A tüdőrehabilitáció segít a krónikus légzőszervi betegségekben szenvedőknek. Kinek ajánlott tüdőrehabilitáció, mit ad, hogyan lehet beutalót kapni az Országos Egészségpénztárban a tüdőrehabilitációra?
A pulmonalis rehabilitáció nem újdonság. Évtizedek óta gyakorolják a világon, és az ún légzőtorna, amelyet már a 19. század végén alkalmaztak, és amelyet az 1930-as években légzőgyakorlatokkal és egyéb mellkasi fizioterápiás eljárásokkal (többek között az úgynevezett légzőfa-WC-vel) gazdagítottak. Lengyelországban is a magjait már a második világháború előtt használták. A "fogyasztásban" szenvedő betegeket, amint akkor a tuberkulózist hívták, külvárosi gyógyüdülőhelyekre irányították, ahol friss levegővel, fenyőolajokkal telítve próbálták kezelni ezt a betegséget. Jelenleg azonban a pulmonalis rehabilitáció Lengyelországban teljesen másképp néz ki, és különböző esetekben alkalmazzák.
Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének meghatározása szerint a tüdőrehabilitáció egy krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedő betegeknél alkalmazott, az adott beteg igényeire szabott kezelések sorozata, amelynek célja az egészségük javítása. A betegségből eredő kellemetlenségek csökkentésével a tüdőrehabilitációnak állítólag javítania kell a krónikus betegek életminőségét is, egyszóval - az életminőséget.
Tartalomjegyzék:
- Tüdőrehabilitáció: kinek?
- Tüdőrehabilitáció: mit csinál?
- Pulmonalis rehabilitáció: mi ez?
- Tüdőrehabilitáció: térítés a Nemzeti Egészségügyi Alapból
- Tüdőrehabilitáció: ellenjavallatok
Tüdőrehabilitáció: kinek?
A krónikus légzőszervi megbetegedésekben szenvedő betegeket elsősorban tüdő rehabilitációs programokra irányítják, ajánlott minden olyan betegség esetén is, amely valamilyen módon rontja a légzőrendszer működését. A pulmonalis rehabilitáció fő indikációi a következők:
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD),
- cisztás fibrózis,
- bronchiális asztma,
- intersticiális tüdőszöveti betegségek (beleértve a szarkoidózist, a pneumokoniózist, a fibrózist),
- bronchiectasis,
- a mellkasfal betegségei és rendellenességei, valamint ezen a területen neuromuszkuláris rendellenességek,
- tüdőrák.
Az ilyen rehabilitációt azonban más esetekben is végrehajtják, amelyek befolyásolhatják a légzőrendszer munkáját:
- mellkasi műtétek után (beleértve a tüdőrák kivágását, tüdőátültetést vagy térfogatuk csökkentését),
- valamint a felső hasüreg műtétei után, amelyek következményeként a légzőrendszer működése nehéz.
Amikor a tüdőrehabilitációt igénylő beteg szív- és érrendszeri betegségekben is szenved, a rehabilitációt a szívrehabilitációval is kombinálják.
Tüdőrehabilitáció: mit csinál?
A tüdő rehabilitációja enyhíti a betegség tüneteit, és amennyire csak lehetséges, helyreállítja a légzőrendszer megfelelő működését, pl. csökkenti a légszomj érzését. Emellett növeli az izmok fizikai teljesítőképességét, erejét és állóképességét, ami viszont jobb mobilitást jelent.
A pulmonalis rehabilitáción átesett beteg egyértelműen jobbá válik. Sok beteg hangsúlyozza, hogy visszanyeri képességét a normális működésre, és elkezd megbirkózni az eddig nehéz feladatokkal, például a lépcsőzéssel. Ez pedig a mindennapi élet kényelmének javulását eredményezi, ennek következtében gyakran javítja a beteg jólétét és önbecsülését, emellett növeli biztonságérzetét és megszabadítja a negatív gondolatoktól.
A pulmonalis rehabilitáció látható hatásai, mindenekelőtt az életminőség javulása, sok beteget arra ösztönöz, hogy továbbra is tartsák be az orvos ajánlásait, különösen a megfelelő fizikai aktivitást. És annak a ténynek köszönhetően, hogy a betegség tünetei kevésbé megterhelőek és gyakran lassabban haladnak, csökkenthető az orvosi látogatások és a kórházi tartózkodás gyakorisága.
Pulmonalis rehabilitáció: mi ez?
A pulmonalis rehabilitációs programot egyénileg választják ki, a beteg állapotától, egyéni igényeitől és az eddig alkalmazott kezeléstől függően.
A tüdőrehabilitáció megkezdése előtt az orvosnak átfogóan értékelnie kell a légzőrendszer állapotát és funkcióit. Ehhez számos vizsgálatot kell végrehajtani, beleértve:
- morfológia és alapvető biokémiai tesztek,
- spirometria reverzibilitási próbával,
- mellkas röntgen kép,
- artériás vér oxigéntelítettségének értékelése,
- EKG,
- gyakorlati teszt.
