Az idegrendszer a szervezet sajátos kezelési központja. Az idegrendszer megfelelő működésének köszönhetően képesek vagyunk gondolkodni, érezni vagy különféle tevékenységeket végezni. Az idegrendszer különféle módon osztható fel: a központi és perifériás idegrendszerre vagy a szomatikus és autonóm idegrendszerre. Az idegrendszer felépítése éppoly összetett, mint a funkciói. Mi az idegrendszer része, milyen funkciói vannak, és melyek az idegrendszer betegségei?
Tartalomjegyzék
- Idegrendszer: fejlődés
- Idegrendszer: morfológiai felosztás
- Idegrendszer: funkcionális felosztás
- Idegrendszer: sejtszerkezet
- Idegrendszer: funkciók
- Idegrendszer: betegségek
Az idegrendszert tartják a legfontosabbnak az emberi testben létező rendszerek közül. A test ezen részének ilyen kezelése annak a ténynek köszönhető, hogy az idegrendszer vezérli más testrendszerek aktivitását. Az idegrendszer felépítésének összetettsége természetesen nem meglepő - a szerkezet annyi funkcióval rendelkezik, hogy bonyolult szervezete általában érthető.
Hallani az idegrendszer felépítéséről és funkcióiról. Ez a JÓ HALLGATÁS ciklus anyaga. Podcastok tippekkel.
A videó megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript használatát, és fontolja meg a videót támogató webböngészőre történő frissítést
Olvassa el még: Idegrendszeri tuberkulózis: okai, tünetei, kezelése Neurodegeneratív betegségek: okai, típusai, tünetei, kezelése Agyi daganatok: okai, tünetei, kezeléseIdegrendszer: fejlődés
Az idegrendszer korán kezd fejlődni - első magjai a terhesség harmadik hetében jelennek meg a testben (kb. 18-19 nappal a fogamzás után).
Az idegrendszer első szerkezete - az ideglemez - a neuroectodermából alakul ki (az embriók három levelének - az ektoderma egyikének sejtjei megkülönböztetik).
Az emberi idegrendszer fejlődésének következő szakasza az idegcsatorna kialakulása, és amikor - körülbelül 20-25 nappal a megtermékenyítés után - szélei kinövik, akkor idegcső képződik.
A magzati élet második hónapjában a magzat idegrendszere további változásokon megy keresztül. Agyhólyagok az idegcsőből képződnek, és elindítják az agy három fő részének fejlődését - ezek:
- homloklebeny
- középagy
- hátsó agy
Az agykamrai rendszer szerkezete hasonló időben fejlődik.
A magzat életének következő hónapja az az idő, amikor a központi idegrendszeri szöveteket ellátó erek intenzíven képződnek.
A megtermékenyítést követő negyedik hónap az az idő, amikor megkezdődik az agy gyrifikációs folyamata, amely magában foglalja az agy barázdáinak és kanyarulatainak kialakulását.
Az idegrendszer fejlődésével kapcsolatos legfontosabb folyamatok a méhen belüli élet folyamán zajlanak le, de ez nem jelenti azt, hogy amikor az ember világra születik, idegrendszere teljesen kifejlődött.
Az olyan folyamatok, mint a mielináció (vagyis a mielinhüvelyek kialakulása az idegrostok körül) a méhben kezdődnek, de születésük után még sokáig folytatódnak. Kiderült, hogy a mielinizációs folyamatok 20 éves korig, sőt néha hosszabb ideig is lejátszódhatnak.
Idegrendszer: morfológiai felosztás
Az idegrendszer alapvető felosztása két részt különböztet meg: a központi idegrendszert és a perifériás idegrendszert. A központi idegrendszer (CNS) az emberi idegrendszer legfontosabb szerkezete. Itt található minden fontos központ, amely a test különféle tevékenységeinek irányításáért felelős. A központi idegrendszer felépítése a következőket tartalmazza:
- a koponyában elhelyezkedő agy (amelynek elemei közé tartozik a megfelelő agy, interbrain és az agytörzs, amely magában foglalja a középagyat, a hidat és a medullát)
- gerincvelő, amelyet a gerinc szerkezete véd
A központi idegrendszeri szövetek két komponensből állnak. Ők szürkeállomány (főleg idegsejt testekből áll) és fehér anyag (az idegrendszer sejtjeinek rostjaiból áll).
A központi idegrendszer valóban a test tevékenységének irányító központja, de ez a szerkezet a perifériás idegrendszer nélkül nem játszhatta volna el a szerepét - az idegrendszer ezen második része felelős a test összes struktúrájából áramló központi idegrendszeri idegi impulzusok leadásáért. A perifériás idegrendszer a következőket tartalmazza:
- koponyaidegek (közülük 12 pár különböztethető meg)
- gerincidegek (ebből 31 pár van)
- ganglionok (a test különböző helyein elhelyezkedő idegsejtcsoportok)
- perifériás idegvégződések
Idegrendszer: funkcionális felosztás
Az emberi idegrendszer nemcsak felépítése, hanem funkciói szempontjából is felosztható. A funkcionális felosztásban a szomatikus idegrendszert és az autonóm idegrendszert különböztetik meg.
