Az agytörzs a központi idegrendszer része, amely magában foglalja a középagyat, a hidat és a medullát. Ez a szerkezet rendkívül fontos szerepet játszik a testben - tartalmaz többek között az olyan folyamatokat irányító központok, mint a szívműködés vagy a légzés, és ezért az agytörzs bármilyen károsodása veszélyt jelenthet a beteg életére. Melyek azonban pontosan az agytörzs funkciói és milyen kóros folyamatok játszódhatnak le benne?
Tartalomjegyzék
- Agyszár: szerkezet
- Agyszár: funkciók
- Agyszár: betegségek
- Az agytörzs halála
Az agytörzs az agy azon része, amely magában foglalja a középagyat, a pons és a medullát. Általában a központi idegrendszer, amely az egész szervezet sajátos irányítási központja, magában foglalja az agyat és a gerincvelőt. Az előbbin belül több különböző részét különböztetik meg, amelyek a frontális agy, a diencephalon, a középagy, a medulla és a kisagy. Ezen struktúrák némelyike - lényegében hasonló funkcióik miatt - egy entitásba - az agytörzsbe - csoportosul.
Agyszár: szerkezet
Az agytörzs általában a következőket tartalmazza:
- középagy
- híd
- mag meghosszabbítva
Egyes szerzők azonban kibővítik az agytörzs definícióját, és elemei - a fent említett struktúrákon kívül - az előagy és a diencephalon bizonyos magjait is figyelembe veszik. A legnépszerűbb megközelítésben azonban csak az agy három része szerepel az agytörzsben.
A középagy a hídtól elöl helyezkedik el, és fő feladata a szemgolyó izomsejtjeinek koordinálása, valamint a hallás és látás szerveihez kapcsolódó reflexek ellenőrzése.
A híd az agytörzs azon része, amely elsősorban az agykéreg és a kisagy közötti jelek továbbításáért felelős, ráadásul a híd szabályozza a különféle motoros tevékenységek menetét is.
A medulla egy olyan struktúra, amelyben számos központ kapcsolódik az alapvető életfolyamatok, például a légzés és a vérkeringés ellenőrzéséhez.
Agyszár: funkciók
Az agytörzs elsődleges feladata az idegimpulzusok továbbítása a központi idegrendszer különböző részei között. Ez sok irányban történik, pl. ezen a struktúrán keresztül futnak a jelek az agykéregtől a kisagyig és fordítva.
Hasonló az érzékszervi impulzusokhoz, például az érintés, a fájdalom vagy a hőmérsékleti receptoroktól, valamint a motoros impulzusoktól, amelyeket a központi idegrendszer struktúrájában elhelyezkedő motoros idegsejtek küldenek, és végül a periférián található effektor szervekhez jutnak - ezek is mind az agytörzsön keresztül áramlanak.
Az agytörzs közvetlenül kapcsolódik a koponyaidegekhez is - ezen belül helyezkednek el a magok, amelyekből a megkülönböztetett koponyaidegek többsége kiindul (pontosabban a harmadik-tizenkettedik agyideg).
Az agytörzs legfontosabb funkciója azonban az emberi élet számos különböző létfontosságú folyamatának koordinálása. A hozzá tartozó struktúrák olyan fontos központokat tartalmaznak, mint:
- a légzőközpont
- a szívműködést és a vérnyomást vezérlő központ
- hőszabályozó központ
- az anyagcsere folyamatok menetét irányító központ
- szenzoros és motoros ingerek integrálásáért felelős központ
- központok, amelyek szabályozzák a reflex tevékenységeket (például köhögés, tüsszögés, izzadás és nyelés)
Fontos az is, hogy az agytörzs felelős az ébren tartásért - a központi idegrendszerben található központok döntenek arról, hogy éppen ébren vagyunk-e vagy csak alszunk.
Agyszár: betegségek
Figyelembe véve az agytörzs funkcióinak fontosságát, nem nehéz arra következtetni, hogy ennek a szerkezetnek a károsodása súlyos következményekkel járhat. Ezek eredményezhetik az agyidegek zavart funkciói (amelyek tünetei attól függenek, hogy pontosan milyen ideg van a beteg diszfunkciójában - lehetséges látászavarok, valamint szédülés vagy nyelési rendellenességek).
Sokkal súlyosabbak azonban azok a körülmények, amelyekben az agytörzsben található bármelyik korábban említett fontos központ diszfunkciójának folyamata bekövetkezik - akkor súlyos légzési rendellenességek vagy szív- és érrendszeri rendellenességek, de tudatzavarok is előfordulhatnak, amelyek végül koma formájában fordul elő.
De milyen helyzetekben fordulhat elő az agytörzsi rendellenesség? Először is okuk lehet fejsérülés - ez kialakulhat többek közöttagyrázkódási szindróma, amelynek veszélyes következménye lehet az agytörzs intussusceptionje. Az agyi szárat is érintő egyéb betegségproblémák közül a következőket említik:
- agyi daganatok (például astrocytoma vagy ependymoma, ezek a változások szerencsére nem fordulnak elő nagy gyakorisággal)
- Duret vérzése (vagyis az agy szárának vérzése a koponya nagy nyílásába ékelődés következtében)
- agytörzs
- demyelinizáló változások (pl. sclerosis multiplexhez társulva)
Az agytörzs halála
Az egyik kérdés, amelyet érdemes kezelni az agytörzs felépítésének és működésének megvitatásakor, az agyszár halála. Jelenleg az agyhalál alapvető kritériumának tekintik - ebben a helyzetben, amikor az agytörzshez tartozó struktúrák visszafordíthatatlan károsodást szenvednek, egy személy önálló működése abszolút már nem lehetséges.
Az agyszár halálát elsősorban annak diagnosztizálásával diagnosztizálják, hogy a betegnek van-e ún törzsreflexek - ezek:
- szaruhártya reflex
- öklend reflex
- köhögési reflex
- okulocerebrális reflex
A fentiek ellenőrzése mellett az agytörzs halálának megállapítása előtt felmérik a beteg reakcióját a fájdalom ingerére, a szemgolyójának spontán mozgását és a tanuló fényre adott reakcióját is. A fent említett elemzések elvégzése előtt azonban először meg kell figyelni, hogy az alany kómában van, és hogy nem tapasztal spontán légzést - csak ezután lehet folytatni azokat a tevékenységeket, amelyeken keresztül diagnosztizálható az agytörzsi halál.
Források:
- Emberi anatómia. Tankönyv diákoknak és orvosoknak, szerk. II és kiegészítette W. Woźniak, szerk. Urban & Partner, Wrocław, 2010
- Az Encyclopaedia Britannica anyagai, online hozzáférés: https://www.britannica.com/science/brainstem
---nerwica-jelit-objawy-i-diagnoza-zespou-jelita-draliwego.jpg)
