A cisztás fibrózis egy genetikai betegség, amely leggyakrabban a légzőrendszerhez kapcsolódik - a tüdőfunkció rendellenességeit a betegek akár 90 százalékánál is megfigyelhetik. De a cisztás fibrózis az emésztőrendszert és a szaporodási rendszert is érinti, így a cisztás fibrózis tünetei nagyon változatosak és meggyőzőek. Mi a cisztás fibrózis, hogyan diagnosztizálható és milyen kezelési lehetőségek vannak?
Tartalomjegyzék
- Cisztás fibrózis: okai
- Cisztás fibrózis: genetikai alap
- Cisztás fibrózis: tünetek és lefolyás
- Cisztás fibrózis és a légzőrendszer
- Cisztás fibrózis és az emésztőrendszer
- Cisztás fibrózis és más szervek
- Cisztás fibrózis: diagnózis és monitorozás
- Újszülött szűrése cisztás fibrózis miatt
- Genetikai vizsgálat cisztás fibrózisra
- Izzadási teszt
- Prenatális diagnózis cisztás fibrózisban
- Cisztás fibrózis: monitorozás
- Cisztás fibrózis: Kezelés
- Cisztás fibrózis gyógyszeres kezelése
- Új gyógyszerek cisztás fibrózis ellen
- A cisztás fibrózis nem gyógyszeres kezelése
- Diéta cisztás fibrózisban
- A cisztás fibrózis műtéti kezelése
- A cisztás fibrózis terápia jövője
Cisztás fibrózis (cisztás fibrózis, latinul. mucoviscidosiscisztás fibrózis, CF, mucoviscoidosis, mucoviscidosis) genetikai eredetű gyógyíthatatlan betegség. A kloridcsatorna gén mutációja okozza, amely a sok szervet alkotó sejtek membránjában található. Ez a hiba megváltoztatja a sejtek által termelt váladék összetételét.
$config[ads_text1] not found
A cisztás fibrózis tünetei főleg azokat a rendszereket érintik, amelyekben folyamatosan nyálka termelődik, azaz
- légzőrendszer
- emésztőrendszer
- szaporító rendszer
A betegség lefolyása progresszív, és a legsúlyosabb szövődmények általában a tüdőt érintik.
Sajnos a cisztás fibrózisnak még nincs teljesen hatékony ok-okozati kezelése, de az új terápiák kutatása világszerte folyik.
Cisztás fibrózis: okai
A cisztás fibrózis oka a CFTR fehérje genetikai hibája, amely kloridcsatornát képez a plazmamembránban. Ennek a csatornának az a szerepe, hogy a kloridionok áthaladjanak a membránon. A nyáktermelő sejtekben ezeknek az ionoknak a sejten kívüli kilökődése miatt a vízmolekulák végighúzódnak. Ennek eredményeként a nyálka elvékonyodik és kevésbé tapad.
Cisztás fibrózisban a nyálka összetétele zavart, konzisztenciája vastag és ragadós, ami a kimenő csatornák elzáródásához vezet. Ez a patológia mind a hörgők falában, mind más szervekben (hasnyálmirigy, máj, gyomor-bél traktus, nemi szervek) elhelyezkedő mirigysejteket érinti.
$config[ads_text2] not foundA verejtékmirigyek sejtjeiben a megváltozott csatorna megakadályozza a kloridionok visszavételét a sejtekben. Ennek eredményeként a verejtékben jelentősen megnő a klorid mennyisége. Koncentrációjuk meghatározása az alapja az ún a verejtékteszt, amely a cisztás fibrózis gyanúja esetén végzett vizsgálatok egyike.
Cisztás fibrózis: genetikai alap
A cisztás fibrózis az európai populációban körülbelül 1/2500 születés gyakoriságával fordul elő.
E betegség öröklődése autoszomális recesszív. Ez azt jelenti, hogy a fiúk és a lányok egyaránt megbetegedhetnek.
A betegség akkor nyilvánul meg, amikor a kloridcsatornát kódoló gén mindkét alléljében (variánsában) mutáció következik be.