A szomatikus idegrendszer az idegrendszer azon része, amely elsősorban az általunk tudatosult tevékenységekhez kapcsolódik. Az idegrendszer ezen eleme felelős többek között azért, mozgáshoz - ezeket a jelenségeket az irányítja
- piramis rendszer - elsősorban a szándékos és tervezett tevékenységek elvégzésében vesz részt
- extrapiramidális rendszer - funkciója viszont az automatikus mozgások irányítása, amelyekről általában még nincs is tudomásunk)
A szomatikus idegrendszer különféle érzékszervi ingereket is fogad, például érintést vagy hőmérsékletet, ez is egy olyan szerkezet, amely impulzusokat kap az érzékszervektől, vagyis vizuális, hallási, szagló vagy íz ingereket.
Az idegrendszer második funkcionális eleme az autonóm (vegetatív) idegrendszer. Az idegrendszer ezen elemének neve onnan ered, hogy tevékenysége teljesen tudatos kontrollunk nélkül zajlik. Az autonóm rendszeren belül két ellentétes részt különböztetünk meg:
- szimpatikus idegrendszer
- paraszimpatikus rendszer
Az autonóm rendszer számos különféle jelenségért felelős, többek között. hatással van a szívműködésre, szabályozza az emésztőrendszert, ellenőrzi a záróizmok állapotát (beleértve a hólyag záróizomzatot is), és felelős a pupilla állapotáért (ez az autonóm rendszer okozza a pupilla szűkülését vagy tágulását), és befolyásolja a légzőszervek állapotát ( ez a rendszer bronchokonstrikciót vagy dilatációt eredményezhet).
Idegrendszer: sejtszerkezet
Az idegrendszert felépítő alapvető sejtek a neuronok. Az idegrendszer működésének számos eleme fontos. Az idegsejt testének kétféle vetülete van: rövidebb dendritek és hosszabb axonok.
A dendriteket elsősorban a szorosan elhelyezkedő idegsejtek közötti információ továbbítására használják. Az axonok viszont sokkal hosszabb vetületek (embereknél az axon hossza akár körülbelül száz centimétert is elérhet), és funkciójuk az, hogy sokkal nagyobb távolságokra küldjenek idegimpulzusokat.
15 milliárd idegsejt lehet az emberi idegrendszerben, határozottan - tízszer annyi más sejt, gliasejtnek nevezzük. Az ilyen típusú idegrendszeri sejtek a következők:
- mikroglia sejtek
- oligodendrociták
- asztrociták
- ependemociták
- Schwann sejtek
Az összes ilyen típusú gliasejt fontos szerepet játszik az idegrendszerben. A mielinhüvely kialakulásában részt vevő sejtek oligodendrociták és Schwann sejtek.
Az asztrociták támogató szerepet játszanak az idegsejtekben és befolyásolják az idegimpulzusok továbbadását, míg az ependemociták fontosak a vér-agy gát megfelelő működéséhez.
A mikroglia sejtek viszont felelősek az idegrendszer struktúráinak védelméért - a mikroglia kifejezés az immunrendszer idegrendszerre jellemző sejtje.
Idegrendszer: funkciók
Az idegrendszer elsődleges feladata a jelek - idegi impulzusok - továbbítása az idegsejtek között. Ez annak köszönhető, hogy léteznek szinapszisok, vagyis elsősorban az egyes neuronok, de az idegsejtek és például az izomsejtek vagy az érzékszervekhez tartozó sejtek közötti kapcsolatok.
Az idegsejteken belüli impulzusok annak a ténynek köszönhetőek, hogy ezeket a szerkezeteket elektromos ingerelhetőség jellemzi. Ily módon a jel addig mozog az idegsejten belül, amíg el nem éri a szinapszist, pontosabban a preszinaptikus terminál nevű elemét. Számos változás hatására a neurotranszmittereknek nevezett molekulák felszabadulnak a szinaptikus térbe. Elérik a szinapszis következő elemét - a posztszinaptikus terminált -, és miután kötődnek a receptorokhoz, újabb elektromos impulzus keletkezik.
Az emberi idegrendszerben sokféle neurotranszmitter található, amelyek közül a legfontosabbak:
- noradrenalin
- szerotonin
- dopamin
- glutaminsav
- gamma-amino-vajsav (GABA)
- acetilkolin
- hisztamin
- adrenalin
A szinapszisok létezésének köszönhetően az emberi idegrendszer információkat fogadhat a külső környezettől - az ilyen impulzusok eljutnak a központi idegrendszer struktúráihoz az ún. centripetális (afferens) szálak.
Az emberi test másképp reagálhat a befogadott ingerekre - például miután a környezet alacsony hőmérsékletére vonatkozó információkat rögzítették, stimulálhatók a test hőtermelésével kapcsolatos jelenségek. Az ilyen információk a központi idegrendszer struktúráiból a végrehajtó szervekbe kerülnek, a fent említett rostokon kívül, azaz centrifugális (efferens) szálak.
