Az odontogén ciszták (gyökérciszta, ínyciszta, ínyciszta) lassan, tünetmentesen fejlődnek, jelentős méretet érnek el és elpusztítják a környező szöveteket. Hogyan lehet felismerni őket korán, még mielőtt jelentős kárt tehetnének a testben? Hogyan kezelik az odontogén cisztákat?
Az odontogén ciszták a craniofacialis területen jelenlévő elváltozások széles csoportja, amelyek lassan, tünetmentesen fejlődnek, jelentős méretet érnek el, elpusztítják a környező szöveteket, és többnyire véletlenül észlelhetők röntgenfelvételeken. A kórszövettani vizsgálat kulcsfontosságú a helyes diagnózis felállításában. A további kezelési eljárások a vizsgálat eredményétől, valamint a ciszta helyétől és méretétől függenek.
A görög kystis szó szó szerint üreget vagy hólyagot jelent, amely minden oldalról zárt. Az orvostudományban használt szó lengyel megfelelője ciszta. A Kramer által javasolt orvosi meghatározás szerint a ciszta egy kóros üreg, amely különböző konzisztenciájú és kohéziós (folyékony, félig folyékony vagy ritkábban gáz) tartalommal van kitöltve, és amelynek nincs kapcsolata a gennyes váladékozással. A ciszták mind a lágy szövetekben, mind a csontokban megtalálhatók, rostos zsák veszi körül őket, amelyet belülről hámszövet (valódi ciszta) küld el, vagy nincs ilyen küldésük, az ilyen képződményt pszeudocisztának hívják.
Hogyan alakulnak ki az odontogén ciszták?
A fogazat kialakulását számos összetett folyamat kíséri sejtszintű és szöveti szinten. Szerepük lejárta után a fogképződésben részt vevő szövetek eltűnnek, és fokozatosan felváltják őket a fogrügyeket képző sejtek egymást követő generációi. Néha azonban egy kis sejtcsoport kitör a kialakult mintázatból, és inaktív formában marad az érett szövetekbe merülve. Amíg ezek a sejtek inaktívak maradnak, nincs mitől tartani. Előfordul azonban, hogy különféle tényezők, például gyulladás hatására aktiválódnak, és a ciszta lassan kialakul. Ilyen aktiváció spontán is előfordulhat, akkor fejlődési cisztákkal van dolgunk.
Olvassa el még: Vitaminok az egészséges fogakhoz és ínyekhez Pajzsmirigy-problémák jelentkeznek a ... a szájban Miért vérzik az íny? Az íny vérzésének okaiA maxillofacialis terület cisztájának felosztása
A ciszták ezen a területen történő alapvető felosztása szétválasztja őket a bennük lévő hám eredete szerint: ha a bélés hámja egy fejlődő fog szöveteihez kapcsolódik, akkor egy ilyen cisztát odontogén cisztának nevezünk, ha ilyen kapcsolat nincs, nem odontogén cisztákkal van dolgunk. A hisztopatológiai vizsgálaton látható mikroszkópos kép meghatározó.
Az odontogén ciszták a következők:
- Gyökérciszta (Cystis radicularis) - a leggyakoribb ciszta az állcsontokban. Az ilyen típusú elváltozások az ezen a területen található odontogén ciszták körülbelül 60 százalékát teszik ki. Kiváltó tényezői miatt gyulladásos cisztának is nevezik. Általában a fog gyökércsúcsa körül alakul ki, elhalt, gangrenos péppel. A maxillában gyakoribb, mint az alsó állcsont, különösen az elülső fogakban. Radikális ciszták minden korosztályban megtalálhatók, leggyakrabban 20-50 év közötti embereket érintenek. Jellemző számukra a tartalom borostyánsárga színe, amely koleszterin kristályokkal irizál. A megfelelően elvégzett gyökérkezelés a gyökérciszta atrófiáját okozhatja, de ez nem szabály. A gyökérciszta speciális esete a maradék ciszta, amely a foghúzás után a foglalatban maradt granulációs szövetből képződik.
