A disztria különféle típusú problémák, amelyek a beszéd nem megfelelő tagolásával kapcsolatosak. A Dysarthria önmagában nem betegség, hanem tünet - nagyon fontos tünet, mert hirtelen megjelenése mind a központi idegrendszer daganatával, mind agyvérzéssel vagy Lyme-kórral együtt járhat. Milyen okai vannak a dysarthriának, és mikor kell kezelni? Hogyan kezelik a dysarthriát?
Tartalomjegyzék:
- Dysarthria: tünetek
- Dysarthria: típusok
- Dysarthria: okai
- Dysarthria: elismerés
- Dysarthria: kezelés
A Dysarthria a beszédmotoros készülék rendellenességeinek következménye. A dysarthria során a beszéd kialakulásában szerepet játszó struktúrák, például a gége, a szájpadlás, a nyelv vagy az ajkak elemeinek normális mobilitása romlik.
A kifejezés görögből származik, a "dys" (nehéz, nehéz) és az "arthrosis" (artikuláció) szavakból származik. A Dysarthria jelentősen megnehezítheti a tapasztalt beteg életét - ez azt eredményezheti, hogy a beteg beszéde érthetetlen a környezet számára. Egy ilyen jelenség hatása megromolhatja a beteg kapcsolatát a családdal és más találkozó emberekkel.
Ezenkívül dysartria intellektuálisan hatékony betegeknél is előfordulhat - a beszédzavarok által okozott kellemetlen érzés az emberektől való elszigetelődéshez, sőt súlyos mentális rendellenességek, például depresszió kialakulásához vezethet.
Dysarthria: tünetek
A diszartriában szenvedő emberek beszédét diszartriának definiálják. A betegek beszélhetnek homályosan, néha zokogva is - rendkívül nehéz megérteni, hogy valójában mire gondolnak.
A diszartriában szenvedő betegek kijelentései a megfelelő hangmoduláció hiánya miatt monotonnak tűnhetnek. A zavarok érinthetik a beszéd ütemét is (dysarthria esetén a beszéd általában lelassul), valamint a kimondott szavak hangosságát - a betegek egyaránt tudnak nagyon csendesen beszélni, megfelelően suttogni, és túlságosan is túl hangosan beszélni, mint kellene egy adott helyzetben.
Néha a betegek beszéde hasonlíthat a megfázáshoz - ezt néha orrbeszédnek nevezik.
A dysarthria során jelentkező tünetek a száj, a torok és a nyak körüli struktúrák mobilitásának zavaraiból származnak, így a betegek beszédzavaroktól eltérő problémákat is tapasztalhatnak. A betegeknek nehézségei lehetnek az étel rágása és lenyelése, valamint a túlzott nyálképzés.
Dysarthria: típusok
A dysarthriának több típusa van. A felosztás mind a klinikai kép kisebb különbségein alapul, mind azon, hogy az idegrendszer mely része károsodott. A dysarthria fel van sorolva:
- petyhüdt (az V, VII, IX, X, XII agyi idegek vagy azok agyi magjainak károsodásából ered),
- spasztikus (az agy cortico-nukleáris traktusának kétoldalú károsodása esetén fordul elő),
- hiperkinetikus és hipokinetikus (megjelenik az extrapiramidális rendszer hibái esetén),
- ataktikus (a kisagyon belüli sérülések miatt),
- kevert (akkor diagnosztizálják, amikor a dysarthria több különböző típusa átfedi egymást, vagyis amikor az elváltozások az agy több különböző régiójában találhatók).
Dysarthria: okai
A dysarthria oka bármely olyan állapot lehet, amely a fent említett agyi struktúrák károsodásához vezet, és végső soron káros beszédmotoros aktivitást eredményez, például:
- stroke
- a központi idegrendszer daganatai
- myasthenia gravis
- Guillain-Barré szindróma
- amiotróf laterális szklerózis
- Lyme-kór
- Fejsérülés
- agyi bénulás
- Parkinson kór
- Huntington-kór
- izomsorvadás
- Wilson-kór
- Tay-Sachs-kór
- megnövekedett koponyaűri nyomás
- hypothermia
- középső híd mielinolízis
A Dysarthria átmeneti is lehet, és a beteg által hozott intézkedések következménye lehet. Ez a lehetőség különösen bizonyos gyógyszerek és nyugtatók szedése esetén fennáll.
Olvassa el még: Kognitív károsodás: memória, figyelem, gondolkodás és észlelés Kiskorú betegség (esszenciális remegés): okok, tünetek, kezelés Hallucinációk (hallucinációk) - okok, tünetek, kezelésDysarthria: elismerés
Hogy a betegnek dysarthriája van-e, a beteg beszédének vizsgálatával meg lehet állapítani. Számos dolgot kérhet tőled, például:
- néhány mondatot elolvasva
- éneklés
- elfújta a gyertyákat
- kinyújtva a nyelvet
- számol
- különféle hangokat ad ki
Maga a dysarthria diagnózisa természetesen fontos, de sokkal fontosabb megtalálni az előfordulásának okát - és ez, mint fent említettük, akár életveszélyes állapot is lehet. Különösen azoknak a diszartriás eseteknek kell aggódniuk, amelyek egy eddig teljesen egészséges betegnél hirtelen jelentkeztek.
A dysarthriában szenvedő betegeknél elvégzendő vizsgálatok teljes profilja a probléma feltételezett etiológiájától függ. A dysarthria okának felderítése érdekében képalkotó vizsgálatok (például a fej számítógépes tomográfiája vagy a test ezen régiójának mágneses rezonancia képalkotása) végezhetők el, amelyek detektálhatják a stroke-ra vagy rákos elváltozásokra utaló gócokat. Lumbális defektek (a cerebrospinalis folyadék elemzéséhez), valamint elektromiográfiai (EMG) és elektroencefalográfiai (EEG) vizsgálatok, valamint vérvizsgálatok és vizeletvizsgálatok is alkalmazhatók.
Dysarthria: kezelés
Maga a dysarthria kezelése - vagyis valójában valamilyen más állapot tünete - olyan gyakorlatokon alapul, amelyeket a betegek beszédének javítására terveztek. Az ilyen gyakorlatok célja a beszéd előállításában részt vevő izmok megerősítése, és a betegeket lassabban és tisztábban tanítják meg beszélni. A tanulás magában foglalhatja a légzésszabályozást is, lehetővé téve mindkettőnek, hogy lassabban beszéljen és befolyásolja a szavak mennyiségét.
.jpg)