Az idegrendszer funkciója az érzékszervi ingerek vétele, amelyet többször említettek, de szerepe a motoros tevékenységek irányítása is. Az idegrendszer struktúrái vezérlik, hogy miként járunk, írunk vagy hogyan nyúlunk bármilyen tárgyhoz. Szinte elképzelhetetlennek tűnhet, de mielőtt bármilyen tevékenységet végeznének az idegrendszer szerkezeteiben, nagyszámú idegjelet küldenek a mozgás folytonosságának és helyességének biztosítása érdekében.
Az idegrendszer a felsőbb szint, amely más testrendszerek aktivitását ellenőrzi. Az agytörzsben található központok befolyásolják a szív működését, szabályozzák a légzőrendszert vagy szabályozzák a vérnyomást.
Az endokrin rendszer szintén állandó kapcsolatban áll az idegrendszerrel - az utóbbihoz tartozó szervek, mint például az agyalapi mirigy és a hipotalamusz, különféle hormonokat választanak ki (például a hipotalamusz liberinjait és a sztatinokat, valamint az agyalapi mirigy tropikus hormonjait), amelyek szabályozzák más endokrin mirigyek működését és szekrécióját, mint például a pajzsmirigy, a mellékvesék és az ivarmirigyek.
Az idegrendszer funkciói között szerepel a hajtás viselkedésének ellenőrzése is. Az emberi testnek ebben a részében vannak az éhséggel és a jóllakottsággal kapcsolatos központok, emellett az idegrendszer felelős az emberi szexualitással és a szaporodással kapcsolatos jelenségek ellenőrzéséért is.
Az idegrendszeren belül az érzékszervek ingerének végső feldolgozása zajlik. Az idegrendszer legfelső emeletén - a központi idegrendszeren belül - az érzékszervek által kapott impulzusok elemzése és integrálása zajlik.
A nyelven és az orr belsejében található fül-, szem- vagy receptorsejtek természetesen szükségesek az érzékszervi ingerek fogadásához, de csak azok megfelelő elemzése az agy meghatározott központjaiban - például a vizuális vagy a hallókéregben - látásra készteti, vagy hallja, amit látunk. hallunk.
Az idegrendszer funkciói között lehetetlen megemlíteni azokat a jelenségeket, amelyeket minden ember megtapasztalt, és amelyek még mindig nem eléggé ismertek és megértettek. Olyan jelenségekről beszélünk, mint az emlékezet vagy a gondolkodás - ilyen jelenségek az idegrendszer megfelelő működésének köszönhetően is lehetségesek.
Idegrendszer: betegségek
Az idegrendszerrel kapcsolatos betegségekkel neurológus foglalkozik.
A betegségek csoportjában sok különböző entitás támadja meg a test irányító központját. Az idegrendszer betegségei a következők:
- veleszületett entitások (például spina bifida, meningealis sérv, hydrocephalus és anencephalia)
- fertőző betegség (például a központi idegrendszer szifilisa, agyhártyagyulladás, encephalitis vagy agyi tályog)
- Központi idegrendszeri daganatok (sok különböző központi idegrendszeri daganat létezik, például glioblastoma, meningioma vagy asztrocitoma)
- ezenkívül a test más szerveinek daganatai áttétek is elhelyezkedhetnek a központi idegrendszerben, mint például tüdőrák vagy melanoma esetén
- érrendszeri betegségek (beleértve például agyvérzést, de agyi aneurizmákat vagy a központi idegrendszeri erek rendellenességeit is)
- sokféle epilepszia
- neurodegeneratív betegségek (például Alzheimer-kór vagy amiotróf laterális szklerózis)
- sclerosis multiplex
- demencia (pl. Lewy testű demencia vagy frontotemporális demencia)
- myasthenia gravis
- Guillain-Barry-szindróma
- sérülések és az ezekhez kapcsolódó - gyakran, sajnos, visszafordíthatatlan - idegrendszeri károsodások (például különféle hematomákhoz, például subarachnoidális vagy intracerebrális haematomához, vagy más problémákhoz, például agyzúzódáshoz vagy gerincvelő-meghibásodáshoz kapcsolódnak)
- Parkinson kór
- prionbetegségek (pl. Creutzfeldt-Jakob-kór)
- a központi idegrendszer toxikus szövetkárosodása (pl. Korsakoff-szindróma formájában)
- a fejfájás különféle típusai (például migrén, klaszteres fejfájás vagy paroxizmális hemikranciák)
- polineuropátiák
A fenti lista bonyolultsága ellenére csak az idegrendszer lehetséges betegségeinek szerény vázlata.
E kérdés megvitatásakor lehetetlen megemlíteni azokat az egyéneket, akiknek előfordulása idegrendszeri rendellenességekkel, azaz mentális betegségekkel és rendellenességekkel jár. Olyan problémák, mint
- skizofrénia
- bipoláris zavar
- depresszió
- autizmus
- mentális retardáció
ezeket általában az idegrendszer betegségének is tekintik.
A szerzőről
