Az agnosia az érzékszervi ingerek észlelésének zavara, amikor az érzékszervek, például a szem vagy a fül, megfelelően működnek. Az agnosia számos formája létezik, némelyik jelentősen befolyásolhatja a mindennapi működést - például a prosopagnosia, amelyben a beteg nem ismeri fel az általa ismert emberek arcát. Az agnosia bármely formájának megjelenését nem szabad lebecsülni - előfordulásának oka akár agytumor is lehet.
Az agnosia kifejezés a görögből származik, és tudatlanságot vagy tudatlanságot jelent. Sigmund Freud 1891-ben vezette be az orvosi nyelvbe. Az agnosia legegyszerűbb magyarázata egy olyan állapot, amikor a környezeti ingerek észlelése annak megfelelően működik, hogy megfelelően működnek az érzékszervek. Az agnózia esetében a rendellenességek nemcsak a szerveket érik a környezetből, hanem az őket elérő szenzoros ingerek regisztrálásáért és feldolgozásáért felelős agyi központokat is. Az agnosia lehetséges okai miatt bármilyen nemű és korú személynél előfordulhat.
$config[ads_text1] not found
Agnosia: okai
Az agnosiát bármilyen olyan állapot okozhatja, amely károsítja az agy kérgi központjait. Az agnosia leggyakoribb okai:
- fejsérülések
- a központi idegrendszer daganatai
- koponyaűri vérzés
- elmebaj
- neurodegeneratív betegségek
- agyi oxigénhiány
- mérgezés (pl. szén-monoxiddal)
- stroke
- központi idegrendszeri fertőzések (pl. encephalitis)
Agnosia: típusok
Az agnosia három fő típusa van, amelyek befolyásolják a különböző érzékszerveket: vizuális agnosia, hallási agnosia és szenzoros agnosia. Ezeken a kategóriákon belül az agnosia további altípusait soroljuk fel - a beteg problémája összefügghet azzal, hogy csak egy bizonyos típusú ingert kap.
A vizuális agnosia között vannak:
- proszopagnosia (károsodott arcfelismerés),
- achromatopsia (a színek azonosításának képtelensége),
- rokonság (mozgó tárgyak látásának zavarai),
- térbeli agnosia (nem ismeri fel a környezetét),
- simultanagnosia (az a képesség, hogy egyszerre csak egy tárgyra összpontosítson - például egy asztalt látva, a beteg nem képes felismerni a szoba falainak vagy a benne elhelyezkedő egyéb tárgyak színét egyidejűleg),
- alexia (képtelen felismerni a szövegeket és leveleket).
A rendellenesség egy másik típusa a hallási agnosia. Ennek során előfordulhat, hogy a betegek nem ismerik fel a hallott beszédet, és van egy olyan hallási agnosia is, amelynél a betegek nem érzékelik a bonyolultabb hangokat, például a zenét. Az agnosia ezen formájának sajátos típusa a kortikális süketség, amelyben a betegek nem hallanak hangokat, miközben a hallószerv teljes mértékben működik.
A szóban forgó neurológiai rendellenességek harmadik típusa a szenzoros agnosia. Esetében a probléma elsősorban a tárgyak alakjának felismerését érinti, mind azokat, amelyeket a beteg ismer, mind azokat, amelyek számára teljesen újak. Ugyanakkor a betegek képesek felismerni az általuk megérintett tárgyak súlyát vagy méretét. Az ilyen típusú agnosia fő képviselője az astereognosia, amelyben a beteg nem ismer fel tárgyakat pusztán azok megérintésével.
Vannak más típusú agnóziák is, amelyeket nehéz valamilyen érzéki tapasztalatnak tulajdonítani. Ilyen problémák a következők:
- autotopagnosia (képtelenség azonosítani saját testének egyes részeit),
- anosognosia (a páciens tudatlansága vagy akár bármely betegség rendellenességének tagadása, az anosognosia egyik formája az, hogy a vak beteg tagadja, hogy egyszerűen nem látja),
- érzelmi agnosia (képtelenség felismerni más emberek úgynevezett testbeszédét, vagy az arc megfigyelése alapján következtetni az érzelmeikre).
Agnosia: diagnózis
A páciensben előforduló agnosia típusa alapvető szerepet játszik az agnosia-ban szenvedő betegek betegségeinek diagnosztizálásában. Ennek oka az a tény, hogy az agnosia típusa alapján arra lehet következtetni, hogy az agyban hol volt károsodás. Például a vizuális agnosiát általában az occipitalis lebeny hibái okozzák, míg a hallási agnosia az agy parietális lebenyeinek károsodása miatt.
A neurofelvétel megkérdőjelezhetetlen szerepet játszik az agnosia diagnózisában. Olyan vizsgálatokkal, mint a számítógépes tomográfia vagy a fej mágneses rezonanciájának képalkotása, lehetőség van például az agy daganatait, de a stroke által okozott ischaemiás változásokat is megjeleníteni. Az agnosia okának felkutatásakor szintén fontos egy alapos orvosi interjú lefolytatása a pácienssel.
Agnosia: kezelés
Maga az agnosia valójában tünet, nem betegség - az a betegség okozza az agnosiát, amelyet kezelnek.A specifikus terápia az agnosia okától függ - ha rákról van szó, akkor a kezelésére összpontosító beavatkozásokat hajtanak végre, míg központi idegrendszeri fertőzés esetén a beteg megfelelő gyógyszereket kap, amelyek lehetővé teszik a fertőzés enyhülését.
Az agnosia visszafejlődhet, miután előfordulásának oka megszűnt (ez lehet az agyi fertőzések esetében), és hosszabb ideig fennmaradhat (pl. Olyan helyzetben, amikor agyvérzés okozta). Hosszú távú agnóziában szenvedő betegeknél különféle gyakorlatok alkalmazhatók, amelyek lehetővé teszik számukra a jobb működési szint elérését - példaként említhetjük a hallási agnosia különböző formáiban szenvedő betegek beszédterápiáját.
$config[ads_text3] not found