Ha csak egy variáns mutálódik, akkor a személy egészséges hordozója a mutációnak.
Két egészséges hordozó szülő gyermekénél a betegség kialakulásának kockázata 1: 4.
A cisztás fibrózisért felelős kloridcsatorna gén sokféle mutációt tartalmaz. A génhiba típusától függően a betegség különböző súlyosságú.
Cisztás fibrózis: tünetek és lefolyás
- Cisztás fibrózis és a légzőrendszer
A légzőrendszer működésében fellépő rendellenességek a cisztás fibrózisban szenvedő betegek több mint 90% -át érintik, és ezzel egyidejűleg e betegség legsúlyosabb szövődményeihez vezetnek.
$config[ads_text3] not found
A betegek krónikus köhögésben, progresszív dyspnoében és csökkent testtűrésben szenvednek.
Vastag és ragacsos nyálka marad a légzőrendszerben, és elzárja azok lumenét, korlátozva az immunsejtek és a gyógyszerek behatolását.
Az ilyen körülmények elősegítik a baktériumok szaporodását és a fertőzések kialakulását.
A visszatérő tüdőgyulladást és hörghurutot gyakran a nemzetség baktériumai okozzák Pseudomonas aeruginosa, amelyet az antibiotikumokkal szembeni nagy rezisztencia jellemez.
A cisztás fibrózis gyakran társul polipokkal és krónikus gyulladással az orrüregben és az orrmelléküregekben. Jellemzően gennyes orrfolyás, láz és jellegzetes fejfájás van.
A légutak krónikus gyulladása falainak fokozatos gyengüléséhez és pusztulásához vezet, ami lumenük (bronchiectasis) és tüdőfibrózis fokozatos kiszélesedését eredményezi.
A pulmonalis vérkeringés növekvő ellenállása a jobb kamra hipertrófiáját és túlterhelését okozza, amely cor pulmonale néven ismert.
A krónikus hipoxia összetevői az ún botokat ujjak. A tüdőkárosodás utolsó szakasza a fejlett légzési elégtelenség.
- Cisztás fibrózis és az emésztőrendszer
Az emésztőrendszer cisztás fibrózisának tünetei mind a parenchymás szerveket (hasnyálmirigy, máj), mind az emésztőrendszer (bél) lumenét érintik.
A cisztás fibrózis egyik legkorábbi tünete lehet a hosszan tartó sárgaság és a késleltetett meconium-adományozás az újszülött által. A vastag meconium által okozott bélelzáródás újszülöttkori mekoniumelzáródást okozhat.
Az idős betegeknél a kemény széklet által okozott bélelzáródást disztális bélelzáródási szindrómának (DIOS) nevezik, distalis bélelzáródási szindrómának.
$config[ads_text4] not foundA tünetek közé tartozik a széklet visszatartása, hányás és hasi fájdalom, valamint a folyadékszint jellegzetes mintája a hasi röntgenfelvételen.
A hasnyálmirigy-csatornák vastag nyálkaelzáródása csapdába ejti az emésztési enzimeket, amelyek fokozatosan elpusztítják a hasnyálmirigy szövetét és visszatérő gyulladáshoz vezetnek. A hasnyálmirigy enzimek nem érik el a célhelyüket (vékonybél), és nem tudják megfelelően ellátni a funkcióikat. Ez emésztési rendellenességeket, valamint a zsírok és szénhidrátok felszívódását okozza.
A táplálkozási hiányosságok lelassítják a gyermek növekedését és fejlődését.
A fehérje felszívódásának csökkenése generalizált ödémához vezethet.
A zsírok felszívódásának hiánya megakadályozza a bennük oldódó vitaminok - A-vitamin, D-vitamin, E-vitamin és K-vitamin felszívódását.
Az emésztetlen zsírok az ún zsíros széklet - zsíros textúrájú és kellemetlen szagú.
A hasnyálmirigy fokozatos pusztulása endokrin elégtelenséget és az inzulintermelés csökkenését eredményezheti.
