A katatonia a motoros aktivitás zavara. Ez meglehetősen szélsőséges lehet - a jelentősen csökkent pszichomotoros aktivitástól a jelentős izgatásig. A múltban a katatonia a skizofréniával társult. Ma már ismert, hogy a katatóniát nemcsak mentális rendellenességek és betegségek, hanem különféle neurológiai betegségek és anyagcserezavarok is okozhatják. Hogyan alakul ki pontosan a katatonia, mik a tünetek és milyen kezelési lehetőségek vannak?
A Katatonia egy kifejezés, amelyet Karl Ludwig Kahlbaum vezetett be az orvosi nyelvbe 1874-ben. A kifejezést a görög szavak ötvözésével hozták létre: hóhér (teljesen, teljesen) és tonicos (feszültség, feszült). A legegyszerűbben kifejezve a katatonia tehát az izomtónus általános növekedésével járó állapotnak tekinthető. A gyakorlatban azonban ez az állapot teljesen más típusú rendellenességek révén is megnyilvánulhat.
Olvassa el még: Fokozott izomfeszültség: okok, tünetek, típusok, kezelés Csökkent izomtónus - tünetek, okok, kezelés
A világon hány ember tapasztalta a katatóniát? Ez nem teljesen ismert. Nehéz pontos statisztikákat szolgáltatni a katatónia előfordulásáról. A rendelkezésre álló becslések szerint ez a probléma az általános népesség 10-ből 1-ben jelentkezhet. Észrevehető, hogy a katatonia kissé gyakrabban fordulhat elő pszichiátriai kezelésben részesülő embereknél. Becslések szerint az akut pszichiátriai rendellenességekkel küzdő betegek 5-20% -ánál fordul elő ilyen típusú motoros aktivitási rendellenesség.
A katatonia előfordulását férfiaknál és nőknél általában hasonlónak tartják. Bizonyos különbségek akkor jelentkeznek, amikor a betegek életkorát figyelembe vesszük. A katatonia gyermekeknél a legkevésbé gyakori. Sokkal gyakrabban fordul elő serdülők és felnőttek körében.
Tartalomjegyzék:
- Catatonia - okai
- Catatonia - patomechanizmus
- Catatonia - tünetek
- Catatonia - típusok
- Catatonia - diagnózis
- Catatonia - lehetséges szövődmények
- Catatonia - kezelés
Catatonia - okai
Maga a katatonia ritkán tekinthető önálló betegség-entitásnak. Az orvosi besorolásokban elsősorban a különféle rendellenességek és betegségek egyik lehetséges tüneteként jelenik meg. A múltban a katatóniás rendellenességek főként a skizofréniával társultak. Van még a skizofrénia sajátos formája is - az ún katatóniás, amelyben a katatóniás rendellenességek jelentkeznek. Azonban ma már ismert, hogy határozottan nem csak ez a mentális betegség eredményezheti a betegek motoros aktivitási rendellenességeit.
A katatónia okait okozó különféle mentális rendellenességek és betegségek közül a következőket soroljuk fel:
- bipoláris rendellenesség (bipoláris rendellenesség),
- poszttraumás stressz zavar (PTSD),
- depresszió,
- narkolepszia,
- skizoaffektív rendellenesség,
- pszichoaktív szerek alkalmazásával kiváltott pszichotikus rendellenességek.
Azonban határozottan nem csak a pszichiátria területén jelentkező problémák vezethetnek katatóniához a betegben. A rendellenesség egyéb lehetséges okai a következők:
- agyvelőgyulladás,
- autoimmun betegségek (pl. szisztémás lupus erythematosus, amelynek során a központi idegrendszer struktúrái érintettek),
- homocisztinuria,
- daganatok (különösen agydaganatok),
- fejsérülések,
- ketoacidózis,
- máj encephalopathia,
- hiperkalcémia,
- hosszú távú gyógyszerek (pl. benzodiazepinek) vagy alkohol visszavonásából eredő megvonási szindróma.
Catatonia - patomechanizmus
A katatonia kialakulásának pontos patomechanizmusát még nem sikerült egyértelműen tisztázni. Számos hipotézis létezik azonban arra vonatkozóan, hogy pontosan mi is felelős ezért az állapotért.
A dopamin-elmélet jelenleg a legnépszerűbb. Feltételezi, hogy a katatonikus állapotot a központi idegrendszer struktúráinak dopaminhiányai okozhatják. Ezt az elméletet megerősíthetik a katatonia leírása azoknál a betegeknél, akiknél az antipszichotikumok csoportjába tartozó szerek alkalmazása után katatonia alakult ki. Ezek a gyógyszerek többek között ahhoz vezethetnek pontosan az agy dopamin mennyiségének csökkenésére.
A katatonia patogenezisével kapcsolatos egyéb elméletek kiemelik azt a tényt, hogy a gamma-amino-vajsav (GABA) aktivitásának csökkenése vagy a glutamát idegrendszeri hiperaktivitása szerepet játszhat annak előfordulásában.
