.jpg)
A melanotrop hormon (melanotropin, MSH) az a hormon, amely meghatározza a bőr színét. Elsősorban a napsugárzás hatására keletkezik, és a bőr sötétedését, azaz napozását okozza. Érdemes megtudni, hogyan keletkezik, mi a jelentősége és milyen egyéb tevékenységei vannak a melanotropinnak.
Tartalomjegyzék
- Melanotropin: az MSH hatása
- Melanotrop hormon: a szekréció szabályozása
- Szintetikus melanotropin
A melanotróf hormont (melanotropin, MSH) az agyalapi mirigy, vagy inkább annak közbenső része termeli és szekretálja a vérbe.
A melanotropin egy polipeptid hormon, a proopiomelanocortin nevű anyagból áll, amelyből az oligopeptidek egymást követő töredékei elszakadnak.
A barnás folyamatot poszttranszlációs proteolízisnek nevezik, és termékei a melanotropin kívül pl. A mellékvesék működését szabályozó adrenokortikotrop hormonok is.
Biokémiai szempontból három melanotrop hormon létezik: α-MSH, β-MSH és γ-MSH, hatásuk azonos, csak kismértékben különböznek az interakció erejétől.
Melanotropin: az MSH hatása
A melanotropin elsősorban a melanocitákat érinti. Ezek olyan sejtek, amelyek pigmentet - melanint termelnek és tárolnak - megtalálhatók az epidermisz bazális rétegében, kis mennyiségben a szemben és a belső fülben is, szabályozva azoknak a struktúráknak a színét, amelyekben találhatók, különösen a bőrön és a hajon.
A melanotropin hatása elsősorban a melanogenezis, vagyis a melanocitákban a melanin szintézisének serkentése, amely a bőr vagy a haj sötétebb színét eredményezi.
Sőt eredete és előállítási módja miatt a melanotróp hormon szerkezetileg hasonló az adrenokortikotrop hormonhoz, ezért kis mértékben hasonló hatású.
Ez magában foglalja a kortizol és egyes androgének, a stresszválaszért felelős hormonok és a férfi megjelenési jellemzőinek szekréciójának stimulálását.
Azt is észrevették, hogy a melanotropin gyengén elnyomja az étvágyat és befolyásolja a szexuális izgalmat.
Az MSH sokkal kevésbé fontos szerepe a rodopsin reszintézisének (a retinában jelen lévő pigment) szabályozása és a látás sötétséghez való alkalmazkodása, a melanotropin jelentősége ebben a folyamatban minimális, mivel ez a szabályozás a pupilla méretének változásán keresztül következik be.
Melanotrop hormon: a szekréció szabályozása
A melanotropin főleg az UV-sugárzás hatására szabadul fel, mellyel a melanin pigment nagyobb része képződik. A pigment mennyiségének növelésével a bőr mélyebb, érzékenyebb rétegeit védik a sugárzás ellen.
Ismeretlen okokból a melanotropin koncentrációja nő a terhesség alatt, ami kissé sötétebb bőrszínt jelent a terhes nőknél.
A melanotropin szekréció gátlása a kortizol, az adrenalin és a noradrenalin - a mellékvesék által termelt hormonok hatására következik be, ez az úgynevezett visszacsatolási hurok.
Ez a szabályozás e hormonok MSH-termelésének serkentésében áll, növekedésüket pedig az MSH gátolja, ennek köszönhetően ezen anyagok koncentrációja viszonylag állandó.
Gyakori prekurzor, és a melanotropin és a mellékvese hormonok hasonló szerkezete azt okozza, hogy e szerv hipofunkciójában a bőr sötét színét, azaz chisewas-t figyelhetjük meg.
A mellékvese hormonok hiánya ugyanis az agyalapi mirigyet stimulálja az ACTH kiválasztására, amely az MSH-hoz való hasonlósága miatt serkenti a melanin szintézisét a bőrben.
Az MSH és a leptin koncentrációja közötti összefüggést is észrevették, ez növeli a melanotrop hormon termelését, fő tevékenysége az élelmiszer-bevitel és az energiagazdálkodás szabályozása. A leptint az adipociták, azaz a zsírszövet sejtjei termelik.
Szintetikus melanotropin
A fejlett laboratóriumi módszerek lehetővé tették az MSH-analógok szintézisét - eltérő szerkezetű, de hasonló hatású hormonokat. Használatuk az orvostudományban nagyon korlátozott, és nem minden országban engedélyezettek az értékesítésre.
Az első vizsgálatok beszámolnak a kezelésük lehetőségéről: porfíria, néhány bőrrák és libidó rendellenességek.
A melanotrop hormont az agyalapi mirigy termeli, effektorai pedig melanociták, amelyek stimulálása növeli és sötétebbé teszi a bőrben lévő pigment mennyiségét.
Az MSH-termelés növekedése elsősorban az UV-sugárzásra, vagyis a napsugárzásra reagálva következik be.