Ezeknek a rendellenességeknek a következménye a másodlagos cukorbetegség. Becslések szerint a cukorbetegség a cisztás fibrózisban szenvedő betegek körülbelül 30% -ában alakul ki 30 éves kora előtt.
Az epe szekréciójának és összetételének zavarai az epekő betegség kialakulásához vezetnek. A krónikus kolesztázis másodlagos májkárosodást okoz, és az ún epeúti cirrhosis.
Az epe áramlásának blokkolása rontja a malabszorpciós szindróma tüneteit.
A vastag nyálka jelenléte a belekben zavaró gyomorfájdalmakat okoz. Csakúgy, mint a légzőrendszerben, ez a nyálka válik a baktériumok szaporodásának környezetévé.
A vékonybél túlzott kolonizációját bakteriális túlnövekedési szindrómának (SIBO szindróma) nevezik.
- Cisztás fibrózis és más szervek
A nő genitális traktusában a megnövekedett nyálka sűrűség termékenységi problémákhoz vezethet. A teljes meddőség azonban gyakrabban érinti a férfiakat, mint a nőket.
A férfiaknál a cisztás fibrózist kísérő reproduktív rendszer tipikus betegsége a vas deferens veleszületett apláziája (képzettség hiánya). Még akkor is, ha a vas deferens jól fejlett, a többi szervhez hasonlóan vastag nyálka elzárhatja őket. A spermiumok számának és / vagy a spermában való mozgékonyságának csökkenése szintén gyakori.
A verejtékkel járó só túlzott vesztesége elektrolit-zavarokhoz vezet, változást okozva a különféle szervek működésében - izomgyengeség, szívritmuszavar, alacsonyabb vérnyomás.
A cisztás fibrózisban szenvedő gyermekek különösen hajlamosak a kiszáradásra
Néhány betegnél véralvadási rendellenességek figyelhetők meg, amelyek a K-vitamin csökkent bélfelszívódásával járnak. Ezen tünetek súlyosbodását a májfunkció károsodása is okozhatja, amelyben a plazma koagulációs faktorok szintézise zajlik.
A csontritkulás hasonló mechanizmus révén alakulhat ki, amelyet a D-vitamin felszívódása okoz.
Cisztás fibrózis: diagnózis és monitorozás
- Újszülött szűrése cisztás fibrózis miatt
2009 júniusa óta Lengyelországban minden újszülött bekerül az Egészségügyi Minisztérium által finanszírozott cisztás fibrózis szűrési programba.
Lehetővé teszik a betegség felismerését az első tünetek megjelenése előtt. A teszt abból áll, hogy az újszülött sarka alól egy speciális vérpapírra veszünk egy csepp vért, majd laboratóriumi elemzésnek vetjük alá.
Az elemzés eredménye a normál tartományon belül lehet - amikor a teszt befejeződik -, vagy jelentősen eltérhet ettől.
Ilyen esetben a szülőket tájékoztatják arról, hogy további diagnosztikára és kezelésre van szükség egy szakrendelésen.
Ha a vérvizsgálat eredménye a normális és a patológia közötti határvonalon van, akkor egy második vérmintát vesznek. Az újbóli elemzés lehetővé teszi a betegség nagy valószínűségének megerősítését vagy kizárását.
- Genetikai vizsgálat cisztás fibrózisra
Kóros szűrési eredménnyel, cisztás fibrózis klinikai tüneteivel vagy a betegség kórtörténetében szenvedő gyermeket genetikailag tesztelni kell.
Ez a CFTR fehérjét kódoló gén mutációinak kereséséből áll. A jelenleg rendelkezésre álló tesztek lehetővé teszik a leggyakoribb mutációk mintegy 500 kimutatását (az ismert több mint 1900-ból).
Ritka mutációkkal rendelkező betegeknél előfordulhat, hogy a genetikai teszt a betegség jelenléte ellenére negatív lesz.