- Csíra ciszta - a csontban kialakuló foghoz kapcsolódik. Jellemző az érintett fog koronáját borító ciszta radiológiai képe. A betegség patogenezise nem világos. Az obturator ciszták a ciszták 1/4-ét alkotják az állcsontok területén. Leggyakrabban az alsó állcsontban fejlődnek ki a bölcsességfogak rügyei és a második premolárisok körül, míg a maxillában a legtöbb a harmadik őrlőfogakkal és szemfogakkal együtt. Az íny lágy szövetében kialakuló változata egy eruptív ciszta (Cystis eruptiva).
- Gingivális ciszta (Cystis gingivalis) - a szájüreg lágy szöveteiben alakul ki az alveoláris folyamatok területén. Bármely életkorban megtalálható, és leggyakrabban csecsemőknél diagnosztizálják, gyakran születéskor. Fehér, fehér-sárga csomóként jelenik meg a csecsemők fogatlan alveoláris folyamatain. A csecsemő ínyciszta nem igényel kezelést, önmagában oldódik.
Az odontogén ciszták tünetei és diagnózisa
A ciszták jóindulatú változások, lassan fejlődnek, a relaxáció tágulása jellemzi. Kezdetben nem mutatnak semmilyen tünetet, csak jelentős méret elérése után tárják fel jelenlétüket. A fájdalom akkor jelentkezik, amikor a ciszta baktériumokkal fertőzött. A ciszta során megjelenő tünetek az arc aszimmetriája, a csontfeszülés vagy a daganat, a fog elmozdulása. A ciszta fejlődése a szomszédos szövetek sorvadását okozza a nyomástól, a nagy csontciszták pedig kóros töréseket és a fogak fellazulását okozhatják. Ha a kialakuló ciszta összenyomja az idegtörzseket, szenzoros zavarok és paresztézia jelenhet meg. A radiológiai vizsgálat a ciszták diagnosztizálásának fontos vizsgálata. A legtöbb csontcisztát véletlenül észlelik pantomográfiai képeken, az ún áttekintés. A röntgenfelvételen a ciszta ovális vagy kerek, élesen korlátozott csontvesztésként látható. A ciszta típusának diagnosztizálásához hisztopatológiai vizsgálat szükséges. A kutatás arról is információt nyújt, hogy a ciszta bélése rákos átalakulással rendelkezik-e.
Odontogén ciszták: kezelés
A műtéti eljárások magukban foglalják a ciszta és a körülötte lévő rostos tasak eltávolítását. Néha szükség van a fog kihúzására vagy az ún a gyökércisztához kapcsolódó foggyökér csúcsának reszekciója. Ezeket az eljárásokat általában helyi érzéstelenítésben hajtják végre. Kaphatnak egy egyszerű látogatás vagy kurettázás formájában egy látogatás során. A csontciszták kezelésének másik lehetséges formája egy kétlépcsős eljárás.
Az odontogén ciszták kezelése sebészeti kezelés, az antibiotikumok beadását csak akkor alkalmazzák, amikor a ciszta fertőzött.
Az első szakasz a ciszta tartalmának leeresztése, amely fokozatosan csökkenti annak méretét, az ún a ciszta dekompressziója. Ez a szakasz általában körülbelül 6 hónapot vesz igénybe. ez idő alatt a betegnek akril obturátort kell viselnie és rendszeresen ellenőriznie kell. Ezen időszak után folytathatja a második lépést, vagyis eltávolíthatja a ciszta maradványait. A fenti módszerek kombinálhatók a csontüreg mechanikus, kémiai vagy termikus tisztításával a ciszta után.
Kivételes esetekben radikális eljárást alkalmaznak, azaz egy ciszta kivágást egy csonttöredékkel, az ún csontreszekció.
A ciszta helyes és teljes eltávolítását követő prognózis jó. A betegség visszaesése ritkán fordulhat elő.
Ajánlott cikk:
Jóindulatú és rákot megelőző elváltozások a szájüregben
