Diagnosztikai laparoszkópia

A laparoszkópia nemcsak a műtét elvégzésének, hanem a belső szervek vizsgálatának minimálisan invazív módszere is. Számos belső szervet, így a májat, a lépet, a reproduktív szerveket, a vastagbelet, a rekeszt és a veséket laparoszkóposan értékelik. A laparoszkópiás eljárásokat a klasszikus műtétekhez hasonlóan általános érzéstelenítésben végzik.

A laparoszkópia modern diagnosztikai és sebészeti módszer. Diagnosztikai tesztként használják, hogy az orvos megtekinthesse és megvizsgálhassa a beteg hasüregében található szerveket anélkül, hogy szélesre kellene nyitnia. Ha a műtét célja kizárólag a diagnózis felállítása, akkor általában csak egy metszés elegendő. Ez nemcsak esztétikai szempontból nagyon fontos, hanem növeli a gyorsabb helyreállítás esélyét is. Sőt, a diagnosztikai laparoszkópia során mintát vehet mikroszkópos vizsgálatra. A teszt biztonságos, ezért minden életkorban megismételhető és elvégezhető.

Diagnosztikai laparoszkópia: javallatok

• májbetegség (beleértve a gócos elváltozásokat a célzott biopszia elvégzéséhez)
• tisztázatlan eredetű ascites
• lépbetegségek
• a tapadások felszabadulásának szükségessége a hashártya üregében
• meddőség és egyéb nőgyógyászati ​​megbetegedések, például endometriózis, petefészekbetegségek
• meghatározatlan hasi vagy kismedencei fájdalom

Diagnosztikai laparoszkópia: ellenjavallatok

• terhesség 3 hónap felett
• időszak
• tüdőbetegségek (különösen krónikus)
• súlyos elhízás, amelyben a tüdő összenyomódik, és a gáz, a membránt felemelve, tovább akadályozza a légzést

Diagnosztikai laparoszkópia: felkészülés a vizsgálatra

Ugyanaz, mint bármelyik műtétnél, mivel a laparoszkópiát általános érzéstelenítésben végzik. EKG és laboratóriumi vizsgálatok elvégzése szükséges: vérkép, szérum fehérje koncentráció, elektrolit szint, véralvadási mutatók és májvizsgálatok.
Az eljárás előtti napon át kell állnia egy könnyen emészthető étrendre (főleg folyékony ételekre). Néhány órával a laparoszkópia előtt a betegeknek körülbelül 1000 ml vérpótlót adnak be. Ha szükséges, borotválja le a bőrt a vizsgálandó területen.

Diagnosztikai laparoszkópia: a vizsgálat menete

A diagnosztikai laparoszkópia elvégezhető általános vagy helyi érzéstelenítésben - a módszer választását az orvos a pácienssel folytatott konzultációt követően végzi. A vizsgálat általában több tucat percet vesz igénybe. A vizsgálat során a beteg a hátán fekszik. Az orvos szikével kis bemetszést végez a köldök területén. Rajtuk keresztül vezet be egy vastag tűt, amely egy olyan készülékhez csatlakozik, amely 3-5 liter nyomás alatt pumpálja a hasüreget. A gáz minden zugba belenyomódik, és elválasztja az egyes szerveket, amelyek általában szorosan illeszkednek egymáshoz. Ennek köszönhetően az orvos biztonságosan használhatja az eszközöket, anélkül, hogy félne a belek károsodásától. Amikor a hasüregben a gáznyomás eléri a megfelelő szintet, a sebész ismét egy apró bemetszést végez a köldöktől 2 cm-re a szikével, és ezen a nyíláson keresztül vezeti be a trocart. Ez egy fémcső, egyfajta alagút, amelyen keresztül a "szeme" vagy laparoszkópja mozoghat. A vizsgálat után a sebész eltávolítja a műszereket és a laparoszkópot, felszabadítja a korábban szivattyúzott gázt, kiveszi a trocarokat és apró lyukakat varr a hasfalba. A vizsgálat után a beteg általában egy napot tölt kórházban. Mozoghat, de éjjel-nappal nem szabad enni és inni. Általában, amikor elhagyja a kórházat, betegszabadságot kap. Hossza azonban a betegség típusától függ, és nem kapcsolódik magához az eljáráshoz.

Mikor ismertek a laparoszkópia eredményei

Részben már az eljárás során, amikor az orvos meghatározhatja a betegség stádiumát. Meg kell azonban várni az összegyűjtött szakaszok, kenetek és folyadékok szövettani vizsgálatának eredményeit. Ez általában 10 naptól két hétig tart.

Diagnosztikai laparoszkópia: szövődmények

A diagnosztikai laparoszkópia után a legtöbb betegnek csak egy kis fájdalma van a metszések körül, amelyeket a szokásos fájdalomcsillapítók képesek kezelni.
Természetesen lehetnek komolyabb szövődmények is, bár ez ritkán fordul elő. Ezek leggyakrabban vérzés és / vagy fertőzések. A belek, az erek vagy a hólyag károsodása nagyon ritka. Szubkután, mediastinalis, pleuralis pneumothorax, légembólia, epeúti peritonitis és kardiovaszkuláris szövődmények is előfordulhatnak. A vizsgálat után jelentkező tünetekről a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell orvosát.

A műtét előtt a sebésznek tudnia kell bármely betegségéről - korábbi és jelenlegi -, különösen akkor, ha:

1. szívroham az elmúlt 4 hónapban
2. a szívkoszorúér betegség tüneteinek súlyosbodása
3. magas vérnyomás
4. a szervek nem megfelelő elrendezése
5. nyelőcső sérv
6. vérzési hajlam (vérzéses diatézis)
7. láz
8. erős köhögés
9. gyógyszerallergia
10. glaukóma