- Izzadási teszt
Az izzadási teszt egy viszonylag egyszerű teszt, amely a verejtékben lévő kloridionok koncentrációját méri. A betegnek gyógyszert (pilokarpint) kapnak, hogy fokozzák a verejtékmirigyek által a verejték kiválasztását.
A pozitív vizsgálati eredmény 60 mmol / l feletti kloridion-koncentráció két független méréssel.
A teszt nem diagnosztikai eredménye a koncentráció 30-60 mmol / L-en belül - ebben az esetben a beteget ellenőrző genetikai vizsgálatra kell irányítani.
A 30 mmol / l alatti klorid-koncentráció negatív eredményt jelent - további vizsgálatokat csak a cisztás fibrózis tipikus tüneteinek jelenlétében végeznek.
A verejtékteszt eredménye hamis pozitív lehet hormonális rendellenességekben (hypothyreosis, mellékvese-elégtelenség), étkezési rendellenességekben vagy más anyagcserebetegségekben.
Ilyen esetekben fontos az összes klinikai tünet alapos elemzése és további vizsgálatok elvégzése.
- Prenatális diagnózis cisztás fibrózisban
A gyermekvállalást tervező emberek áteshetnek a CFTR génszekvencia genetikai tesztjein, amelyek felmérik gyermekeik megbetegedésének kockázatát. Különösen figyelembe kell venni őket cisztás fibrózis jelenlétében családtagjaiknál.
A terhesség alatti diagnosztikai lehetőségek közé tartozik a chorionus villus mintavétele (a placenta töredékeinek eltávolítása) vagy az amniocentesis (a magzatvíz mintáinak összegyűjtése). Ezek invazív módszerek, ezért az elvégzésükhöz szükséges döntés megköveteli a lehetséges szövődmények kockázatának tudatosítását.
Az asszisztált reprodukciós technikákkal (in vitro) végzett terhesség esetén lehetőség van a preimplantációs diagnózisra. Ez abból áll, hogy megtermékenyítés előtt tesztelik a CFTR gén mutációját a reproduktív sejtekben, vagy az embrió tesztelését a méhbe történő beültetés előtt.
Cisztás fibrózis: monitorozás
A cisztás fibrózisban szenvedő betegeket rendszeresen ellenőrizni kell, hogy felmérjék a betegség progressziójának mértékét és a lehetséges szövődmények előfordulását.
A mellkasi képalkotás (mellkas röntgen vagy komputertomográfia), valamint a tüdőfunkciós vizsgálatok (spirometria) alapfelszereltségnek számítanak.
A páciens légzési hatékonyságának értékelésére szolgáló további teszt a pulzus-oximetria.
A köpetet minden kontroll látogatáskor mikrobiológiai vizsgálatokhoz is össze kell gyűjteni. A légúti traktusokban kolonizáló mikroorganizmusok típusa kulcsfontosságú tényező az antibiotikum-terápia kiválasztásában.
A hasüreg szerveit (máj, hasnyálmirigy, lép) ultrahangvizsgálattal értékelik. Ezenkívül ellenőrzik ezen szervek diszfunkciójának laboratóriumi markereinek - májenzimek és hasnyálmirigyenzimek - koncentrációit.
A zsírok emésztési zavarának jele a székletben lévő koncentrációjuk növekedése.
Rendszeresen végeznek teszteket a cukorbetegség korai felismerésére (éhomi vércukorszint és orális glükóz tolerancia teszt - OGTT). Nagyon fontos a táplálkozási állapot folyamatos figyelemmel kísérése.
Cisztás fibrózis: Kezelés
A cisztás fibrózis oki kezelését a mai napig nem találták fel.Az eddig alkalmazott terápiás módszerek célja a betegség hatásainak enyhítése, a betegek túlélésének meghosszabbítása és életminőségük javítása volt.
Jelenleg nagy reményeket fűzünk egy olyan modern gyógyszercsoporthoz, amely közvetlenül befolyásolja a cisztás fibrózis mögött álló CFTR fehérje hibát.
Továbbra is nagyon fontos a farmakológiai terápia, valamint a gyógytorna, az étrend és a pszichoterápia különféle formáinak alkalmazása.
