A vezető halláskárosodás hirtelen jelentkezik, és a külső hallójáratban bekövetkező változások következménye. A hallás hirtelen romlása sürgős orvosi konzultációt igényel, mivel mechanikus károsodáshoz vagy a külső hallójárat betegségéhez kapcsolódhat.
Tartalomjegyzék
- Vezetőképes halláskárosodás - tünetek
- Vezetőképes halláskárosodás - okai
- Vezetőképes hallásvesztés - kutatás
- Vezetőképes hallásvesztés - kezelés
A vezetőképes halláskárosodás ritkább, mint a szenzorneurális halláskárosodás. Ez nem kapcsolódik a szervezet progresszív öregedési folyamatához. Ez azonban néha sérülések és betegségek következménye. Nemcsak fülbetegségekről beszélünk, hanem szisztémás betegségekről is, például szív- és érrendszeri betegségekről vagy anyagcsere-betegségekről.
Vezetőképes halláscsökkenés a hallójárat idegen testtel való blokkolásával is járhat, ideértve a fülzsírt is. A vezetőképes halláscsökkenést okozó okoktól függően műtéti vagy farmakológiai kezelés javasolt. Néha hallókészülék segíthet.
Vezetőképes halláskárosodás - tünetek
A vezetőképes hallásvesztés a hallás jelentős romlásával nyilvánul meg, különösen a magas hangok, azaz a gyermekek és a nők hangja, valamint a madarak éneke szempontjából. Minden jelre is vonatkozhat.
A hallás romlásakor a fül elzáródását is tapasztalhatja. Néhány betegnél hasonló a füldugulás, mint amikor szándékosan becsukjuk a fülünket, hogy elszigeteljük magunkat a környező zajtól.
A vezetőképes halláskárosodás egyik vagy mindkét fülét érintheti.
Nem ritka, hogy a vezetőképes halláskárosodás fájdalommal jár. Akkor fordul elő, amikor a halláskárosodás összefügg a fülbetegséggel.
Minden olyan helyzet, amelyben a hallás hirtelen romlik, sürgős orvosi konzultációt igényel. Látogasson el fül-orr-gégészeti szakemberhez vagy hallásgondozó szakemberhez. A hallásvizsgálatok a diagnózis alapja.
Vezetőképes halláskárosodás - okai
A vezetőképes hallásvesztésnek számos oka van, a fülzsírdugótól a rákig. Leggyakrabban azonban ez a fajta halláskárosodás a hallójárat elzáródásával jár, amelyet a következők okozhatnak:
- viaszdugó - a fül túl sok fülzsírtermelésének eredményeként keletkezik
- a fülben lévő idegen test, amely fejsérülések, balesetek vagy a fülbe szoruló apró tárgyakkal való gondatlan játék következtében bejuthat a hallójáratba (ez elsősorban a kisgyermekekre és a fülüket vattaruhával tisztító emberekre vonatkozik)
- daganat a hallóidegben vagy az agyban. Az ilyen helyzetre jellemző az egyoldalú süketség
Vezető halláskárosodás a fülbetegségek következtében is kialakul, amelyek a következők:
- középfülgyulladás vagy ritkábban a külső fül. A hallójárat elzáródásának oka a gyulladást kísérő effúzió. De érdemes emlékezni arra, hogy a vezetőképes halláscsökkenés nemcsak exudatív gyulladással, hanem akut vagy krónikus is kialakulhat
- otosclerosis, azaz a hallócsontok (kalapács, üllő és tűzőkapocs) diszfunkciója, amely megnehezíti és rugalmatlanná teszi őket, és munkájuk hatástalan
Vezető hallásvesztés alakulhat ki fül (ek) sérülései után, és aggodalomra adhat okot a dobhártya területén, beleértve annak perforációját is, amelyet fej trauma vagy tartós hangos zaj okozhat.
A vezetőképes hallásvesztés másik oka az ototoxikus hatású gyógyszer, vagyis a halláskárosodás. Ez a gyógyszercsoport magában foglalja az antibiotikumok bizonyos csoportjait (pl. Aminoglikozidok vagy makrolidok) és néhány nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszert, amelyek acetilszalicilsavon alapulnak, és hurok diuretikumokat, például furoszemidet (népszerű szerves anyag, vízhajtó tulajdonságokkal).
Vezetőképes hallásvesztés - kutatás
A vezetőképes hallásvesztés gyanúja esetén elvégzett alapvető hallásvizsgálatok a következők:
- otoszkópia
- tonális audiometria
- verbális audiometria
- timpanometria
Bizonyos esetekben a kiváltott hallási potenciálokat (ABR, BERA) is tesztelik.