Catatonia - tünetek
A katatonia a motoros aktivitás zavara, amelynek tünetei lehetnek:
- kábulat - olyan állapot, amelyben a beteg általában tudatos, de nem mozog, nem kommunikál és nem reagál a parancsokra,
- mutizmus - a verbális kommunikáció hiánya,
- katalepszia - a testtartás megfagyása, ami jelentős izommerevséggel jár - a katalepsziás beteg gyakran nagyon természetellenes, néha furcsa helyzetben is megdermed; a viaszos rugalmasság a katalepsziával jár - a probléma az, hogy amikor például a beteg felső végtagját felemelik, akkor ebben a helyzetben marad,
- modorosság - ugyanazok a mozdulatok sokszoros megismétlése, például integetés vagy fejbiccentés üdvözléskor,
- a sztereotípiák - hasonlóan a manierekhez - szintén ugyanazok a pontos mozdulatok megismétléséből állnak, bár a sztereotípiák értelmetlen mozdulatok,
- echolalia - más emberektől hallott egyes szavak vagy mondattöredékek megismétlése,
- echopraxia - más emberek által tett cselekedetek megismétlése,
- izgatottság - nem külső tényezők okozta,
- negativizmus - ellenállni a beteggel szembeni parancsoknak, a parancsokra adott válasz teljes hiánya.
A katatonia tünetei valóban különbözőek lehetnek. Az egyik betegnél csak néhány van jelen egyszerre. Ezért különbözteti meg a katatonia sokféle típusát.
Catatonia - típusok
A Catatonia a következőkre oszlik:
- akut és krónikus katatonia,
- hipoaktív katatonia (a pszichomotoros aktivitás csökkenésével jár együtt) és hiperaktív katatonia (a fentiek fordítottja, például agitációval összefüggésben),
- rosszindulatú katatonia és akut fatális katatonia, amelyekben - a katatonia tünetei mellett - olyan tünetek is megjelennek, mint a megnövekedett testhőmérséklet, a megnövekedett pulzusszám és a megnövekedett vérnyomás.
Catatonia - diagnózis
Noha a katatonia diagnózisa általában nem nehéz, sokkal nehezebb megtalálni annak okát. Néha ismertek azok a tényezők, amelyek ehhez az állapothoz vezethetnek - ez például a korábban diagnosztizált mentális rendellenességekkel rendelkező betegek esetében, akiknél súlyosbodásuk katatóniás állapotot eredményezhet. Más helyzetekben azonban nem ritka, hogy különféle vizsgálatokat végeznek a katatonia okának meghatározására. Különböző laboratóriumi vizsgálatok rendelhetők el (pl. Gyulladásos markerek meghatározása, amelyek megemelkedett értékei jelezhetik a neuroinfekció előfordulását), de képalkotó vizsgálatok is (például pl. Számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás, amelyeknek köszönhetően azonosítható például egy hiperplasztikus folyamat). a központi idegrendszerben).
Catatonia - lehetséges szövődmények
Katatonia esetén fontos a kezelés mielőbbi megkezdése a páciens szövődményeinek kockázatának csökkentése érdekében. Köztük sok különböző, gyakran nagyon veszélyes állapot létezik, amelyek a következők lehetnek:
- sérülések - egy izgatott beteg sokkal inkább hajlamos sérülést tapasztalni,
- kiszáradás és alultápláltság - a katatóniás beteg megtagadhatja a folyadék és az étel fogyasztását,
- tüdőembólia - amelynek kockázata elsősorban a katatóniás állapothoz kapcsolódó motoros aktivitás jelentős csökkenése miatt növekszik.
Catatonia - kezelés
Mivel a katatonia önmagában nem betegség, hanem egy egészségügyi probléma tünete, a betegeknél végrehajtott terápiás beavatkozásoknak a motoros aktivitás rendellenességeinek okaira kell irányulniuk. Ezért olyan fontos az alapos diagnózis elvégzése katatóniás rendellenességekben szenvedő betegeknél.
Lehetséges azonban maga a katatónia kezelése is. Ez tüneti kezelésből áll, amely ebben az esetben főleg a benzodiazepin szerek betegeknek történő beadására összpontosít.Ezek azonban korántsem az egyetlen gyógyszer, amelyet a katatonia kezelésére használnak. Olyan intézkedéseket is alkalmaznak, mint a lítiumsók, izomfeszültséget csökkentő készítmények, zolpidem vagy triciklusos antidepresszánsok, valamint karbamazepin és brómokriptin. Rajtuk kívül néha antipszichotikumokat is kapnak a betegek, de - ha egyáltalán - csak rendkívül óvatosan alkalmazzák őket, mivel súlyosbíthatják a katatonia tüneteit. Az elektrokonvulzív terápia a gyógyszeres terápiától eltérő katatonia kezelésére is elérhető.
Források:
- Caroll B.T. és mtsai., A katatonia gyógyszeres terápiája, Pszichiátria a diploma után, 7. köt., 4. szám, 2010
- Wilcox J. A., Duffy P. M., A Catatonia szindróma, Behav Sci (Bázel). 2015. dec .; 5 (4): 576–588
- Brasic J. R., Catatonia, 2018. március 01., Medscape; on-line hozzáférés: https://emedicine.medscape.com/article/1154851-overview
Ajánlott cikk:
Katatóniás skizofrénia: okai, tünetei és kezelése
