Vaszkuláris demencia (vaszkuláris demencia): okai, tünetei, kezelése

A vaszkuláris dementia (vaszkuláris dementia) a demencia egy olyan formája, amely közvetlenül kapcsolódik a központi idegrendszer vérellátását befolyásoló patológiákhoz. A vaszkuláris demencia tünetei nem specifikusak. Tehát honnan tudhatja, hogy vaszkuláris demenciában szenved-e, és ami talán a legfontosabb, van-e valamilyen módja annak megakadályozására?

Tartalomjegyzék

1. Vaszkuláris demencia: okai
2. Vaszkuláris demencia: kockázati tényezők
3. Vaszkuláris demencia: tünetek
4. Vaszkuláris demencia: diagnózis
5. Vaszkuláris demencia: kezelés
6. Vaszkuláris demencia: megelőzés

A vaszkuláris dementiát (vaszkuláris dementia) a stroke okozhatja, de az is, hogy az idő múlásával az is csak kis agyterületeken fordul elő többszörös ischaemia. A vaszkuláris demencia tünetei hasonlíthatnak az Alzheimer-kór tüneteihez, de ezek az entitások bizonyos jellemzőkben különböznek egymástól.

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája. Azonban nemcsak ez az entitás okozhat memóriazavarokat és egyéb problémákat, amelyek a demenciához kapcsolódnak, és amelyek sajnos gyakran megjelennek az időseknél.

A demencia második leggyakoribb formája az érrendszeri demencia. Becslések szerint az idős betegeknél előforduló demencia összes esetének akár 15% -át teszi ki.

Vaszkuláris demencia: okai

Az érrendszeri demencia fő oka a központi idegrendszer struktúráinak vérellátásának zavara. Valójában különféle hátterük lehet.

A vaszkuláris demenciához leginkább társuló állapot a stroke - ezt a fajta demenciát ischaemiás és hemorrhagiás stroke okozhatja. Amikor a demenciához stroke társul, annak tünetei valójában meglehetősen röviddel azután jelentkeznek, hogy bekövetkezik.

Más a helyzet az érrendszeri demencia egyik formája esetében, amely a multi-infarktusos demencia. Azt mondják róla, amikor a demencia rendellenességei akkor jelentkeznek, amikor a páciensnek többszörös, kisebb mértékű agyi iszkémiája volt.

Mindegyikük megtapasztalása nem is okozhat kellemetlenséget. Végül azonban több kisebb kisebb stroke következtében a beteg különféle elváltozásokat halmozhat fel a fontos agyi struktúrák között, ami miatt érrendszeri demencia tünetei alakulhatnak ki.

A vaszkuláris demencia gyakori okait fentebb felsoroltuk, de más patológiák is okozhatják.

Megemlíthetjük itt például azokat a betegségeket, amelyekben a kialakuló gyulladás, amely az erek károsodásához vezet, szintén demencia kialakulását eredményezheti - ilyen szervezetek többek között: polyarteritis nodosa és moya-moy betegség.

Az is előfordul, hogy az érrendszeri demenciát valamilyen módon genetikailag meghatározzák. Itt a CADASIL csapata példaként használható egy olyan állapotra, amelyben a fent említett probléma felmerülhet.

Vaszkuláris demencia: kockázati tényezők

A vaszkuláris demencia az agyi vérkeringés különböző rendellenességei miatt következik be - az ilyen jelenségek előfordulását elősegítő kockázati tényezők a következők:

• életkor (minél idősebb a beteg, annál nagyobb a vaszkuláris demencia kialakulásának kockázata; ez a kockázat 65 éves kortól 5 évente megduplázódik)
• férfi nem
• magas vérnyomás
• cukorbetegség
• hiperkoleszterinémia
• szívritmuszavarok (különösen pitvarfibrilláció formájában)
• volt valaha agyvérzése

Vaszkuláris demencia: tünetek

Az Alzheimer-kórhoz hasonlóan a vaszkuláris demenciában szenvedő betegeknél különböző típusú memóriazavarok fordulhatnak elő.

Ezek a betegségek azonban, amint azt már a legelején említettük, bizonyos jellemzőkben különböznek egymástól. Nos, csakúgy, mint az Alzheimer-kórban, a memóriazavarok dominálnak a betegeknél, míg az érrendszeri dementia esetében kissé más típusú betegségek kerülhetnek előtérbe.

A vaszkuláris demencia tünetei lehetnek:

• affektív tünetek (hangulati rendellenességek), például pl. ingerlékenység, jelentős depressziós hangulat vagy hangulati ingadozások, apátiában szenvedő betegeknél is megjelenhetnek
• személyiségzavarok (pl. a beteg hirtelen rendkívül robbanékonyvá válhat, vagy hajlamos lehet agresszív viselkedésre)
• végrehajtási diszfunkció (érrendszeri demenciában szenvedő betegnek nehézségei lehetnek a különféle döntések meghozatalában, de hirtelen nehéz lehet még viszonylag egyszerű tevékenységeket is végrehajtani, például étkezés, hajmosás vagy öltözködés)
• lelassítja a gondolkodásodat
• beszélési nehézség
• koncentrációs rendellenességek

A vaszkuláris dementiákra különféle neurológiai diszfunkciók is jellemzőek. A központi idegrendszer ischaemia okozta károsodása miatt jelennek meg, és a következők lehetnek:

• parézis
• ataxia
• nyelési rendellenességek
• járási zavar

Különböző vaszkuláris demenciában szenvedő betegeknél eltérő neurológiai rendellenességek lehetnek, amelyek típusa attól függ, hogy az agy mely részei károsodnak.