Az otoszkópiát gyakran objektív hallásvizsgálatnak nevezik. A vizsgálat néhány percet vesz igénybe, és otoszkóp, azaz fénykibocsátó eszköz segítségével végzik, amely lehetővé teszi, hogy belenézzen a hallójáratba, és vizuálisan értékelje annak állapotát. Ily módon felmérik a dobhártya és a csontlánc állapotát, különös tekintettel a benne előforduló résekre. Az otoszkópia eredményeként megerősíthető vagy kizárható a hallójárat mechanikai sérülései, amelyek halláskárosodást okozhatnak.
A timpanometria egy olyan teszt, amely rögzíti a dobhártya elhajlását a hallójáratban változó nyomás hatására. A teszt lehetővé teszi a dobhártya állapotának, az Eustachianus-cső átjárhatóságának és az ossicularis lánc hatékonyságának felmérését. A timpanometria rendkívül hasznos az otitis diagnosztizálásában. Néha ezt a tesztet tonális és verbális audiometria előzi meg.
Az impedancia audiometria egy nagyon alapos teszt, amely lehetővé teszi a halláskárosodás helyének és okának meghatározását. Ez a vizsgálat magában foglalja a timpanometriát, a stapes reflexek mérését és az Eustachianus cső állapotának értékelését. Timpanométer segítségével hajtják végre, változó nyomással és változó frekvenciájú (500, 1000, 2000 és 4000 Hz) hanggal stimulálva a hallást, amely rezonáns rezgéseket vált ki. A vizsgálat fájdalommentes és több tucat percet vesz igénybe. Az eredmény lehetővé teszi a halláskárosodás helyének meghatározását.
Bizonyos esetekben speciális hallásvizsgálatokra is szükség van, vagyis az ABR és a BERA által okozott hallási potenciál tesztelésére. Ezeknek a teszteknek köszönhetően fel lehet mérni a hallóideg működését és az agy által kibocsátott jellegzetes jeleket. Az ABR rögzíti az agytörzs által generált agyhullámokat, míg a BERA rögzíti az agytörzsből a hangstimuláció eredményeként kiváltott potenciálokat.
Az összes teszt eredménye az alapja a vezetőképes hallásvesztés kezelésének meghatározásához.
Vezetőképes hallásvesztés - kezelés
Érdemes tudni, hogy a vezetőképes halláskárosodás általában átmeneti és eltűnik az okot okozó ok megszüntetése után. Csak bizonyos esetekben marad állandó állapot és állandó hallókészülékeket igényel.
A vezetőképes hallásvesztés kezelése az okoktól függ.
Műtéti beavatkozásra van szükség, ha idegen test van a hallójáratban, amikor a fül vagy a fej mechanikai sérülést okoz. Műtétre van szükség, ha a halláskárosodás oka a rák.
A farmakológiai kezelés exudatív, akut vagy krónikus közép- vagy külső fülgyulladás esetén valósul meg.
A járóbeteg-ellátást olyan embereknél végzik, akiknek hallójáratát fülzsír vagy kicsi idegen test blokkolta, amely eltávolítható a szövetek vágása nélkül.
A hallókészülék megválasztása szintén a vezetőképes hallásvesztés kezelésének módszere, de a hallókészülékeket leggyakrabban olyan embereknek ajánlják, akik halláskárosodás vegyes formája, vagyis vezetőképes-szenzineurális halláskárosodás miatt szenvednek.
A hallókészülékeket azoknak is ajánlják, akik tartós halláskárosodást szenvedtek sérülés vagy betegség következtében.
A fül-orr-gégész szakembernek döntnie kell a vezetőképes hallásvesztés kezeléséről.
Fontos, hogy a beteg részt vegyen a gyógyulási folyamatban, akinek tájékoztatnia kell az orvost a bevett gyógyszerekről, betegségekről és eseményekről, amelyek halláskárosodást okozhatnak.
A beteg által nyújtott információk gyakran felgyorsítják a diagnózis felállítását és a megfelelő kezelés kiválasztását. És minél előbb elkezdik a megfelelő kezelést, annál kevesebb veszteség lesz.
A középfülgyulladás késleltetése különösen veszélyes, mivel tartós süketséghez vezethet.
Olvassa el még:
- Hallási rendellenességek - okai és típusai
Olvassa el a cikk további cikkeit
.jpg)
