Az agy hipoxiája a légzési, keringési vagy idegrendszeri rendellenességekből származhat. Ez a három rendszer olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz funkcióikban, hogy egyikük megszűnése vagy akár rövid távú problémája a másik kettő rövid időn belüli megszűnését vagy zavarását okozza. Az agyi oxigénhiány életveszélyes állapot, ezért azonnali figyelmet igényel. Mi lehet az agyi oxigénhiány oka? Hogyan zajlik a kezelés?
Az agy hipoxiája annak az eredménye, hogy az agy nem kap elegendő oxigént a megfelelő működéshez. Az agynak körülbelül 3,3 ml oxigénes vérre van szüksége 100 g agyszövethez. Kezdetben a szervezet az agy áramlásának fokozásával reagál a vér oxigénszintjének csökkenésére (hipoxémia). Ha a megnövekedett véráramlás elegendő az agy oxigénhiányának pótlásához, nincsenek riasztó tünetek. Ha azonban a véráramlás nem növelhető, vagy a véráramlás növekedése nem oldja meg a hipoxia problémát, az agy oxigénhiányának tünetei (hipoxia) alakulnak ki.
Egy igazán rövid szünet az oxigénellátásban elegendő ahhoz, hogy az agy súlyosan károsodjon, sőt meghaljon. Az agy kérge különösen érzékeny az oxigénhiányra. Hiánya normál hőmérsékleti körülmények között csupán 3-4 perc múlva okozza az agykéreg halálát. Az agykéreg pusztulása, amely felelős az emberi tudatért, végleges, visszafordíthatatlan elvesztéséhez vezet, még az agy hipoxiának ellenálló egyéb részei is megmenekültek. Az egész agy hipoxiával szembeni toleranciaideje nem hosszú, pl. A velőmag, amelyben vannak pl. a légzésszabályozó központok 20-30 perc múlva meghalnak.
Az agyi oxigénhiány életveszélyes állapot, mert a vérmozgás rövid távú leállítása is károsíthatja sejtjeit (idegsejtjeit). Ezért olyan fontos ebben az esetben az azonnali segítség. A kutatások azt mutatják, hogy a vér oxigénellátásának helyreállítása az első 3-4 percben megelőzheti a hipoxiát és a központi idegrendszer károsodását. Ezért minél később a beteg szakszerű orvosi ellátást kap, annál nagyobb következményekkel jár a hipoxia.
Tartalomjegyzék
- Agy hypoxia - tünetek
- Agy hypoxia - típusok
- Agy hypoxia - okai
- Agy hypoxia - kezelés
Agy hypoxia - tünetek
Az agyi oxigénhiány tünetei hirtelen jelentkezhetnek és idővel súlyosbodhatnak. Kezdetben ezek a következők:
- Fejfájás
- homályos látás
- rövid távú memóriával kapcsolatos problémák
- hányinger
- hányás
További agyi oxigénhiány vezet:
- kognitív zavar
- az egyensúly és a koordináció zavara
- érzékszervi zavar
- cianózis
- a pulzusszám növekedése (tachycardia)
Ha a betegnek nem nyújtanak elsősegélyt, akkor a következő történik:
- ájulás
- eszméletvesztés
- rohamok
- kóma
- majd agyhalálig
Az agyi hipoxia tüneteinek hirtelen jellege általában szív- és érrendszeri elégtelenséget jelez - az agyba áramló vér mennyiségének hirtelen csökkenése, például paroxizmális pitvarfibrilláció vagy iszkémiás stroke-hoz vezető vérrög esetén.
Az agyi oxigénhiány krónikus is lehet, és súlyosbodhat a koncentráció, a memória, a társuló tények, a tartós álmosság és még a mentális zavarok is. Az agy krónikus hipoxiája előfordulhat például nem diagnosztizált vagy rosszul kezelt cukorbetegség során, ami az erek fokozatos pusztulásához vezet.
Agy hypoxia - típusok
Az orvosi terminológiában az agyi hipoxia több típusa létezik:
- iszkémiás (totális) vagy agyi infarktus - akkor fordul elő, amikor a vér áramlása leáll az agyban vagy egy artéria által szolgáltatott területen. Az ischaemia az agyi hipoxia kiváltó oka. Körülbelül 2 perces szívmegállás után az agyszövetekben az oxigénkoncentráció nullára csökken. Ez idő alatt káros anyagcseretermékek, például adenozin és tejsav halmozódnak fel, és nagy mennyiségű szabad gyök keletkezik, ami fokozatos sejtpusztulást okoz
- oligémiás (részleges) - a véráramlás általános vagy regionális csökkenésében fordul elő
- anoxikus - az artériás vér oxigénfeszültségének csökkenése okozza
- hipoxémiás - az artériás vérben csökkent oxigén parciális nyomás okozza
- vérszegénység - amelyet az oxigénhordozó - hemoglobin hiánya okoz
- hisztotoxikus - az idegsejtek energiaátalakításában részt vevő enzimrendszerek blokkolásának következményeként
Agy hypoxia - okai
Az agyi hipoxia leggyakoribb okai a következők:
- szív- és érrendszeri leállás, beleértve miokardiális infarktus, kamrai fibrilláció, hirtelen vérzés
- szív- és érrendszeri elégtelenség: kardiomiopátia, súlyos szívizomgyulladás
- vérnyomásesés, például vérzéses sokk, anafilaxiás sokk, szeptikus sokk, traumás sokk vagy fájdalom (pl. nagy testfelület égési sérülései) okozta
- a carotis artériák elzáródása ateroszklerózis, trombózis, embólia, boncoló aneurysma következtében
- súlyos vérszegénység (vérszegénység)
- légzőszervi betegségek: súlyos tüdőgyulladás (pl. a COVID-19 során), súlyos asztmás roham, emphysema, pleurális vérzés, pneumothorax, COPD, alvási apnoe szindróma
Agy hypoxia a cukorbetegség miatt
A cukorbetegség makroangiopathiát, azaz kóros elváltozásokat eredményezhet a nagy erekben, ami ischaemiás szívbetegséghez, szívizominfarktushoz, stroke-hoz vagy az alsó végtagok érelmeszesedéséhez vezethet.