Ahogyan a vaszkuláris demencia tünetei is különböznek, az ilyen demencia rendellenességek lefolyása is más. Kiterjedt stroke esetén a tünetek ennek a betegségnek a megjelenése után nagyon rövid idő alatt hirtelen jelentkezhetnek.

Aztán, ha a demenciát többszörös agyi sérülés okozza, amelyek idővel bekövetkeznek, a tünetek nagyon fokozatos növekedése lehetséges - kezdetben a betegnek csak enyhe fokú demencia tünetei lehetnek, amelyek hosszú ideig nem fokozódnak, amíg egy idő után előfordulhatnak - együtt a későbbi ischaemiás változások megjelenése - állapotának jelentős romlásáig.

Vaszkuláris demencia: diagnózis

A vaszkuláris demencia diagnosztizálásakor a legfontosabb annak kiderítése, hogy a betegnek demencia tünetei vannak-e, és hogy az érrendszeri patológiák károsítják-e az idegrendszert.

Fontos továbbá, hogy világos problémát találjunk mindkét probléma előfordulása között.

Sajnos az a tény, hogy a vaszkuláris demenciát csak neuropatológiai vizsgálat elvégzésével lehet diagnosztizálni.

Általában a vaszkuláris demencia diagnosztizálásakor neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaznak (amelyek során lehetőség van az egyénre jellemző kognitív rendellenességek azonosítására), valamint képalkotó vizsgálatokkal (például számítógépes tomográfia vagy a fej mágneses rezonancia képalkotása - lehetővé teszik az idegrendszer ischaemiás változásainak kimutatását). ).

Azok a tesztek, amelyeket általában a demencia diagnózisában végeznek - például az MMSE teszt vagy az óra rajz teszt - kevésbé fontosak az érrendszeri demencia diagnosztizálásában, mint az Alzheimer-kór esetében, de a betegeknél mégis érdemes elvégezni.

Előfordul, hogy egy betegnél az érrendszeri dementia együtt jár Alzheimer-kórral - egy ilyen probléma diagnosztizálása nagyon fontos, mert befolyásolhatja a betegben alkalmazott terápia megválasztását.

Vaszkuláris demencia: kezelés

Valójában nincsenek olyan kezelések, amelyek visszafordíthatnák az iszkémiás változásokat az érrendszeri demenciában szenvedőknél, és ezáltal megkönnyíthetnék a demenciát - ezek a változások visszafordíthatatlanok.

Alapvetően a betegeknek kétféle interakciót kínálhatnak, amelyek a későbbi ischaemiás változások megelőzése és a már meglévő kognitív rendellenességek szintjét csökkentő gyógyszerek alkalmazása.

Előbbi esetében a kezelés a beteg stroke-kockázati tényezőitől függ. Ha például pitvarfibrillációban szenved, antikoaguláns kezelésre lehet szükség.

Bizonyos nehézségek merülnek fel, ha a kognitív diszfunkciókat próbálják kontrollálni a demencia ilyen formájú betegeknél.

A vaszkuláris demencia kezelésében időnként olyan szereket alkalmaznak, mint például az Alzheimer-kór (például kolinészteráz-gátlók), de hatékonyságukra vonatkozó adatok gyakran eltérőek, és - mint azt egyes szerzők javasolják - ezek a készítmények pozitívan befolyásolhatják a demenciában szenvedő betegek állapotát. vaszkuláris demencia, mások már beszámoltak arról, hogy valójában ezek az intézkedések egyszerűen hatástalanok ebben a típusú demenciában.

Vaszkuláris demencia: megelőzés

A vaszkuláris demencia megelőzése elsősorban a központi idegrendszer iszkémiájának kockázati tényezőinek csökkentésén alapul.

Bizonyos kockázati tényezők - mint például az életkor, a nem vagy az öröklött gének - egyszerűen nem állnak rendelkezésünkre, mások azonban mindenképpen befolyásolhatók.

Korábban már említettek olyan körülményeket, amelyek súlyosbítják a probléma előfordulásának lehetőségét. Hipertóniában, cukorbetegségben vagy hiperkoleszterinémiában szenvedő betegeknél ezeknek a betegségeknek a megfelelő kezelése a legfontosabb az érrendszeri dementia megelőzésében.

Fontos az is, hogy egyszerűen egészséges életmódot folytassunk. Változatos étrend ajánlott egyszerű szénhidrátok és telített zsírok korlátozásával, a rendszeres testmozgás szintén csökkentheti az érrendszeri demencia kockázatát - az egészséges életmód vezetése jelentősen csökkenti az érrendszeri demencia kockázatát.

Források:

1. O'Brien JT, "vaszkuláris dementia", nem Alzheimer-kóros demencia, 386. évfolyam, 10004. szám, p: 1698-1706, 2015. október 24., DOI: https: //doi.org/10.1016/S0140-6736 (15) 00463-8
2. Neurológia, tudományos szerk. W. Kozubski, Paweł P. Liberski, szerk. PZWL, Varsó 2014
3. Az Alzheimer Társaság anyagai, online hozzáférés: https://www.alzheimers.org.uk/about-dementia/types-dementia/vascular-dementia

A szerzőről

Íj. Tomasz Nęcki Orvosi diplomát szerzett a poznańi Orvostudományi Egyetemen. Tisztelője a lengyel tengernek (lehetőleg fejhallgatóval a fülében sétálgasson a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való együttműködés során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.