A stroke egyre gyakrabban fordul elő, egyre fiatalabbaknál. Szerencsére a stroke kezelésében is egyre jobbak vagyunk, és a stroke utáni rehabilitáció is csodákra képes. De mit kell tenni, ha a páciensnek nincs helye a neurológiai rehabilitációs egységben, vagy túl korán kell elhagynia?
A stroke utáni rehabilitáció nagyon hatékony lehet, de csak akkor, ha a gondozó tudja, mire kell figyelni és hogyan lehet segíteni, hogy a stroke utáni veszteségek minimalizálódjanak, és a viselkedés ne legyen káros a betegre.
Becslések szerint a stroke-os betegek kb. 30 százalékát azonnal a kezelés után neurológiai rehabilitációs osztályra kell irányítani. A gyakorlatban csak 15 százalék jár oda. A többit hazaküldik.
Természetesen minden betegnek joga van az otthoni rehabilitációhoz, de az ellátás fő terhe a rokonokra hárul.
$config[ads_text1] not found
Óvakodjon agyvérzéstől a stroke után szenvedő embereknél - a hosszú fekvés egy helyzetben kialakulásuk egyik fő oka.
A stroke-ot követő beteg ápolásakor emlékeztetni kell arra, hogy általában a paresis a test teljes felét érinti: az arcot, a nyelőcsövet, a szájpadot, a nyelvet, a törzset, a vállízületet. Ez nemcsak mozgásproblémákat okozhat, hanem nyelési, ivási és beszédproblémákat is.
Étkezési problémák agyvérzés után
Az étel harapásával és lenyelésével kapcsolatos problémák oka a nyelv, a szájpadlás és a torok izmai parézise. Előfordulhat az is, hogy túlzott izomfeszültség esetén a légcső és a nyelőcső oldalra tolódik, és a beteg nem tud könnyen lenyelni még pépes ételt sem. Ez a betegség kiküszöbölhető egy masszázzsal, amelyet egy terapeuta végez a beteg otthonában.
- Tipp a gondozónak: figyelje, hogy a beteg megfelelő mennyiséget eszik-e meg, ha nyelési nehézségei vannak, vagy panaszkodik-e a torok állandó nyomására.
A stroke utáni taszító szindróma
A stroke után néhány ember (kb. 15%) nem képes egyenesen tartani testét. Egyik oldalra (egyik oldalra) billentik a testet, mert a dőlést a helyes függőleges helyzetnek érzékelik, ülve és állva is.
$config[ads_text2] not foundElőfordul, hogy amikor az oktató egyenesen akarja ülni a kórtermet, elrugaszkodik (ezért ennek az állapotnak a neve "taszító szindróma"). Az ábra ilyen billentése balesethez vezethet, de a diszfunkció idővel magától megoldódik.
- Tipp a gondozónak: Felgyorsíthatja a rehabilitációs folyamatot, például függőleges csíkok festésével vagy ragasztásával a falakra.
A nyelvi javulás a stroke után
Agyvérzés eredménye problémákat okozhat a beszédben, a megértésben, az olvasásban, az írásban és a számolásban. A rehabilitációt ezen a területen neuropszichológusok és neurológusok biztosítják.
A megfelelő gyakorlatokat a nyelvi rendellenességek típusától és súlyosságától függően választják ki. Neuropszichológiai rehabilitációs klinikák működtetik őket. A terapeuta is jöhet a beteg otthonába. Általában ez heti 3 látogatás, 45-60 percig tart.
Enyhe afázia esetén a javulás 2 hét múlva tapasztalható, az átlagos afázia 6, a súlyos afázia 6 hónap után. A terapeuta feladata az is, hogy megtanítsa a gondozót és a beteget egyszerű üzenetekkel való kommunikációra: "Enni akarsz - igen. Ini akarsz - nem". A kimondott szavakat olyan gesztusnak kell kísérnie, amely megkönnyíti a kérdés megértését. A szó kiegészítésének ösztönzése szintén hasznos. A gyám azt mondja: "jaj akarsz ...", és egy pohár vízre mutat. A beteg vége: "víz". A stimulációs módszer ajánlott. A beteg szavainak, mondatainak, állításainak megtanításával, kérdés feltevésével a beteg beteg kezére koppintunk a ritmuson, és elénekeljük a "csinálj - akarsz enni" szavakat. Jó gyakorlat az afáziában szenvedő betegek számára, ha vonalakkal kapcsolják össze a papírra rajzolt pontokat, amelyekből képeket vagy geometriai ábrákat hoznak létre.
