Az immunterápia az immunrendszer modulációjának olyan módszere, amelyet betegségek megelőzésére és kezelésére alkalmaznak. Az immunterápiát többek között a allergia esetén tolerancia kialakítása az allergén iránt.Az immunterápia ráadásul alkalmazható autoimmun betegségek kezelésében és transzplantációban. A rák kezelésében is egyre inkább alkalmazzák. Ellenőrizze, hogy mi az immunterápia.
Olvassa el még: DESENSITIZÁCIÓ - a leghatékonyabb módszer az ALLERGY kezelésére A test immunitása - ellenség és szövetséges Autoimmunitásból eredő betegségek, azaz AUTOIMMUNOLÓGIAI BETEGSÉGEKAz immunterápia mesterséges modulációból áll - stimuláció (immunstimuláció), csökkentés (immunszuppresszió) vagy helyreállítás (immunrekonstrukció) - a test természetes immunitásának profilaktikus és terápiás célokra. Az immunterápiát számos betegség kialakulásának megelőzésében (immunizálás) és az allergia okozati kezelésében (deszenzitizáció) alkalmazták. Ezenkívül fertőző betegségek, például diftéria, tetanusz (szeroterápia), autoimmun betegségek (amelyek során a test megtámadja magát) és transzplantáció során alkalmazzák. Az immunterápia szintén a rák kezelésének egyik módszere.
Az immunterápia lehet specifikus (célzott), azaz célzott egy bizonyos típusú, elleni küzdelemben, és nem specifikus (nem specifikus), amely stimulálja az immunrendszert az összességében jobb működésre. Van még egy felosztás a helyi immunterápiára (a test egyik részére vonatkozik) vagy átfogó (az egész testre vonatkozik).
Allergén immunterápia, azaz deszenzitizálás
Az allergén immunterápia, vagyis a deszenzitizálás egy specifikus allergénre vagy allergéncsoportra irányul. Ez abból áll, hogy egy bizonyos ideig, meghatározott időközönként adagolják az allergén vagy több allergén fokozatosan növekvő dózisait annak érdekében, hogy módosítsák a szervezet erre az allergénre adott reakcióját és toleranciát váltanak ki az iránt. A deszenzibilizáció során az allergia okozásáért felelős antitestek termelése fokozatosan csökken. Ily módon kiküszöbölhető a szenzibilizáció, vagy legalább enyhíthetők annak tünetei (bár egyeseknél a deszenzitizálásnak nincs semmilyen hatása).
A nyelv alatti vakcina biztonságos módszer a gyermekek allergiájának kezelésére
Allergén immunterápia - szublingvális deszenzitizáció
Forrás: Lifestyle.newseria.pl
Immunterápia a rák kezelésében
A rák immunterápiájának egyik típusa az aktív immunterápia, amelynek célja az immunrendszer serkentése a rák elleni küzdelemben. Ebben az esetben rák elleni vakcinákat alkalmaznak, amelyek tartalmazzák a speciálisan előállított (a betegből származó) tumorsejteket vagy a tumor antigénjeit. A mai napig két rákellenes vakcinát fejlesztettek ki - melanomára (Melacin) és vastagbélrák esetén (OncoVAX).
Másrészről a rák passzív immunterápiája esetén specifikus rákos sejtek ellen antitesteket (általában monoklonális antitesteket) tartalmazó vakcinákat alkalmaznak.
Másrészt a nem specifikus rákos immunterápia olyan gyógyszerek (citokinek, például interferon) beadásából áll, amelyek érzékenyebbé teszik a daganatot rájuk, gátolják a rákos sejtek növekedését és aktiválják az immunrendszer sejtjeit.
A rák immunterápiájának legmodernebb módszere azonban a molekuláris célzott terápia. Ez magában foglalja a rákos sejteken található antigének azonosítását, majd az ellenük termelő antitesteket, amelyek kötődnek az adott specifikus antigénekhez. Ily módon gátolja a tumor növekedését.
Ajánlott cikk:
Rákkezelés: célzott terápia fegyverekkel a rák elleni küzdelembenTranszplantáció utáni immunszuppresszió és még sok más
Az immunterápia egyik fajtája az immunszuppresszió, azaz a test antitest- és immunsejt-termelésének részleges vagy teljes gátlása, amikor ezek hatása káros lehet a szervezetre. Erre a célra az ún immunszuppresszánsok (leggyakrabban immunszuppresszánsok).
Az immunterápiát elsősorban autoimmun betegségek, például rheumatoid arthritis vagy alopecia areata során alkalmazzák. Ebben az esetben immunszuppresszív gyógyszereket, például glükokortikoszteroidokat, alkilező gyógyszereket (ciklofoszfamid, klormetin), antimetabolitokat (metotrexát, azatioprin), ciklosporin A-t és mikofenolát-mofetilt alkalmaznak az immunrendszer "elhallgattatására". Ezek a szerek gátolják az immunrendszer nem megfelelő reakcióját saját szöveteivel szemben.
Viszont transzplantáció esetén immunszuppresszív kezelést hajtanak végre, amely az immunsejtek sugárzás vagy farmakológiai szerek alkalmazásával történő teljes megsemmisítéséből áll. Ez a fajta eljárás a transzplantáció kilökődésének megakadályozására szolgál (fennáll annak a veszélye, hogy a szervezet idegen szervként kezeli az átültetett szervet, és megpróbálja leküzdeni azt).
Az immunszuppresszió után azonban a testet megfosztják az immunrendszer sejtjeitől, növelve a kórokozók támadásának és fertőzések kialakulásának kockázatát. Ezért az átültetett személynek steril körülmények között kell maradnia. Azonban az immunszuppresszió nem csak a gyakori fertőzések az egyetlen mellékhatása. Használata a rosszindulatú daganatok és a szív és a máj károsodásának fokozott kockázatával is jár, amely nemcsak a transzplantáció után az emberekre vonatkozik.
