A trombolízis olyan kezelési módszer, amely lehetővé teszi a véráramlás helyreállítását az alvadékok feloldásával. Intravénás gyógyszereket használnak erre a célra. Érdemes megtudni, hogy milyen esetekben alkalmazzák a trombolízist és mi működik. Fontos, mert az artérián keresztüli véráramlás hirtelen gátlása nagyon súlyos lehet, és létfontosságú szervek, például az agy vagy a szív iszkémiáját okozhatja.
Tartalomjegyzék
- Trombolízis: javallatok
- Trombolízis: ellenjavallatok
- Thrombolysis: szövődmények
A trombolízis, mint ok-okozati terápia, amely lehetővé teszi az agyi eret lezáró alvadék feloldódását, hatékony mércévé vált az akut ischaemiás stroke kezelésében. Sajnos a kórházba történő késői belépés a stroke tüneteinek felismerésének elmulasztása vagy az orvosi segítség késése miatt, valamint a háziorvosi kapcsolatfelvétel mentőhívás helyett továbbra is akadály a gyógyszer alkalmazásában.
A hirtelen ischaemiás állapotok, például agyvérzés, szívroham és tüdőembólia életveszélyesek és azonnali intézkedéseket igényelnek. E betegségek közvetlen oka az embólia, amely a véráramlást gátló anyag.
Az embóliák lehetnek vérrögök, törött plakkok, zsírrészecskék vagy gázbuborékok. Ezek túlnyomó többsége thrombi, azaz vérlemezkék és koagulációs faktorok konglomerátumaiból készült dugók. Ezt az anyagot a keringési rendszer különböző helyein állítják elő, leggyakrabban pitvarfibrillációval rendelkező emberek szív pitvaraiban.
Ha az alvadékot elmozdítják onnan, ahol keletkezett, az áramlik lefelé a test különböző edényeibe, és bezárja őket.
Ritkábban az embólia oka az érelmeszesedés plakkjának széttöredezettsége és az artéria bezáródása. Az embolikus anyagnak nem kell blokkolnia a véráramlást a keletkezés helyén, sajnos soha nem lehet tudni, hova fog kerülni.
Sok helyen az embólia teljesen ártalmatlan lehet az úgynevezett kollaterális keringés működése miatt, amely a test ugyanazon területeit más artériákkal látja el. Ha azonban eléri a test nagy területét ellátó nagy artériát (például az alsó végtagot ellátó femor artéria), vagy egy olyan szervi artériát, amely nagy mennyiségű vért igényel (agy és szív), akkor ennek a szervnek akut ischaemia lép fel. Az elzáródások olyan feltételekért felelősek, mint:
- iszkémiás stroke
- miokardiális infarktus
- az alsó végtagok akut ischaemia
- akut bél ischaemia
- tüdőembólia
A thrombolysis a kevés ok-okozati kezelés egyike ennek a helyzetnek. Ez a kezelés egy gyógyszer - rekombináns szöveti plazminogén aktivátor (rt-PA - altepláz) intravénás beadásán alapul.
Ez egy géntechnológiával nyert fehérje, amikor a szervezetben aktiválódik, plazmin képződését idézi elő, ami viszont lebontja az alvadékban lévő vérfehérjéket. Ennek eredményeként a trombus oldódási folyamata jelentősen felgyorsul, és lehetséges a véráramlás helyreállítása az elzáródott érben.
A gyógyszer időben történő beadása elengedhetetlen, a legjobb kezelési eredmény elérése érdekében el kell kezdeni, mielőtt az iszkémia visszafordíthatatlan változásokat okozna a sérült szervben. Ezért olyan fontos, hogy a tünetek megjelenésekor azonnal cselekedjünk:
- stroke: hirtelen beszédzavarok, látászavarok vagy paresis
- szívroham: mellkasi fájdalom
- végtag ischaemia: végtagfájdalom, sápadtság, bizsergés
Trombolízis: javallatok
A thrombolysis összes javallata az embolia által okozott állapot. Hozzájuk tartozik:
- miokardiális infarktus
- tüdőembólia
- akut végtagi ischaemia
- stroke
Az előbbi esetében a trombolízist választják, ha nem lehet időben elvégezni a koszorúér-angioplasztikát (stentelést). A leggyakoribb ok az a távolság a kórháztól, ahol ezeket az eljárásokat elvégzik.
Tüdőembólia esetén a trombolitikus kezelést a legfejlettebb esetekben és sokkos betegeknél végzik.
Akut végtagi ischaemia - leggyakrabban a lábak, valamint az akut bél ischaemia esetén - ilyen kezelést ritkán alkalmaznak, az azonnali műtét sokkal gyakoribb.
