A dohányfüst tágabb kifejezés, mint a cigarettafüst, mivel az első kifejezés magában foglalja a pipa- és szivardohányzást is. A dohányfüst a dohány hiányos elégetése során keletkezik, és több mint 400 kémiai vegyületet tartalmaz, amelyek közül több mint 70 rákot okozhat.
Tartalomjegyzék:
- A dohányfüst rákot okozhat?
- Mi van a dohányfüstben?
- A dohányfüst kölcsönhatásba lép a gyógyszerekkel?
A dohányfüst összetétele nem mindig ugyanaz - sok tényezőtől függ. Az egyik a dohány fajtája, és nemcsak a fajtájáról, változatosságáról és minőségéről szól, hanem a dohányra vágott rost hosszáról és szélességéről is.
Az izzási hőmérséklet is fontos. Minél magasabb, annál nagyobb a káros anyagok kibocsátása.
Fontos a cigaretta típusa is, vagyis van-e szájfeltétje, vagy tartalmaz-e színes selyempapírt.
Fontos az is, hogyan dohányzik és belélegzi. Gyors vagy ideges belégzés során a dohány égési hőmérséklete megemelkedik (akár a 900 Celsius fokot is meghaladhatja), ami nagyobb adag mérgező anyag belégzésével jár.
A száraz cigaretta a nedves cigarettához képest legalább kétszer annyi nikotint bocsát ki.
A dohányfüst összetétele a dohányban található kémiai aromáktól és egyéb adalékoktól is függ. Ezek mind növelik a dohányfüst toxicitását.
A dohányfüst rákot okozhat?
A cigaretta a világon az egyetlen legálisan forgalmazott rákkeltő anyag.
Amerikai kutatók azt találták, hogy a cigarettafüstben található BPDE kémiai anyag mutációkat okoz egy olyan génben, amelyről ismert, hogy szorosan összefügg számos rákkal. A BPDE károsítja a K-RAS gént, ami ellenőrizetlen sejtnövekedéshez vezet.
30 százalék felett tüdőrák, 90 százalék hasnyálmirigy daganatok és 50 százalék. a vastagbélrák a K-RAS gén mutációival társul. A BPDE anyag mindenütt elválaszthatatlanul kapcsolódik a rákhoz.
A dohányzás a férfiak összes rákjának körülbelül 25% -áért, a nőknél 4% -ért felelős. Európában, Japánban és Észak-Amerikában végzett vizsgálatok szerint a dohányzás okozza a férfi és női tüdőrák összes esetének 91% -át, a női rák pedig 69% -át.
A dohányzás által okozott nyelőcsőrák, gégerák és férfiaknál és nőknél kombinált szájüregi rák az összes ilyen típusú rák kb. 43-60% -át teszi ki.
A dohány a lengyelek fő gyilkosa. A második világháború után a cigarettafogyasztás szinte háromszoros növekedése azt jelentette, hogy hazánk felnőtt lakosságának több mint 40 éve a dohányzás a leggyakoribb halálozási oka.
A dohányzás átlagosan 10 évvel lerövidíti az életet. A dohányzó középkorú lengyelek 22 évet veszítenek, az idősek (70 év felett) - körülbelül 8 évet. A dohányzás az egyik fő oka annak, hogy a lengyelek rövidebb életet élnek, mint a "régi" Európai Unió 15 országában.
Lengyelországban naponta mintegy 500 kiskorú fiú és lány kezd dohányozni, és évente körülbelül 180 000 ember próbál dohányozni. gyermekek.
Évente körülbelül 100 000 ember hal meg idő előtt a dohányzás okozta betegségekben Lengyelországban. emberek.
Közel 10 millió lengyel naponta 15-20 cigarettát szív el rendszeresen. Közel 5 millió ember dohányzik több mint 20 éve.
A lengyel nők egyre gyakrabban halnak meg a dohányzással összefüggő betegségekben. Az ötvenes évek közepén évente csak 200 nő volt, ma majdnem 40-szer több.
Több éve a tüdőrák a leggyakoribb oka a rákos halálnak a nőknél Lengyelországban, gyakrabban, mint az emlőrák.
Mi van a dohányfüstben?
A dohányfüst - a cigarettacsomagokon olvasható információk szerint - több mint 70 rákot okozó anyagot tartalmaz. A dohányzókat "nem mozgatják". De talán legalább néhány ember meg lesz győződve arról, hogy ezek az anyagok mit tesznek a testünkkel.