- Cisztás fibrózis gyógyszeres kezelése
A cisztás fibrózis kezelésében a következő gyógyszercsoportokat alkalmazzák:
- nyálkahígító gyógyszerek (mukolitikumok) aeroszolok formájában, mint például az alfa dornáz és a vízmolekulákat vonzó hiperoszmotikus anyagok (hipertóniás NaCl, mannit)
- antibiotikumok, profilaktikusan, krónikus fertőzéseknél és a betegség súlyosbodásakor egyaránt alkalmazzák. A visszatérő légúti fertőzések kezelése az egyik legnagyobb terápiás kihívás.
Az antibiotikumokat inhalációval (tobramicin, kolisztin) és orálisan (azitromicin, ciprofloxacin) is beadják.
Különösen fontos probléma a hosszú távú bakteriális fertőzések kezelése Pseudomonas aeruginosa. A betegség krónikus jellege kedvez a multirezisztens baktériumtörzsek kialakulásának - hörgőtágítók (különösen az inhalációs antibiotikumok inhalálása előtt)
- nem szteroid gyulladáscsökkentők és / vagy glükokortikoidok a tüdő gyulladásának csökkentésére
- hasnyálmirigy enzimek (lipáz) és zsírban oldódó vitaminok (A, D, E és K) helyettesítői
- biszfoszfonátok az oszteoporózis kezelésében
Inzulinra van szükség a cukorbetegség kialakulásakor.
- Új gyógyszerek cisztás fibrózis ellen
A cisztás fibrózis kezelésében alkalmazott új gyógyszerek csoportjába tartozik az ún CFTR fehérje modulátorok: Lumacaftor, növeli a sejt membránjában a CFTR fehérjék mennyiségét, és az Ivacaftor, fokozva azok hatását.
Mindkét gyógyszer csak olyan betegeknél alkalmazható, akiknél a CFTR gén bizonyos mutációi vannak, mivel közülük csak némelyik reagál az ilyen típusú terápiára. Ezek a gyógyszerek kombinált terápiában alkalmazhatók.
Ezen készítmények jelentős hátránya a nagyon magas ár.
Klinikai kísérletek folynak e gyógyszercsoport hatékonyságának és célzott cisztás fibrózisos terápiában történő alkalmazásuk lehetőségének felmérésére.
Az eddig rendelkezésre álló eredmények a betegek klinikai állapotának és túlélési arányának javulását jelzik.
- A cisztás fibrózis nem gyógyszeres kezelése
A farmakológiai terápián kívül további kezelési módszerek is rendkívül fontos szerepet játszanak. Hozzájuk tartozik:
- légzési rehabilitáció, azaz különféle fizioterápiás technikák (masszírozás, simogatás, rezgés), támogatva a légzőrendszerben megmaradó nyálkahártya kiürülését. A váladék szisztematikus eltávolítása megkönnyíti a légzést, csökkenti a gyulladást és megtisztítja a légzőrendszert a bennük lakó baktériumoktól
- fizikai aktivitás, minden beteg számára ajánlott, a legsúlyosabb esetek kivételével
- a légzőgyakorlatok, például a speciális szájrészbe fújás, mozgatják a váladékot és erősítik a légutakat
- alvás közbeni légzés mechanikus támogatása (nem invazív szellőzés), megakadályozva a vér oxigénkoncentrációjának éjszakai csökkenését
- oxigénterápia légzési elégtelenség esetén
- megelőző oltások, ideértve az influenza vírusok elleni éves oltást is
- Segített reprodukciós technikák termékenységi problémákkal küzdő betegeknél
A cisztás fibrózisban szenvedő betegeknek pszichológiai támogatást is kell nyújtani
- Diéta cisztás fibrózisban
A cisztás fibrózisban szenvedő betegek táplálkozási kezelésének célja az alultápláltság megelőzése az elegendő kalóriaellátás biztosításával (a normál napi energiaigény 120-150% -a).
Az étrendnek magas a fehérje- és a zsírtartalma.
