Fehér anyag (fehér anyag)

A fehérállomány (fehérállomány) az emberi idegrendszer két alapvető alkotóeleme. Idegszálak hálózatából áll, amelynek feladata impulzusok küldése a különféle idegsejtek testei között. Korábban azt hitték, hogy a fehér anyagnak nincs nagy szerepe az agy működésében, de ma már ismert, hogy a különféle kóros folyamatok, amelyek befolyásolhatják, jelentősen akár negatívan is befolyásolhatják a betegek életminőségét.

Tartalomjegyzék:

1. Fehér anyag (fehér anyag): szerkezet
2. Fehér anyag (fehér anyag): szerepe az idegrendszer működésében
3. Fehér anyag (fehér anyag): betegségek

A fehér anyag (latin anyag, substantia alba) az idegrendszert alkotó két alapszövet egyike. Egyszerűen nem elég azt mondani, hogy az emberi idegrendszer rendkívül bonyolult. Önmagában az idegsejtek számát - amelyek a rendszer kiépítésének alapegységei - milliárdokban számolják.

Ahogy a tudósok sok éven át nem igazán tudtak sokat az idegrendszer funkcióiról és felépítéséről, ma már sokkal többet tudnak róluk (például már ismert számos olyan neurotranszmitter, amely részt vesz az információ továbbításában az egyes idegsejtek között). Az egyik első szempont, amely az agy szerkezetét érintette, és amelyet a kutatók felfedezhettek, az volt, hogy két alapvető összetevője van, a fehér anyag és a szürke anyag.

Fehér anyag (fehér anyag): szerkezet

A fehérállomány (más néven fehérállomány) idegsejt-rostokból (dendritek és axonok) készül, amelyeket a mielinhüvely vesz körül. A fehér anyag annak köszönheti a színét, hogy a mielinhüvelyek gazdag zsíros vegyületekben vannak, amelyek fehéres árnyalatot kölcsönöznek neki.

Neve azonban kissé félrevezető, mert valójában az emberi testben világos rózsaszínű a színe, ami az idegrostok gazdag vaszkularizációjának köszönhető. Tehát honnan jött a fehérállomány név? Nos, elsősorban azért, mert a formaldehid felhasználásával készített szövettani készítményekben a fehér anyag fehéres színt ölt.

Az agyon belül a fehér anyag a belső részeiben, pontosabban a felszínes szürke anyag alatt helyezkedik el.

Alapvetően sokféle idegrostot tartalmaz, mert mind a commissuralis rostok (az agy mindkét féltekéjét összekötik egymással), az asszociatív rostok (az agy egyik féltekéjén belül nyúlnak el), mind a projektív rostok (amelyek az agykéregig terjednek). A fehéranyag eloszlása ​​a központi idegrendszer második részében, azaz a gerincvelőben teljesen más. Ebben a fehér anyag körülveszi a szürke anyagot középen.

Fehér anyag (fehér anyag): szerepe az idegrendszer működésében

Korábban azt gyanították, hogy a szürkeállomány - amely magában foglalja az idegsejtek testét is - alapvető szerepet játszik az idegrendszer működésében, és hogy a fehérállomány csak támogató és nem alapvető funkciókat tölt be. Idővel azonban a későbbi kutatásokkal kiderült, hogy a valóság némileg más volt. Megemlítik, hogy a fehérállomány fejlődésének mértéke összefügg az ember IQ-jával.

Egyre többet tudni arról, hogy az emberi gondolkodási folyamatok menete, valamint az emlékezés és a figyelem koncentrálásának képessége a fehér anyagtól függ. Megfigyelték azt is, hogy a fehérállomány rendellenességei - amelyeket különféle betegségek okozhatnak - különféle mozgászavarokhoz vezethetnek a betegeknél (beleértve a járási vagy egyensúlyzavarokat is). A fentieket figyelembe véve világosan láthatóvá válik, hogy a fehér anyag szerepét az idegrendszer működésében nem lehet lebecsülni.

Érdekes tény a fehérállományról, hogy fejlődése kissé eltér a szürkeállománytól. Mivel ez utóbbi fejlődése általában röviddel az élet második évtizedébe való belépés után ér véget, a fehér anyag fejlődése egészen 20-ig, egyes kutatók szerint akár az 50. életévig is folytatódhat.

Fehér anyag (fehér anyag): betegségek

Több olyan betegség van, amelyben a fehérállomány károsodása lefolyhat, mint azt elképzelni lehet. A változások ezen belül autoimmun betegségek (például sclerosis multiplex vagy Guillain-Barré szindróma), de neurodegeneratív betegségek (például Alzheimer-kór) esetén is bekövetkeznek.

Egyre több szó esik arról is, hogy a fehérállomány diszfunkciói összefüggésben lehetnek az emberek mentális rendellenességeinek és betegségeinek előfordulásával - egy ilyen probléma összefüggéseit már leírták, pl. depresszióval, skizofrénia, ADHD és poszttraumás stressz rendellenességgel és rögeszmés-kényszeres rendellenességgel.

A fehérállományt érintő betegségeknek általában siralmas következményei vannak - ez a helyzet abból adódik, hogy az agy fehérállományán belül bekövetkező károkat sajnos nem lehet visszafordítani.

Források:

1. Douglas Fields R., Fehér anyag a tanulásban, a kognícióban és a pszichiátriai rendellenességekben, Trends Neurosci. 2008 júl; 31 (7): 361–370. on-line hozzáférés
2. Goldberg M.P., Ransom B.R., Új fény a fehér anyagon, Stroke. 2003; 34: 330-332, on-line hozzáférés

A szerzőről

Íj. Tomasz Nęcki Orvosi diplomát szerzett a poznańi Orvostudományi Egyetemen. Tisztelője a lengyel tengernek (lehetőleg fejhallgatóval a fülében sétálgasson a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való együttműködés során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

A cikk további cikkei