Kövessük ezt a Dohánymentes Társaság felé című cikkből. A dohánymentes politika felülvizsgálati csoportjának jelentése. B. függelék: A dohányfüst kémiai jellemzői).
- Aceton
Az aceton jól felszívódik a légzőrendszerből. Az acetongőzök belégzése irritálja a nasopharyngealis nyálkahártyát, irritálja és égeti a szemet és a felső légúti hurutot.
- Acrolein
Az akrolein rendkívül mérgező az emberre. Az első világháború alatt mérgező harci ágensként használták. Az akrolein erősen irritálja a légzőrendszer nyálkahártyáját és a kötőhártyát.
- Akrilnitril
Az akrilnitril mérgezés hasonló a cianid mérgezéshez. Károsítja a központi idegrendszert, a máj és a vesék elfajulását. Akut mérgezés esetén:
- hányinger
- fejfájás
- a kimerültség tünetei
- gyomorfájdalom
- hányás
Krónikus expozíció esetén a felső légúti irritáció, fáradtság, étvágytalanság és néha a vérképző rendszer változásai figyelhetők meg.
A szer bekerült az emberekben rákkeltő hatásra gyanús vegyületek csoportjába.
- Krotonaldehid
A krotonaldehid súlyos nyálkahártya-irritációt okoz. Valószínűleg rákkeltő az emberre.
- Butiraldehid
A vajsav-aldehid emberre gyakorolt mérgező hatását az állatkísérletek eredményei bizonyítják, amelyek során nagy valószínűséggel változásokat okoz a reproduktív funkció szempontjából fontos sejtekben.
- Acetaldehid
Az acetaldehid belégzésének fő hatása a nyálkahártya irritációja, köhögés és még tüdőödéma is.
- Propionaldehid
A propionaldehid nagy koncentrációban történő belégzése májkárosodást okoz.
- Aromás aminok
Az aromás aminok heveny expozíciója irritálja a nyálkahártyát, a hólyagot, károsítja a májat és a vesét, és a központi idegrendszer depresszióját okozhatja. Elismert kockázati tényező a rosszindulatú hólyagdaganatok kialakulásában emberben.
- Ammónia
Az ammónia magas koncentrációja irritálja a szemet és a felső légutakat köhögéssel, hányással és az ajkak, a száj, az orr és a torok nyálkahártyájának kivörösödésével. Az ammónia fogékonyabbá teheti Önt a vírusos betegségekre.
- Benzol
Bár a levegőbe történő benzolkibocsátás fő forrása a benzin (több mint 80%), a belélegzett benzol kevesebb mint 20% -a származik ebből a forrásból. Eközben a cigaretta felelős az emberek által belélegzett benzol több mint 40% -áért.
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a benzolt rákkeltő anyagnak minősítette, mivel:
- velő aplasia
- anémia
- a szívizom, a máj, a mellékvesék nekrózisa vagy zsíros degenerációja
Limfocita leukémiát is okoz.
- Benzo (a) pirén
A benzo (a) pirén egy policiklusos aromás szénhidrogén, amely tumorokat indukál közvetlen érintkezésű szervekben, például kötőszövetben, a nyelőcsőben és a tüdőben.
- Butadién
A butadién magas koncentrációja irritálja a szemet, az orrüreget, a torkot és a tüdőt, és vannak neurológiai tünetek, például:
- vizuális zavar
- fáradtság
- fejfájás és szédülés
Epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy összefüggés van a butadién expozíció és a szív- és érrendszeri betegségek között. Sőt, valószínűleg rákkeltő anyag.
- Kinolin
A kinolin belégzése okozza:
- a szem, az orr és a torok irritációja
- fejfájást és szédülést okozhat
- hányinger
A kinolin a valószínű emberi rákkeltők csoportjába került.
- Hidrogén cianid
A hidrogén-cianid az egyik legmérgezőbb vegyi anyag a dohányfüstben. Mérgező harci ágensnek minősül. A rövid expozíció fejfájást, szédülést, hányingert és hányást okoz.
- Fenol
A fenol erősen maró hatású a nyálkahártyára, amelyet gyakran összehasonlítanak az ásványi savak hatásával. A testbe felszívódva kábító hatású a központi idegrendszerre.
