A kalciumcsatorna-blokkolók vagy más szavakkal a kalcium-antagonisták a kardiológiában széles körben alkalmazott gyógyszerek csoportjába tartoznak. Arteriás hipertóniában szenvedő betegek, szívritmuszavaros, iszkémiás és egyéb szív- és érrendszeri betegségek használják. Mit kell tudni róluk?
Tartalomjegyzék
- Hogyan működnek a kalcium antagonisták?
- Kalciumcsatorna-blokkolók - csoportokra osztás
- A kalcium blokkolók használata
- Kalciumcsatorna-blokkolók: indikációk
- Kalciumcsatorna-blokkolók: ellenjavallatok
- Kalcium antagonisták: mellékhatások
- Ajánlások a kalciumcsatorna-blokkolókat használó betegek számára
- Kalcium antagonisták: kölcsönhatások
A kalciumcsatorna-blokkolók vagy a kalciumantagonisták olyan gyógyszerek, amelyeket különösen gyakran alkalmaznak, ha a szívbetegséget cukorbetegség, krónikus hörghurut vagy asztma kíséri, mivel ezek a gyógyszerek nem befolyásolják más szerveket, és például nem befolyásolják a vércukorszintet.
Hogyan működnek a kalcium antagonisták?
A kalciumcsatorna-blokkolók csökkentik az izomsejtekbe jutó kalciumionok mennyiségét. A kalcium szükséges a sejt összehúzódásához, így amikor beáramlása blokkolódik, a sejt ellazul.
Kalciumcsatorna-blokkolók - csoportokra osztás
Hatását és kémiai szerkezetét tekintve a kalcium-antagonisták két csoportra oszthatók:
- A dihidropiridin (DHP) származékai - nem a szívre, hanem az erekre hatnak, ami táguláshoz vezet. A DHP gyógyszerek a következők: nitrendipin, izradipin, nifedipin, amlodipin, lacidipin, felodipin.
- Nem dihidropiridin-származékok (NDHP) - a szíven dolgoznak, csökkentve az összehúzódások erejét és gyakoriságát. Csökkenti a vér mennyiségét is, amelyet a szív kidob az artériákba. Az NDHP gyógyszerek a következők: diltiazem (benzotiazepin-származék), verapamil (fenil-alkil-amin-származék).
Mindkét csoport az artériákra hat, és ellazulásra készteti őket, így a vér kisebb ellenállással áramlik. Ez viszont egyértelműen csökkenti a vérnyomást.
A jelenleg alkalmazott készítmények szinte kizárólag új generációs gyógyszerek. A hatóanyag egyenletes és elosztott felszabadulása jellemzi őket, ezért általában napi 1 tabletta elegendő 3 helyett, ami megkönnyíti a használatát, ami fontos például az idősek számára.
Nem okoznak hirtelen nyomásesést, ami növeli használatuk biztonságát.
A mellékhatások szintén kevésbé valószínűek, mivel a gyógyszer azonos adagokban szabadul fel.
A kalcium blokkolók használata
A kalcium-antagonisták olyan gyógyszerek, amelyeket leggyakrabban olyan betegeknél alkalmaznak, akik az artériás hipertónia mellett más fiziológiai állapotokkal vagy betegségekkel is rendelkeznek, pl.
