A szomatikus rendszer (szomatikus idegrendszer) az idegrendszer egyik megkülönböztetett funkcionális része - általában véve felelős a külső környezetből származó érzetek befogadásáért és a szándékunktól függő tervezett tevékenységek elvégzéséért. De mit csinál pontosan a szomatikus idegrendszer?
Tartalomjegyzék
- Szomatikus rendszer: szerkezet
- Szomatikus rendszer: funkciók
- Szomatikus rendszer: betegségek
A szomatikus idegrendszer, vagy röviden a szomatikus rendszer nem különálló anatómiai szerkezet. Felelős a külső ingerek észleléséért és a tudatos, önkéntes mozgásokért.
Az emberi idegrendszer olyan bonyolult szerkezet, hogy nem meglepő, hogy meglehetősen összetett is, és felosztásait legalább néhány megkülönbözteti. Alapvetően a központi idegrendszert és a perifériás idegrendszert különböztetjük meg, de figyelembe véve, hogy van-e hatásunk az idegrendszer adott részei által végzett funkciókra, megkülönböztethető az autonóm és a szomatikus idegrendszer.
Ezek közül az első (amely magában foglalja a szimpatikus és a paraszimpatikus rendszereket) akaratunktól teljesen független folyamatok menetét irányítja, míg a szomatikus idegrendszer fordítottan működik, amelyek működése nagymértékben függ akaratunktól.
Szomatikus rendszer: szerkezet
A szomatikus idegrendszert a perifériás idegrendszer részének tekintik. Különféle receptorokat tartalmaz, amelyek szétszórtan helyezkednek el a testben - ilyen például a mechanoreceptor, a termikus inger fogadásáért felelős receptor vagy a fájdalom receptor.
Maguk a receptorok azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a kapott információ eljuthasson az idegrendszer magasabb központjaihoz - az érzékelő (afferens, afferens) idegrostokon keresztül jut el hozzájuk.
A fentiek azonban csak azokat az elemeket említették, amelyek felelősek a beérkezett információk továbbításáért, míg a szomatikus idegrendszer felelős az általunk tervezett mozgások végrehajtásáért is. Ezt a lehetőséget olyan motoros rostok biztosítják (efferens, centrifugális), amelyek az idegrendszer impulzusait az idegrendszer különböző központjaiból (például a gerincvelőből) juttatják el a végrehajtó szervekhez (effektorok, amelyek lehetnek például izomsejtek).
Alapvetően a szomatikus rendszert felépítő alapegység az idegrostok - ebben az esetben 12 pár koponyaideg van, amelyek közvetlenül az agy szerkezeteiből származnak, és 31 pár gerincideg (esetükben egy idegpár távozik a gerincvelő 31 szegmenséből).
Szomatikus rendszer: funkciók
Amint a fenti leírásból levezethető, a szomatikus idegrendszer funkciói kétféleképpen oszthatók fel, és ezek különböző érzékszervi ingerek vételét jelentik (ezzel foglalkozik ennek a rendszernek az érzékszervi része), valamint céltudatos, függő mozgások végrehajtása (ez a szomatikus rendszer motoros részének felelőssége, amely felé magában foglalja a piramis rendszer és az extrapiramidális rendszer elemeit).
Általánosságban elmondható, hogy a szomatikus idegrendszer a fent említett receptorokból származó érzetek rögzítésével és feldolgozásával foglalkozik, de éppen ez érzékelteti érzékszerveinket elérő impulzusokat. Felelős a bőrünkben található mirigyek aktivitásáért is.
A szomatikus idegrendszer beidegzi azokat a vázizmokat is, amelyek aktivitása akaratunktól függ - amikor úgy döntünk, hogy egy pohár víz után nyúlunk, az ilyen mozgáshoz vezető impulzusokat pontosan azok a rostok küldik, amelyek a szomatikus idegrendszerhez tartoznak.
Itt állandóan leírják, hogy a szomatikus idegrendszer részt vesz az általunk tervezett mozgások végrehajtásában, akaratunktól függően. Ez valóban így van, de nem ez az egyetlen feladat, amelyet ez a szerkezet elvégez - emellett a hozzá tartozó idegrostok kapcsolódnak a különböző reflexes tevékenységekhez.
Szomatikus rendszer: betegségek
Valójában a szomatikus idegrendszer nem az idegrendszer valamilyen szerkezeti, világosan elkülönített része, hanem csak a funkciói alapján különbözteti meg, ezért nehéz egyértelműen meghatározni, hogy mely patológiák befolyásolhatják. Általában a szomatikus idegrendszer problémái a következők:
- neuropátia
- Guillain-Barré szindróma
- Idegrost-befogási szindrómák (pl. Carpalis alagút szindróma)
- neuralgia
- myasthenia gravis
- a szomatikus idegrendszer egyes részein belül kialakuló daganatok (például optikai glioma vagy neuroma)