- Formaldehid
A formaldehid akut szemgyulladást okoz, és irritálja a nyálkahártyát és a légzőrendszert. Lehetséges emberi rákkeltőként osztályozták.
- p-hidrokinon
A p-hidrokinonnak való kitettség szemkárosodást okoz, kezdve a kötőhártya és a szaruhártya enyhe irritációjától vagy elszíneződésétől a szaruhártya vastagságának és görbületének változásáig, a szaruhártya tompulásáig és a látásromlásig.
- Kadmium
A belélegzett kadmium sokkal veszélyesebb, mint a bevitt kadmium. Emfizéma fordul elő kadmiumvegyületek füstjének és porának kitett embereknél. A kadmium második fontos tünete a veseműködés károsodása.
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a kadmiumot az emberi rákkeltők listájának élére helyezte.
A kadmium növeli a tüdőrák kockázatát.
Bár a kadmium megtalálható a vízben, az élelmiszerekben és a levegőben, a dohányzás jobban ki van téve ennek a fémnek.
Azoknál a személyeknél, akik napi 20 cigarettát szívnak, a kadmiumszint négyszer magasabb, mint a nem dohányzóknál.
A kadmium biológiai felezési ideje az emberi testben hosszú - több mint 10 év.
A kadmium kiválasztódik a tejbe. A dohányzó anyák tejében kétszer annyi kadmium lehet, mint a nem dohányzó anyák tejében.
- Catechol
Kísérleti vizsgálatok kimutatták, hogy a katekol fokozza az állatok bőrére együtt adott benzo (a) pirén rákkeltő hatását.
- Cresol
A krezol valószínűleg emberi rákkeltő anyag. Kísérleti vizsgálatok kimutatták, hogy a krezolnak való kitettség után megnőtt a bőr papillómáinak előfordulása.
- Metil-etil-keton
A vegyület metil-etil-keton belélegzése a szem, az orr és a torok irritációját és a központi idegrendszer gátlását okozza.
- Nikkel
A nikkelvegyületek belégzése növelheti a légúti fertőzések iránti érzékenységet.
- Vezet
Az ólom testre gyakorolt mérgező hatása a hematopoietikus rendszer rendellenességeiben mutatkozik meg. A fém a máj funkcionális rendellenességeit indukálja, és befolyásolja a központi és a perifériás idegrendszer működését. Ez káros hatással van a vesékre és a szív- és érrendszerre is.
- Higany
A higanygőzök különösen veszélyesek a központi idegrendszerre. A higanygőznek kitett embereknél rohamok és memóriavesztés fordulhatnak elő. Veseelégtelenség is megfigyelhető.
- Szelén
A legmérgezőbb vegyület az égési folyamat során keletkező hidrogén-szelenid. Zavarokat okoz a légzőszervek működésében, mint például a nyálkahártya irritációja, pneumothorax, súlyos bronchitis vagy bronchopneumonia.
- Sztirol
A sztirol neurotoxikus és depresszív hatással van a központi idegrendszerre, szédülést, álmosságot és fáradtságot okozva. Hatással van a vérre és bizonyos enzimek működésére a vesékben.
- Nitrogén-oxid
A nitrogén-oxid negatívan befolyásolja a tüdő működését, és gyengíti a szervezet ellenállását a légúti fertőzésekkel szemben. A két évesnél fiatalabb gyermekeknél különösen fennáll a krónikus hörghurut, emfizéma és asztma kialakulásának kockázata.
- Szén-monoxid
A szén-monoxid belélegzése különösen veszélyes, mert a hemoglobinnal kombinálva karboxihemoglobin képződik. Ez a kombináció nem képes oxigént szállítani, oxigén éhezéshez vezet a szervezetben.
A szív-érrendszert és a központi idegrendszert először a szén-monoxid károsítja.
Noha a cigarettázás viszonylag kicsi a szén-monoxid-kibocsátás forrása a légkörbe, továbbra is a dohányzók elsődleges CO-expozíciójának forrása.
Nem dohányzóknál a szén-monoxid-hemoglobin szintje nem haladja meg az 1% -ot; dohányosoknál sokkal magasabb - 2% és 15% között mozog.
1 cigaretta elszívása 8% -kal csökkenti a szövetek számára elérhető oxigén mennyiségét, ami 1200 m magasságban maradásnak felel meg.