$config[ads_text3] not found
- Tipp a gondozónak: a kognitív funkciók rehabilitációjára szolgáló számítógépes programot kölcsönözhet egy rehabilitációs klinikától, térítés ellenében (havi 200 PLN). Csakúgy, mint a számítógépes játékokban, a következő, magasabb szintre lép, így itt halad a fejlettebb feladatokhoz. Az erről szóló döntést a rehabilitációs központ terapeutái hozzák meg, miután felmérik a beteg előrehaladását. Ez a fajta terápia a stroke után szenvedő emberek számára vonzó játékformával rendelkezik, ami növeli annak hatékonyságát.
Dysarthias és a stroke utáni afázia
A környezettel való kommunikáció képtelensége, a gondolatok szavakká való fordításának elvesztése rendkívül nehéz tapasztalat a beteg és hozzátartozói számára. Ez gyakran a beteg elszigetelődéséhez vezet. Hogy ez ne fordulhasson elő, tudnunk kell egy kicsit ezeknek a diszfunkcióknak a mechanizmusáról. A stroke után szenvedő betegnek diszartriája vagy afáziája lehet. A diszartia olyan beszédzavar, amely a beszédkészülék, azaz a nyelv, a garat, a gége és a szájpad károsodásából ered. Az izombénulás következtében a beteg nem tud hangot adni, de mindent megért és le tudja írni, amire szüksége van.
Afáziában a nyelv károsodása összefügg az agy károsodásával. A beteg nem tudja összerakni a szótagokat szavakká, szavakat mondatokká, a mondatokat pedig logikai kijelentésekké. A beteg ember a valóságban találja magát, tudja, hogy kórházban vagy otthon van, meg tudja különböztetni, hogy valaki kedves, segítőkész-e vagy sem, de képtelen szavakkal kommunikálni.
Sokféle afázia létezik. Például motoros afáziában a páciens megérti, amit mondanak neki, de távíró parancsikon önmagát mondja: "Kórházba megyek, eszem". Amikor szenzoros afáziában szenved, folyékonyan és sokat beszél, de a szavaknak nincs értelme, azt mondja például: "nogobut, gerinc, falohalopikalo". Nem érti a parancsokat, mert nem ismeri a szavak jelentését. Amnesztikus afázia jellemzi, hogy a beteg megérti az egyszerű parancsokat, beszél, de nem tud objektumokat megnevezni. Ahelyett, hogy "szék" mondaná, azt fogja mondani, hogy "valami ülni".
$config[ads_text4] not found- Gondozói tipp: Az afázia rehabilitációja időbe telik, de még a részleges felbontás is nagy megkönnyebbülést hoz a betegnek és a családnak. A betegeket gyakran frusztrálja a rehabilitáció folyamata, mert tisztában vannak azzal, hogy az egyszerű tevékenységek, például a képek rendezése nehézkes számukra. Ennek ellenére ösztönözni kell őket a testmozgásra.
Agyvérzést követően parézissel védje a kezét
Nem lehet mérni a nyomást, nem lehet beadni. A higiénés eljárások vagy a beteg öltöztetése során a megbénult kar nem szabad meghúzódni, mert nagyon könnyű károsítani a sekély vállízületet, ahol a csontok csak egymáshoz tapadnak. A váll a sérült kar súlyától is megsérülhet. Ezért, amikor a beteg ül, a kezének az asztallapon vagy az asztalon kell pihennie. Ha a beteg kerekesszéket használ, asztallappal kell rendelkeznie, amelyen a kar támaszkodhat. A kar fekvő helyzetében párnát kell tennie. Séta közben a kéz nem lóghat le - beteheti a kezét egy nadrágzsebbe vagy egy öv mellé, de a legjobb, ha a kezét a váll- és vállmerevítőbe teszi, mert ez lehetővé teszi a kéz mozgatását, és ezáltal a rehabilitációját is. Jobb elkerülni a kar klasszikus hevederre helyezését, mert a beteg annyira kényelmes, hogy megfeledkezik róla.
- Megjegyzés a gondozónak: A beteg minden tevékenységet egészséges kézzel végez. A betegek aktiválása érdekében vastag sütőkesztyűt tehet az egészségesre, és így fertőzött kézzel kényszerítheti a különböző tevékenységek (ajtónyitás, öltözködés, mosás) elvégzését. Egy kesztyűs kéz hasznos lesz, ha például egyensúlyhiány esetén eltartja magát.
Tükörterápia stroke után
A tükördoboz terápia segít javítani a nem megfelelő kezet. Tökéletes otthoni rehabilitációhoz. Szüksége lesz egy olyan nagy dobozra, amely elfér az alkarján. Lyukat csinálunk benne, amelyen keresztül a beteg be tudja illeszteni a beteg kezet. Ragassza a tükröt kívülről a doboz oldalához - ha a jobb kéz nem megfelelő, rögzítse a tükröt a bal oldalra, a kéznyílásból nézve. A beteg leül az asztalhoz, és beteszi a beteg kezét a dobozba. Egészséges kezét a mellette lévő asztalra teszi. Nem látja a betegeket, mert egy dobozban van elrejtve, de az egészségeseket és tükörképét a tükörben láthatja. Úgy tűnik, mintha mindkét kezét látná. Feladata az egészséges mozgatása és megfigyelése a tükörben. Ez segít meggyőzni az agyat arról, hogy az érintett kar mozog. Valóban idővel megtörténik. Miért? A megbénult agyrész körül van egy ún penumbra zóna élő, de inaktív neuronokkal. A szem regisztrálja a beteg kézmozgások illúzióját, és jelet küld az agynak. A szunnyadó idegsejtek energiát kapnak, és ez mozgást vált ki.