- a perifériás artériák (carotis artériák, az alsó végtagok artériái) érelmeszesedése
- bal kamrai hipertrófia
- néhány szívritmuszavar
- ischaemiás szívbetegség
- cukorbetegség
- amikor a beteg több mint 60 éves
- terhes nőknél
Kalciumcsatorna-blokkolók: indikációk
- magas vérnyomás
- Szív aritmia
- a koszorúér-betegség
Kalciumcsatorna-blokkolók: ellenjavallatok
A verapamil és a diltiazem alkalmazásának legfontosabb ellenjavallatai a következők:
- szív elégtelenség
- túl alacsony vérnyomás
- atrioventrikuláris blokk
- bradycardia
Más kalcium-antagonisták alkalmazása esetén a legfontosabb ellenjavallatok a következők:
- artériás hipotenzió
- szív elégtelenség
- kardiomiopátia
- akut koszorúér szindróma
- az aorta szelep súlyos szűkülete
Kalcium antagonisták: mellékhatások
- főleg a láb duzzanata
- a pulzus lassulása
- fejfájás
- székrekedés
- vérnyomásesés
- a hatóanyagra adott allergia tünetei, például kiütés
Ajánlások a kalciumcsatorna-blokkolókat használó betegek számára
Mint minden vérnyomáscsökkentő gyógyszer esetében, a kalciumcsatorna-blokkolók is hipotenziót okozhatnak, ennek oka lehet az egyén hajlama és reakciója, vagy kölcsönhatás más, egyidejűleg szedett gyógyszerekkel.
Ezért fontos megjegyezni, hogy szisztematikusan végezzen vérnyomásmérést kalciumantagonisták alkalmazása közben, valamint mérje meg a vérnyomást, ha rosszabbul érzi magát.
A kezelés során nem szabad abbahagyni ezeket a gyógyszereket, nem változtatni az adagokat, másnak előírt készítményeket szedni, és túl magas vagy túl alacsony mért nyomásértékek esetén azonnal forduljon orvosához.
A betegeknek azt is javasoljuk, hogy ne fogyasszanak nagy mennyiségű grapefruit-levet, amely a flavonoidok növényi koncentrátuma, miközben kalciumantagonistákat szednek.
Ezeknek a vegyületeknek a hatásmechanizmusa számos gyógyszer metabolizmusának első fázisáért felelős egyik enzim gátlásán alapul - hozzájárulva ezáltal a vér koncentrációjának jelentős növekedéséhez, és ennek következtében a mellékhatások előfordulásához.
Ennek az ajánlásnak az elmulasztása a gyógyszer vérszintjének akár többszörös növekedését is eredményezheti a kalciumantagonisták csoportjából. Ez viszont veszélyes vérnyomásesést, szédülést és életveszélyes ájulást okozhat.
Kalcium antagonisták: kölcsönhatások
Ha kalcium-antagonistákat szed olyan gyógyszerekkel, mint például itrakonazol, eritromicin, ketokonazol, megnő a kalcium-csatorna antagonisták koncentrációja a vérben, ami fokozott mellékhatások kockázatához vezet.
A fenobarbitál vagy a rifampicin kalciumcsatorna-blokkolókkal történő együttes alkalmazása viszont csökkenti ezen gyógyszerek koncentrációját a vérben, ami csökkenti vagy teljesen megszünteti a gyógyszerek hatását és a kezelés hatástalanságát.
A verapamil vagy diltiazem amiodaronnal (antiaritmiás gyógyszer) történő alkalmazása súlyos bradycardia, vagyis a pulzus túlzott lassulásának kockázatával jár, ami életveszélyes lehet.
A diltiazem vagy a verapamil együttadása béta-blokkolókkal a következőket okozhatja: jelentős vérnyomásesés, súlyos szívelégtelenség vagy aszisztolia - a szív elektromos aktivitásának hiánya.
Emlékeztetni kell arra, hogy az összes bevett gyógyszer abbahagyását vagy adagjának megváltoztatását az orvos határozza meg. Döntéseket a beteg hajlamának, társbetegségeinek és a már szedett gyógyszerekkel való kölcsönhatásainak figyelembevételével hoz. Bármely zavaró tünet esetén a betegnek joga van bármikor orvoshoz fordulni.
A magas vérnyomás kezelése során figyelembe kell venni étrendjét és életmódját is. A farmakológiai kezelés mellett érdemes bevezetni egy zöldségekben és halakban gazdag étrendet, korlátozni a só és alkohol fogyasztását, bevezetni az állandó fizikai aktivitást, abbahagyni a dohányzást, vigyázni a pihenésre és a pihenésre.