke nem volt a múltjában, és új emlékek kialakításával volt problémája. Olyan fokúak voltak, hogy amikor egy férfival beszélgetett, Molaison el is felejthette volna, hogy kivel beszélget, még akkor is, amikor csupán egy pillanatra elfordítja a fejét beszélgetőtársától.
A fent említett betegnél fellépő rendellenességek nemcsak a hippocampus funkcióinak felfedezését tették lehetővé, hanem nagyban hozzájárultak az emberi hosszú távú memóriával kapcsolatos folyamatok általános megértéséhez is.
Olvassa el még: Memóriazavar (fiatalon, időseknél, baleset után) - okai, vol ... Prosopagnosia: okai és tünetei. Gyógyítható-e az arcvakság? Agy. Az agy felépítéseA hippocampus: az idegrendszer egyedi tulajdonságokkal rendelkező szerkezete
A hippocampus az idegrendszer egyik legérdekesebb része, nemcsak az emberi memóriával kapcsolatos folyamatokban betöltött nagy szerepe miatt. Sok éven át az orvosi világ úgy vélte, hogy az idegszövet kialakulása - elsősorban az idegsejtek szaporodása - csak az intrauterin időszakban következik be, és hogy később, az életben nincs lehetőség új idegsejtek kialakulására az emberekben (ez felelős lenne a különböző betegségek kezeléséért) neurológiai, mint rendkívül veszélyes entitások - a betegség következtében károsodott idegsejtek semmilyen módon nem pótolhatók új idegsejtekkel).
A folyamatosan fejlődő kutatási lehetőségekkel és az orvostudomány fejlődésével együtt kiderült, hogy a kutatók korábbi megfigyelései nem voltak teljesen igazak. Felfedezték, hogy az agy bizonyos régióiban új idegsejtek alakulhatnak ki az élet során. Az egyik ilyen szerkezet a hippocampus.
A hippokampusz: mi károsíthatja?
Ezt a struktúrát olyan folyamatok károsíthatják, amelyek általában az egész agy számára kedvezőtlenek - iszkémiáról vagy hipoxiáról beszélünk, de sérülésekről vagy különféle fertőző betegségekről, például encephalitisről is.
A stresszt a hippocampus károsodásával is gyanítják, különösen, ha azt hosszabb ideig tapasztalják. Ilyen következtetésre a Cushing-szindrómában szenvedő betegek megfigyelései alapján került sor, mely egységben a beteg testében felesleges kortizolszint alakul ki. Ez a hormon - különösen túlzott mennyiségben - stimulálja az ún a stressz tengelye (amely a hipotalamuszból, az agyalapi mirigyből és a mellékvesékből áll). Viszont a tudósok megfigyelhették, hogy hiperkortizolémiában szenvedő betegeknél csökkenhet a hippocampus mérete.
A hippocampus valójában számos különböző kórképben károsodhat.
Számos olyan betegség-entitás létezik, amelyek különleges módon kapcsolódnak magához a hippokampuszhoz. Közülük megemlíthetjük például az Alzheimer-kórt - az abban szenvedő betegeknél néha megfigyelhető a hippocampus méretének csökkenése. Hasonló jelenség figyelhető meg depressziós embereknél is. A hippokampus rendellenességeinek különféle típusai is társulnak a skizofréniához és az epilepsziához, és azt is gyanítják, hogy a hippokampusz és annak működési zavarai összefüggenek az átmeneti globális amnézia előfordulásával. Ezen betegségek esetében a megtalált kapcsolatok iránya jelenleg nem teljesen ismert - például az epilepszia esetében nem világos, hogy maga az epilepszia vezet-e a hippocampus károsodásához, vagy éppen a hippocampus diszfunkciója okozhatja az epilepsziát. Az ilyen típusú függőség egyértelmű meghatározásához sokféle vizsgálatot kell elvégezni.
FontosA hippokampusz: az agy ezen részének károsodásának következményei
A hippocampus funkcióit tekintve meglehetősen könnyű kitalálni, hogy ennek a szerkezetnek milyen károsodást és diszfunkciót okoznak. Először is - memóriazavarok. Ide tartozik a múlt emlékeinek újrateremtése és újak létrehozása. A hippokampus diszfunkciójában szenvedő betegeknek tehát hihetetlen problémáik lehetnek az új ismeretek beolvadásával és a tanulással - elvégre az információk hosszú távú memóriában történő felhalmozódása teszi lehetővé új nyelvek megtanulását vagy könyvek emlékezését.
A hippocampus károsodásával az a probléma, hogy jelenleg általában nincsenek kezelések. A betegeknek különféle memória edzéseket és gyakorlatokat kínálhatnak kognitív funkcióik javítása érdekében, bár a hippocampus működésének javítását célzó terápiák jelenleg nem léteznek.
Források:
1. Hippocampus, Encyclopaedia Britannica anyagok, on-line hozzáférés: https://www.britannica.com/science/hippocampus
2. K.S. Anand, V. Dhikav, Hippocampus az egészségben és a betegségekben: Áttekintés, Ann Indian Acad Neurol. 2012 okt-dec; 15 (4): 239-246; on-line hozzáférés: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3548359/
Ajánlott cikk:
Hogyan javítható a memória A szerzőről
Olvassa el a cikk további cikkeit