- Tipp a gondozónak: Gyakoroljon napi 2 órát 15 perces sorozatban, egyszer csendben, egyszer zenével. Az ilyen gyakorlatok hatása meglepően gyorsan eljön.
A stroke utáni elhanyagolási szindróma
Ez egy olyan állapot, amelyben a beteg agyvérzés után nem érzékeli érzékeivel (bár látja!) Az érintett testrész, pl. Nem akar beteg kezet mosni, mert azt gondolja, hogy valaki másé. Ugyanez vonatkozik a beteg körüli térre is - ennek csak a felét látja, pl. Nem láthat minket, ha a bal oldalán állunk. Honnan tudhatom, hogy elhanyagolható szindrómám van-e? Elég, ha a papírlapot egy függőleges vonallal két részre osztja, mindkettőre ugyanazokat a rövid függőleges vonalakat rajzolja, és megkéri a beteget, hogy húzza ki őket. Ha ezt csak az oldal egyik oldalán kötőjelekkel teszi, akkor műhiba-szindróma van.
- Gondozói tipp: A gondozók által elkövetett leggyakoribb hiba a test azon oldalának stimulálása, amelyet a beteg nem vesz észre. Közben ennek fordítva kell lennie. Ha a beteg elhanyagolja a bal oldalt, akkor minden, ami körülötte történik, a jobb oldalon legyen. Itt rakjuk fel a rádiót, itt beszélgetünk vele, erről az oldalról közelítünk az ágyhoz. Fokozatosan, az agy plasztikus képességeinek hatására, a beteg világérzékelésének területe kezd tágulni.
A láb bénulása
Azok a betegek, akiknek a lábát bénítják, jellegzetes járást mutatnak. Ledobják a lábukat, amit a rehabilitátorok a padló vagy a járda kaszálásának neveznek. A láb ugyanis nem hajlik meg, és mintha túl hosszú lenne. Ha nem javítjuk a lábat, néhány év múlva súlyos degeneratív változások következnek be az ágyéki gerincben és a csípőízületben.
- Megjegyzés a gondozónak: Hasznos a peroneális ideg elektrostimulációjára szolgáló STEP eszköz (FES) (kölcsönkérhető a rehabilitációs klinikáról). Ennek a kis eszköznek (egy nadrágzsebben elfér) van egy elektróda, amely a borjúizomhoz kapcsolódik, és egy érzékelő, amelyet a sarok alatt kell elhelyezni egy cipőben vagy egy sarokban. Amikor a láb elhagyja a talajt, az érzékelő impulzust küld, amely az izom összehúzódását okozza. Ezáltal a láb kissé meghajlik a térdnél, a láb nem ereszkedik le, és a járás természetesebbé válik. Nincs többé félelem, hogy a beteg elkapja a lábát a földön és leesik.
A stroke utáni hólyagképzés
Sok agyvérzést szenvedett embert katéterrel engednek haza a hólyagban. Ez gyakran nemcsak a hazug emberekre vonatkozik, hanem azokra is, akik járnak. A normálisan működő hólyag összehúzódhat és megnyúlhat, ha vizelettel töltődik fel. A hosszú katéterezett hólyag elveszíti ezt a tulajdonságát. Lustává válik - nem kell összehúzódnia és nyújtózkodnia, mert a vizelet folyamatosan áramlik belőle a tartályba. Ha a hólyag "elfelejti" a kiürülés módját, a katétert nem lehet eltávolítani, mert a vizelet visszaáramlik a húgyutakba, ami fertőzést és fájdalmat okozhat. Először is vissza kell állítani a hólyag korábbi funkcióját.
- Gondozó tipp: Otthoni tartózkodása első néhány napjában, ha orvosa megengedi, szorítsa be a katétercsövet 15 percig, majd engedje el. Ezt a műveletet többször meg kell ismételni. Fokozatosan meghosszabbítjuk a katéter befogásának idejét - fél órával, egy órával stb. A hólyag "emlékezni fog" arra, hogyan kell viselkednie, majd a katéter véglegesen eltávolítható.
Ajánlott cikk:
Agyvérzés a stroke után: az orvosi ellátás alapelveihavi "Zdrowie"