Felmérik a beteg testszerkezetét és összetételét (beleértve a magasságot, a BMI-t, az izomállapotot), a fizikai aktivitást, a betegségek kockázatát és a dohányzástól való függőség mértékét. Az orvos felméri a beteg oktatási igényeit, és meghatározza a rehabilitációval kapcsolatos egyéni preferenciáit és céljait.
A megfelelő pulmonalis rehabilitációnak több eleme van:
- testedzés,
- a beteg (és családja vagy gondviselői) oktatása,
- az úgynevezett pszichológiai, szociális és viselkedési beavatkozás (ha szükséges).
A pulmonalis rehabilitáció legfontosabb eleme a testedzés. Javasoljuk, hogy a beteg 60-75% -os szinten tartsa az erőfeszítést annak időtartama alatt. a lehető legnagyobb erőfeszítést. Kutatások kimutatták, hogy egy ilyen edzés jelentősen javítja a testtűrést. A legtöbb tüdő-rehabilitációs program magában foglalja az állóképességi edzést, amely hetente kétszer-ötször zajlik és 20-30 percig tart. Ez alatt az idő alatt a beteg olyan gyakorlatokat végez, amelyek növelik a karok és a kezek állóképességét (az élettevékenységek többsége megköveteli azok használatát), valamint az alsó végtagokat is edzi, amelyek során a betegek futópadon és cikloergonométeren edzenek. Vannak olyan erőgyakorlatok is (amelyek általában súlyemelésből állnak), valamint a légzőizmok erejét erősítő gyakorlatok, amelyek során speciális súlyokat alkalmaznak.
A rehabilitáció másik eleme az oktatás - célja elmagyarázni a betegnek, hogyan alakult ki a betegség, az egyes terápiás elemek fontossága, és hogy a kapott gyógyszerek hogyan működnek és milyen mellékhatásokat okozhatnak. Ennek során a betegek megtanulják a megfelelő légzést is - összezúzott ajkakon edzik a légzést és az ún rekeszizom légzés). Megtanulják a légzőfák WC-technikáit is, például hatékony köhögési gyakorlatokat, váladék kiürítési technikát és testtartási vízelvezetést.
Sok páciensnél - főleg azoknál, akik krónikus betegség miatt depresszióban szenvednek, és nem tudnak megbirkózni a nehéz helyzetekkel - pszichoszociális és viselkedési beavatkozásokra is sor kerül, amelyek pszichológussal vagy pszichiáterrel folytatott egyéni találkozókból, valamint támogató csoportokban tartott találkozókból állnak. .
A tüdőrehabilitáció alatt álló beteget szakemberekből álló csoport látja el, köztük orvos, gyógytornász, dietetikus, nővér, foglalkozási terapeuta, klinikai pszichológus és szociális munkás.
Tüdőrehabilitáció: térítés a Nemzeti Egészségügyi Alapból
A tüdőrehabilitációs programokat általában tüdőosztályok vagy járóbeteg-szakrendelések szervezik, és mind fekvőbeteg, mind járóbeteg, mind otthoni körülmények között zajlanak. A legnagyobb hasznot a rehabilitáció adja, amelyet a kórházban kezdnek meg, majd ambulánsan folytatnak, és fokozatosan hazaköltöznek, a beteg és gondozóik fokozottabb bevonásával.
A fekvőbeteg tüdőrehabilitáció az Országos Egészségpénztárban azoknak a betegeknek szól, akiknek egészségi állapota vagy együtt járó betegségei állandó ellátást igényelnek. Az ilyen rehabilitációra az osztályok orvosai adhatnak ki beutalót:
- tüdő,
- tuberkulózis és tüdőbetegségek,
- mellkasi műtét,
- kardiológia,
- belső betegségek,
- ENT,
- onkológiai,
- allergia.
A beutalót a klinika orvosa is kiadhatja tuberkulózis és tüdőbetegségek, allergológia, rehabilitáció vagy mellkasi műtét miatt.
Az ilyen rehabilitáció időtartama legfeljebb három hét, kivéve, ha indokolt szükség van annak meghosszabbítására - ezt követően a döntést a kezelőorvos adja ki, az írásbeli hozzájárulást pedig a Nemzeti Egészségügyi Alap tartományi fiókjának igazgatójának kell megadnia.
Tüdőrehabilitáció: ellenjavallatok
Bár a pulmonalis rehabilitáció nagyon jó eredményeket hoz, nem minden beteg profitálhat belőle. Számos ellenjavallat akadályozza meg. Hozzájuk tartozik:
- iszkémiás szívbetegség,
- daganatos betegség metasztatikus stádiumban,
- súlyos pulmonalis hipertónia,
- a pulmonalis szív akut formája,
- veseelégtelenség
- súlyos májműködési zavar,
- súlyos mentális rendellenességek, amelyek miatt a pácienssel való kapcsolattartás korlátozott, és nem tudja teljesíteni az utasításokat,
- kábítószerekkel és pszichotrop szerekkel való visszaélés,
- dohányzás.
---przyczyny-objawy-leczenie.jpg)
