Membrán: felépítés és funkciók

A rekeszizom az emberi test egyik legfontosabb izma - jelentős szerepet játszik a légzési folyamatban. Jellemzően a légzéssel társul, de a gyakorlatban a rekeszizomnak más funkciói is vannak, mert részt vesz többek között a olyan folyamatokba, mint a vizelés és a székletürítés. De hogyan épül fel a rekeszizom? Milyen tünetek jelezhetik, hogy rekeszizomproblémában szenved?

Tartalomjegyzék

1. Membrán: felépítés
2. Rekeszizom: beidegződés és vaszkularizáció
3. Membrán: funkciók
4. Rekeszizom: betegségek

A rekeszizom (lat. rekeszizom, rekeszizom) a légzéssel kapcsolatos legfontosabb izom. Ezenkívül ez a folyamat magában foglalja többek között: bordaközi izmok (külső és belső) vagy olyan izmok, amelyeket kiegészítő légzőizmoknak nevezünk, amelyek például a sternocleidomastoid izmok, a levator lapockák vagy a subclavia izmok. Ez azt bizonyítja, hogy nemcsak a megfelelő tüdőfunkció fontos a légzési folyamatban, hanem más mellkasszerkezeteké is.

$config[ads_text1] not found

Membrán: felépítés

A rekeszizom harántcsíkolt izom. A mellkas és a hasüreg között helyezkedik el, és elválasztja ezt a két helyet. Ez a C betű alakja. Ez az izom keresztirányban húzódik és kissé aszimmetrikus - a rekeszizom jobb kupolája (a máj jelenléte miatt) kissé magasabb, mint ennek az izomnak a bal része.

A membrán három részét különböztetjük meg:

• az ágyéki rész: a rekeszizom végtagjaiból és három íves szalagból áll (mediális, mediális és laterális); a jobb rekeszizom az első három ágyéki csigolya szintjén kezdődik, a bal pedig a gerinc felső két ágyéki csigolyájához kapcsolódik. Mindkét ág keresztezi a tizenkettedik mellcsigolya szintjét, és itt jelenik meg az aorta hiatusa. Ezután az ágak ismét elválnak, és a rekeszizom szünete ezen a helyen következik be
• borda rész: a 7–12 borda belső felületén kezdődik
• szegycsont: kezdete a szegycsont xiphoid folyamatán található

A rekeszizom mindhárom része egy helyen végződik, ez az ín. Ugyanakkor ezen a ponton nem kapcsolódnak össze, ezért két háromszög képződik: az ágyéki-borda és a borda-borda.

$config[ads_text2] not found

A rekeszizomban három szünet van, amelyek olyan helyek, amelyeken keresztül különböző fontos struktúrák haladnak a hasi vagy mellkasi üreg felé. Ők:

• aorta hiatus: a tizenkettedik mellcsigolya szintjén helyezkedik el, és ezen a helyen az aorta és a mellkasi csatorna áthalad a rekeszizmon
• szünet: a tizedik mellcsigolya szintjén található, a nyelőcső és a vagus törzsek itt haladnak át a rekeszizmon
• alsó vena cava hiatus: a nyolcadik mellcsigolya szintjén helyezkedik el, az alsó vena cava áthalad rajta

Rekeszizom: beidegződés és vaszkularizáció

A rekeszizom motoros beidegzettje a frenikus idegnek, amely a harmadik, negyedik és ötödik nyaki idegből származik. Viszont az érzékszervi ingereket a rekeszizom főként a frenikus ideg afferens rostjain keresztül kapja, és az interkostális és subcostalis idegek is érzékileg beidegzik.

A rekeszizom artériás vaszkularizációja a belső mellkasi artériákból, a felső rekeszizomerekből, valamint a belső és az alsó rekeszizomközi bordaközi artériákból származik. A vénás vér a rekeszizomból a következő vénákon keresztül áramlik: brachiocephalic, páratlan és az alsó vena cava és a bal mellékvese vénájába.

Membrán: funkciók

A rekeszizom elsődleges feladata a légzési folyamatban való részvétel.