Gondoskodnia kell a megfelelő nátriummennyiségről, amelyet a verejtékezés folytán túlzott mennyiségben veszít.
Fontos pótolni a vitaminok (A, D, E, K) és az ásványi anyagok (cink, szelén) hiányát és a hasnyálmirigy enzimkészítmények ellátását.
A megfelelő hidratálás és a rostban gazdag ételek fogyasztása segít megelőzni a székrekedést.
Szélsőséges alultápláltság esetén enterális vagy parenterális táplálkozást kell figyelembe venni.
- A cisztás fibrózis műtéti kezelése
A műtéti kezelést a betegség legsúlyosabb, legbonyolultabb szakaszainak tartják fenn.
Az előrehaladott légzési elégtelenség, amelyet a szokásos módszerekkel nem lehet kezelni, a tüdőátültetés indikációja.
Szükség lehet egyéb pulmonális eljárásokra is, például súlyos, bonyolult fertőzések esetén végzett lobectomiára, vagy masszív vérzés esetén a bronchiális artériák embolizálására.
Az előrehaladott májcirrózis a májtranszplantáció indikációja lehet.
- A cisztás fibrózis terápia jövője
A cisztás fibrózis kezelésében alkalmazható új gyógyszercsoportok kutatása folyamatos. Anyagot keres:
- alternatív kloridcsatornák aktiválása (pl. UTP analógok)
- a nátriumcsatornák blokkolói (pl. amilorid)
- hatékonyan csökkenti a tüdő gyulladását
- több gyógyszerrel szemben rezisztens baktériumtörzs ellen
A cisztás fibrózisban szenvedő betegek reménye a génterápia világszerte folytatott kutatásában rejlik, amely abban áll, hogy a sérült CFTR gént helyettesítik a helyes változatával.
Adenovírusokat vagy liposzómákat (foszfolipid vezikulák) használnak hordozóként a gén számára, amelyek a sejtekbe jutva a helyes DNS-t vezetik be beléjük.
Az eddigi vizsgálatok eredményei még nem bizonyították a módszer szokásos kezelési rendbe történő bevezetésének hatékonyságát.
Folyamatosan keresik a cisztás fibrózis hatásainak javított kezelését, beleértve az új táplálkozási készítményeket is. A probiotikumokkal, vitaminokkal és a kiválasztott aminosavakkal történő kiegészítés hatékonyságát tesztelik.
A molekuláris biológiai technikák fejlesztése lehetővé teszi a terápiás célok elmozdulását a pusztán tüneti kezelésről a pontos és egyénre szabott terápia módszereinek keresésére.
Bibliográfia:
- "Cisztás fibrózis: jelenlegi terápiás célpontok és jövőbeni megközelítések" M.M. Rafeeq, H. A.S. Murad, Journal of Translational Medicine 2017, online hozzáférés
- "Cisztás fibrózisban szenvedő serdülők megfigyelése" James L. Kreindler, MD, David M. Orenstein, MD, 2006, on-line hozzáférés
- "A cisztás fibrózis diagnosztizálásában és kezelésében elért eredmények" Dorota Sands, Borgis - Postępy Nauk Medycznych 9/2008, 597-600.
- Interna Szczeklik 2018, Piotr Gajewski, Andrzej Szczeklik, kiadó MP
- Cisztás Fibrózis Kezelő Klinika, Anya és Gyermek Intézet, Varsó 01-211, Kasprzaka utca 17A, Lipcse, földszint, gab. 25, 22 32 77 231, 22 32 77 371
- Lengyel Társaság a Cisztás Fibrózis elleni küzdelemért
Prof. Jana Rudnika 3B, 34-700 Rdrka Zdrój, telefon: 18/267 60 60 mellék 331; 342, telefon / fax: 18/267 60 60 349. mellék, ingyenes segélyvonal: 0 800 111 169 - MATIO Alapítvány
30-507 Krakkó, Celna 6. o., Telefonszám: 12 292 31 80
A szerzőről
Olvassa el a cikk további cikkeit
-objawy.jpg)