A trombolízist az iszkémiás stroke-oknál alkalmazzák a legszélesebb körben. Ezt a gyógyszert 1996 óta használják az Egyesült Államokban és Kanadában, Lengyelországban 2003 óta kapható, de az Országos Egészségpénztár 2009 óta téríti meg, ennek köszönhetően az ezzel a módszerrel kezelt betegek száma folyamatosan nő.
Bizonyított, hogy ha a trombolitikus terápiát időben elkezdik - ideális esetben akár 4,5 órával a tünetek megjelenése után is, sok esetben lehetséges a megfelelő véráramlás elérése és a beteg állapotának javítása. Gyakran lehetséges a tünetek súlyosságának csökkentése, nem pedig teljes eltűnése. Ezenkívül a trombolízis alkalmazása a stroke után hosszú távon növeli a javulás valószínűségét, nemcsak a fitneszben és a mindennapi működésben, hanem bebizonyosodott, hogy ez a kezelés pozitív hatással van a stroke utáni rehabilitáció hatásaira.
Úgy gondolják továbbá, hogy a gyógyszer korai beadása az ér helyreállításához vezethet, és megakadályozhatja a tartós neurológiai hiány kialakulását. Tehát nyilvánvaló, hogy minél hamarabb elkezdik ezt a kezelést, annál nagyobb az esély a fejlődésre. A thrombolytikus kezelés jelenleg az ischaemiás stroke szokásos kezelése, feltéve, hogy a beteg időben érkezik a kórházba.
Ennek a módszernek a kiegészítése, az esély az rt-PA hatások hiányában a mechanikus thrombectomia, azaz az endovaszkuláris kezelés.
Trombolízis: ellenjavallatok
A trombolízis agresszív kezelés, szövődmények kockázatával, ezért használatát gondosan mérlegelni kell, figyelembe véve az ellenjavallatok lehetőségét. Annak a ténynek köszönhetően, hogy az rt-PA erősen gátolja a véralvadást és "elvékonyítja a vért", ez a gyógyszer nem adható be, ha vérzés folyik jelenleg, vagy annak kockázata megnő.
Ha ezt a kezelést mégis megteszik, életveszélyes vérzések (agy, gyomor-bélrendszer, sebek) jelentkezhetnek. A trombolízis beadása előtt mindenekelőtt ki kell zárni a vérzéses stroke-ot, amelynek ugyanazok a tünetei vannak, de az ok teljesen más.
Ebben az esetben a stroke oka nem az emboluson keresztüli véráramlás akadályozása, hanem a sérült érből az agyba való vérzés. A végleges vizsgálat a számítógépes tomográfia vagy a mágneses rezonancia képalkotás.
A vérzés nagyobb kockázatával járó egyéb állapotok, ezért a trombolízis ellenjavallata a következők:
- fejsérülések és korábbi agyi vérzések
- súlyos, magas vérnyomás, amelyet nem lehet ellenőrizni
- véralvadási rendellenességek, beleértve például a thrombocyta hiányát
- aktív vérzés vagy vérzés a stroke előtti néhány napos időszakban
- műtét a stroke előtti hetekben
- daganatok
- aorta boncolás
- nagyon kiterjedt stroke
Az ellenjavallatok felsorolása nagyon hosszú, némelyik úgynevezett relatív ellenjavallat, vagyis olyan, amelynek jelenlétében trombolízis adható, ha a javulás lehetősége nagyobb, mint a szövődmények kockázata.
Thrombolysis: szövődmények
Számos szövődmény előfordulása megelőzhető az ellenjavallatok és a trombolízis kockázatának alapos mérlegelésével, másrészt ez a kevés hatékony terápiás módszer egyike, és gyakran az egyetlen elérhető. Ezért a felhasználásról szóló döntés gyakran nagyon nehéz és kétértelmű.
A thrombolysis leggyakoribb szövődménye a vérzés, a betegek körülbelül 5% -ánál fordul elő, de általában ártalmatlan, ezek a következők: haematoma, az injekció beadásának helyéről származó vérzés, valamint a kapcsolódó hemoglobin és hematokrit csökkenés.
A súlyosabb szövődmények ritkábban fordulnak elő: az agyba, a légzőrendszerbe, a gyomor-bélrendszerbe vagy a húgyutakba történő vérzés, ha ezek tömegesek, nyomáseséshez, sokkhoz, sőt néha szívmegálláshoz vezethetnek.
A betegek kis százalékában allergiás reakciók alakulnak ki az altepláz beadása után.
A pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél a stroke megelőzése fokozatosan csökken hatékony profilaxissal, például antikoagulációval. Sajnos világszerte még mindig körülbelül 15 millió ember él át stroke-ot évente, közülük néhányan ennek a betegségnek a következtében halnak meg, és sokan alkalmatlanok maradnak, és segítségre szorulnak, ezért megfelelő stroke-kezelésre van szükség.
A szerzőről
Olvassa el a cikk további cikkeit