Perinatális hypoxia
A perinatális hypoxia egy újszülött csecsemő légzési elégtelensége, amelyet az elégtelen oxigén okoz a szülés előtt, alatt vagy után. A perinatális hypoxia okai között szerepelhet a csecsemő szülés előtti hipoxiája, a köldökzsinór összenyomódása a szülés során, idő előtti vagy komplex szülés, valamint érzéstelenítő gyógyszer alkalmazása a terhes nőnek. Ennek következményei az agyi bénulás, az epilepszia és az értelmi fogyatékosság.
Hypoxiás ischaemiás encephalopathia (ENN)
A hipoxiás-ischaemiás encephalopathia (ENN) az újszülöttkori kórképek egyike, amelynek következményei a központi idegrendszer károsodásából származnak. A betegség előfordulását számos tényező befolyásolja, mint pl méhen belüli fertőzés, agyi áramlási rendellenességek, magzati éretlenség. A betegség hosszú távú következményei egy fejlődő életkorú gyermeknél lehetnek agyi bénulás, idegfejlődési rendellenességek, tanulási nehézségek, epilepszia, amblyopia és halláskárosodás.
Agy hypoxia és szén-monoxid mérgezés
Szén-monoxid-mérgezés vagy füst belélegzése (pl. Tűz esetén) lenyomja az agytörzs légzőközpontját - akkor a légzés hatástalanná válik.
Agy hypoxia és gerinc degeneráció
A gerinc degenerációja keringési problémákhoz vezethet a csigolya artériában (amely vért szállít az agyba), és ennek következtében agyi oxigénhiányhoz vezethet.
Agy hypoxia és nagy magasságú betegség
A magassági betegség olyan tünetek összessége, amelyek abból adódnak, hogy a szervezet nem képes alkalmazkodni a nagyon magas magasságban (2500 m tengerszint feletti magasság) való tartózkodásra, ahol a légkör hígulása miatt a levegő oxigéntartalma alacsony. Az alpesi betegség egyik legveszélyesebb szövődménye a tüdőödéma, amely agyi oxigénhiányhoz vezet.
Agy hypoxia és dekompressziós betegség
A dekompressziós betegség a tünetek olyan csoportja, amely a túl gyorsan csökkenő külső nyomásnak kitett személyt érinti. Ha egy búvár vére hosszú vagy mély merülés eredményeként nagy mennyiségű nitrogént tartalmaz, a közvetlenül a felszínre emelkedés nitrogénbuborékokat okozhat a véráramban, ami torlódásokat és az agy hipoxiáját okozhatja.
Agy hipoxia és hipotermia
A hipotermiát, vagyis a test belső hőmérsékletének a normál alá süllyesztését a túl hideg vízben vagy a hideg levegőben való túl sokáig tartó tartózkodás okozhatja. A legnagyobb veszély a hideg vízben van, amely sokkal jobban vezeti a hőt és 25-szer gyorsabban hűti le a testet, mint a levegő. Ennek az állapotnak a meghosszabbodása a testhőmérséklet csökkenését és hipoxiát okoz az agyban.
Az agyi hipoxia egyéb okai lehetnek:
- fulladás
- fulladás
- idegen test ragadt a légutakban
- amiotróf laterális szklerózis (ALS), amely megbénítja a légzőizmokat
- neurodegeneratív betegségek
A hipoxia az általános érzéstelenítés szövődménye vagy a gyógyszer túladagolása is lehet.
Agy hypoxia - kezelés
Az agyi hipoxia kezelése mindig kórházi körülmények között zajlik, és célja az oxigén agyba történő szállításának megkezdése is. A terápia részletes lefolyása az agyi hipoxia okától függ.
Bibliográfia:
- Drobik L., Az agy hypoxia elleni védelmének belső mechanizmusai, "Neuroskop" 1999, I. köt., 1. sz.
Olvassa el a cikk további cikkeit
---badanie-wykrywajce-choroby-nerek.jpg)