$config[ads_text3] not found

Belégzéskor ez az izom összehúzódik - ennek következtében a rekeszizom lecsökken, ami növeli a mellkas térfogatát. Ez azt eredményezi - egyszerűen fogalmazva -, hogy a tüdőnek aztán van hova tágulnia. Ezután a mellkason belüli nyomás is csökken, ami viszont a tüdő térfogatának növekedését okozza.

Kilégzéskor az ellenkezője történik - a rekeszizom ellazul, csökkenti a mellkas térfogatát, növeli a benne lévő nyomást, és végül - a tüdő aktivitásával együtt - eltávolítja a levegőt a légutakból.

A gázcserében való részvétel a membrán alapvető, de nem egyetlen funkciója. A fentiekben említettük, hogy ez az izom befolyásolja a mellkas nyomását - befolyásolhatja a hasi nyomást is.

A rekeszizom munkája azt eredményezheti a hasüregben a nyomás növekedése, ami fontos például székletürítés, vizelés vagy hányás során, a rekeszizom funkció a szülés során is fontos.

Ezenkívül az izom megakadályozza a gasztro-nyelőcső refluxját is. Ellenőrzött nyomást gyakorolnak a nyelőcsőre, ahol a nyelőcső áthalad a rekeszizmon - a hiatal hiatuson -, ezzel csökkentve az emberi reflux vagy a savas reflux kockázatát a gyomorból a nyelőcsőbe.

Rekeszizom: betegségek

Minden nap nem figyelünk különösebben a rekeszizomra és annak működésére, de amikor vannak olyan kóros folyamatok, amelyek az izom diszfunkciójához vezetnek, kezdjük felismerni ennek a szerkezetnek a fontosságát. A tünetek, amelyek megjelenhetnek a rekeszizomhoz kapcsolódó betegségben, a következők lehetnek:

$config[ads_text4] not found

• légszomj (különösen testgyakorlás vagy fekvés közben jelentkezik)
• fájdalom a vállban, a mellkasban, a karokban vagy az ágyéki régióban
• a hasban csapkodó érzés
• gyakori csuklás
• nyelési zavar
• reflux

Milyen kórképekben jelentkezhetnek azonban az előbb említett betegségek?

Az egyik ilyen betegség a rekeszizom bénulása. Ezt okozhatja mind a frenikus ideg, mind az ideggel kapcsolatos központok, amelyek az agytörzsben vagy a gerincvelőben helyezkednek el.

A frrenikus ideg károsodhat valamilyen trauma miatt, de egy közlekedési baleset során is.

Diszfunkciójának másik lehetséges oka a tüdődaganatok (ebben az esetben a frenikus ideg működésében fellépő rendellenességek elsősorban akkor jelentkeznek, amikor a daganat behatol erre az idegre).

Bár ritkábban, a rekeszizom bénulása a szisztémás lupus erythematosus és a Guillain-Barré szindróma során is megfigyelhető.

Egy másik rekeszizom-betegség a rekeszizom-sérv. Ez néha veleszületett állapot, valamint az élet során szerzett - a megszerzett rekeszizom sérv megtalálható többek között olyan embereknél, akik valamilyen traumát szenvedtek. A betegség során bizonyos szervek rendellenesen elmozdulnak, például a gyomor elmozdulhat a hasüregből a mellkasba.

Források:

1. Emberi anatómia. Tankönyv diákoknak és orvosoknak, szerk. II és kiegészítette W. Woźniak, szerk. Urban & Partner, Wrocław, 2010
2. George R. Harrison, A rekeszizom anatómiája és élettana, on-line hozzáférés

A szerzőről

Íj. Tomasz Nęcki Orvosi diplomát szerzett a poznańi Orvostudományi Egyetemen. Tisztelője a lengyel tengernek (lehetőleg fejhallgatóval a fülében sétálgasson a partján), macskák és könyvek. A betegekkel való együttműködés során arra összpontosít, hogy mindig meghallgassa őket, és annyi időt töltsön, amennyire szükségük van.

További információ a szerzőtől