Az őrszem az első nyirokcsomó, ahová a daganat elvezet. Elhelyezkedésük miatt a nyirokereken keresztül terjedő rosszindulatú daganatok metasztázisai jelennek meg először az őrszemben.
Tartalomjegyzék
- Őrcsomó - mi ez?
- Őrcsomó - mikor kell eltávolítani?
- Biopszia - az őrszemcsomó eltávolítása
- Sentinel csomópont - rákos sejtek jelenléte
- Sentinel csomópont - biopsziás szövődmények
- Sentry csomópont - növekvő szerepe a diagnosztikában
Az őrszem az első csomópont a nyirok elvezetési útjában a neoplasztikus betegség által érintett szervtől. A nyirok (nyirok) a testfolyadékok egyike, amely egy szűrlet, amely testünk szinte minden szervében kialakul. A nyirokot a nyirokerek szállítják. Átfolyásának útján nyirokcsomók vannak, amelyek feladata a nyirok szűrése, vagyis a mikrobáktól való megtisztítása. A nyirokcsomók megfogják a nyirokkal együtt áramló baktériumokat és vírusokat. Sajnos ide mennek a rákos sejtek is, amelyek a rákot az egész testben elterjedhetik.
Őrcsomó - mi ez?
Onkológiai műtét során a beteg szervet gyakran eltávolítják a közeli nyirokcsomókkal együtt. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy csökkentse a rákos sejtek, így a betegség kockázatát a test más részein, annak ellenére, hogy az elsődleges tumor fókuszt eltávolították.
Számos nyirokcsomó eltávolítása kellemetlen következményekkel jár a beteg számára, ami leginkább a nőknél tapasztalható a mastectomia után. Azok a nők, akiknek minden nyirokcsomójukat eltávolították a hónaljtól, gyakran a teljes kar lymphoedemájában szenvednek a nyirok stagnálása miatt. Ez a szövődmény a nők körülbelül 10-20% -át érinti. A nyirok az emlőből a hónalj nyirokcsomóiba, vagyis a hónaljcsomópontokba ereszkedik. A hónaljban 20-30 csomó van, amelyek meglehetősen nagyok (legfeljebb 2 cm-esek) és hasonlítanak a vesére.
Őrcsomó - mikor kell eltávolítani?
A nyirokelvezetés ismeretét az onkológusok és sebészek felhasználták a rák működésének kevésbé invazív módszereinek kifejlesztésére. Az őrszemcsomó szerepének ismerete arra ösztönözte az ötletet, hogy műtét előtt biopsziát végezzenek olyan betegeknél, akik számára ez lehetséges.
Az őrszemcsomó-eltávolítás lehetővé teszi annak felmérését, hogy a metasztatikus folyamat már megkezdődött-e vagy sem, és az axilláris csomópontok megmaradhatnak-e a betegben.
Az őrszemcsomó biopszia eltér a mellben vagy más szervekben bekövetkező változásokétól. Ezúttal az elváltozást nem tűvel szúrják, hanem az első 1-3 csomópontot elvágják, csak a nyirokelvezetési útvonalról távolítják el az első 1-3 csomópontot. A mintát hisztopatológiai értékelés céljából nyújtják be, hogy az agypatológus mikroszkóp alatt ellenőrizhesse, szükséges-e mellrák esetén eltávolítani a megmaradt hónaljcsomókat. Ha rákos sejtek vannak jelen az őrszemben, annak eltávolítására van szükség.
A rákos sejtek hiánya az első csomópontban csaknem 100% -os bizonyosságot ad, hogy a következő, magasabb nyirokcsomók szintén nem tartalmaznak áttéteket, mert nincs más út hozzájuk, mint az őrszemcsomó.
A betegeknél, miután csak az őrszemcsomót távolították el, és a fennmaradó hónaljcsomókat megkímélték, a kéz nyiroködémája sokkal ritkább. A műtét kis mértéke általában kevesebb műtét utáni fájdalommal és rövidebb gyógyulási idővel is jár.
Biopszia - az őrszemcsomó eltávolítása
Emlőrák esetén kis adag radioaktív nyomjelzőt (Technet-99) injektálnak a műtét előtt. A markert a tumor közelében helyezzük el. A radioaktív nyomjelző beadása biztonságosabb, mint a szokásos röntgen. Ezután egy kék színezéket (metilénkék) injektálnak, hogy segítsenek megtalálni a csomópontot a műtét során. Most meg kell várni, amíg a marker a nyirokkal együtt eléri az őrszemet.
A klinikán alkalmazott eljárásoktól függően ez 1-8 órát vehet igénybe. A beteg a műtőbe megy. A sebész egy gamma-kamerának nevezett speciális eszköz segítségével megtalálja azt a területet, ahol az őrszem csomópont található.
A gamma-kamera sípol, ha érzékelője a Technet-99 koncentrálódási területe felett van. Itt az orvos bemetszést végez. Ezenkívül kék árnyalata segít azonosítani a keresett csomópontot.
Az eltávolított csomót vagy axilláris csomópontokat (néha három "őrszem" is van) szövettani vizsgálatra küldjük. A patomorfológus mikroszkóp alatt keresi a rákos sejteket.
A kezelés után a bőr elszíneződik. A metilénkék napközben ürül a vizelettel. A vizelet zöldes, a radioaktív energia spontán eloszlik, és a páciens testében nem marad nyom a radioaktivitásról.
Ha a műtét utáni időszak eseménytelen, legfeljebb még egy nap marad a kórházban.
Az őrszemcsomó keresésének másik módszere az indocianinzöld injekció beadása a daganat területére. Ez egy olyan anyag, amely a nyirokereken keresztül halad és zöldre színezi a nyirokcsomó follikuláris szerkezetét. Az első foltos csomópont az őrszemcsomó, amelyet hisztopatológiai vizsgálatra kivágunk, hogy megnézzük, vannak-e benne rákos sejtek vagy sem.
Sentinel csomópont - rákos sejtek jelenléte
Ha az összegyűjtött nyirokcsomók elemzése után úgy tűnik, hogy rákos sejteket tartalmaznak, akkor ki kell szélesíteni a műveletet és el kell távolítani a fennmaradó csomópontokat, mert nagy valószínűséggel legalább néhányuk már áttétes emlőrákban szenved.
Sentinel csomópont - biopsziás szövődmények
Leggyakrabban a betegek az őrcsomó-biopszia után jól érzik magukat, és nem panaszkodnak posztoperatív szövődményekre. Ugyanakkor hasonló tüneteket tapasztalhat, mint az összes nyirokcsomó eltávolítása után a hónaljból. Ez:
- fájdalom
- nyirokduzzanat
- néha az idegek károsodnak
Minél több csomópontot távolítanak el, annál nagyobb a valószínűsége ezeknek a szövődményeknek.
Sentry csomópont - növekvő szerepe a diagnosztikában
A nyirokcsomók vizsgálata egyre fontosabb szerepet játszik a daganatos betegségek diagnosztizálásában, kezelésében és a betegek prognózisának felmérésében.
A Sentinel nyirokcsomó értékelését más rákos megbetegedéseknél is alkalmazzák, például:
- vastagbél rák
- nyelőcsőrák
- gyomorrák
A kutatók továbbra is azon dolgoznak, hogy a nyirokcsomó-tesztelési módszereket minél kevésbé invazív módon fejlesszék.
A szerzőről
-moe-by-przyczyn-raka-co-to-jest-wirus-ebv.jpg)