- Toluol
A toluol krónikus belégzése a központi idegrendszer gátlásához vagy jelentős gyengüléséhez vezet. Ennek egyik tünete:
- tehetetlenség
- remegő
- agy sorvadása
- nystagmus
- beszéd-, hallás- és látásromlás
A toluol krónikus belégzése a felső légutak irritációját, szemirritációt, torokfájást, hányingert, fejfájást és szédülést, valamint alvászavarokat is okoz.
- Nikotin
A nikotin káros hatással van testünk minden szervére. A központi idegrendszerre hatva biológiai függőséget okoz.
A szervezetben a nikotin nagyon magas koncentrációja blokkolja az idegi impulzusok továbbadását.
Hatása alatt a pulzusszám nő, a vérnyomás nő és a perifériás erek összehúzódnak. A dohányzás növeli a légzés mélységét és sebességét, ami nem előnyös a tüdő és a test egésze számára.
Nikotinfelesleg esetén a medulla légzőközpontja megbénul.
A nikotin az emésztőrendszerre is hat.
A kis dózisok serkentik a bél perisztaltikáját, de a nagyobb dózisok késleltetik, ezáltal a gyomor kiürülése lelassul, amit a dohányos evés utáni teltségérzetnek érez.
A dohányfüst kölcsönhatásba lép a gyógyszerekkel?
Kevesen tudják, hogy a dohányfüst összetevői sok gyógyszerrel hatnak egymásra.
Minden anyag (beleértve a gyógyszert is), amely a testünkbe kerül, metabolizálódik. Ez az anyagcsere a májban megy végbe, pl. citokróm P450 enzimek részvételével, amelyek felgyorsíthatják vagy lelassíthatják a gyógyszer metabolizmusát.
A dohányfüstben vannak ún policiklusos aromás szénhidrogének (PAH), amelyek jelentős hatással vannak a citokróm P450-re.
Ha ezek a policiklusos szénhidrogének felgyorsítják az anyagcserét, a gyógyszer gyorsabban ürül ki a szervezetből, ami azt jelenti, hogy a gyógyszer koncentrációja csökken és hatása csökken.
De ez nem áll meg itt.
A cigaretták hirtelen kivonása, és ezáltal - a dohányfüstben található enzimindukáló tényezők hiánya - hozzájárulhat a bevitt gyógyszerek farmakokinetikájának változásához.
Amikor abbahagyja a dohányzást, nem lesz elegendő enzim az anyagcsere felgyorsításához, ami a gyógyszer magasabb vérszintjévé válik. Ez pedig sok mellékhatást okozhat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy függőnek kell maradnod.
Csak akkor érdemes elmondani az orvosnak a dohányzásról való leszokás szándékát, hogy beállítsa az adagot. A dohányfüst összetevőivel kölcsönhatásba lépő legnépszerűbb gyógyszerek többek között
- takrin az Alzheimer-kórban
- propranolol, egy nagyon népszerű béta-blokkoló, amelyet magas vérnyomásban alkalmaznak
- klozapin vagy memantin memóriazavarok esetén is
- számos gyomorfekélyben alkalmazott gyógyszer, azaz cimetidin, famotidin és sok más gyógyszer ebből a csoportból
A nemes dohány (más néven Multański dohány) a jól ismert burgonya és paradicsom rokona. Az indiánok használták elsőként, de csak gyógyászati célokra és vallási rituálékban.
1598-ban megjelent az első értekezés a dohány káros hatásairól, amelyet angol orvosok írtak.
1606-ban I. Jakab angol király latinul írt traktátust adott ki a dohányzás káros hatásairól, amely sok nyelvre lefordítva Európában nagyon népszerű volt. E szerződés kérdése azonban nem állította meg a dohányfogyasztás terjedését.
Franciaországban XIII. Lajos megtiltotta a dohány használatát, de csak orvosok utasítására engedélyezte a használatát.
Abban az időben meggyőződés volt a dohány gyógyító tulajdonságairól, különösen a C-vitamin hiányából eredő rothadás (skorbut) kezelésében.
Olvassa elMilyen mítoszokat hisznek a dohányosok?
Hogyan néz ki a dohányos tüdeje?
Miért károsabbak a mentolos cigaretták?
A szerzőről
Olvassa el a cikk további cikkeit
