A dadogás olyan betegség, amelyet lehet és kell kezelni. A beszédbe szorulás akadályozza a kommunikációt és az interperszonális kapcsolatokat. Érdekes módon a szakemberek összefüggést látnak a dadogás és a balkezesség között a gyermekeknél.
A dadogás, mint bármely más beszédzavar, elszigetelést okozhat a csoportban, és gátolhatja az oktatást és a karrier fejlődését. Több mint 80 százalék a dadogó emberek férfiak. Érdekes módon mindkét nem képviselete hasonló a 2-3 éves gyermekek körében, akik nem beszélnek folyékonyan, de még az általános iskolában is négyszer gyakoribb a dadogás a fiúknál, mint a lányoknál.
Dadogás - honnan származik és hogyan nyilvánul meg
A dadogás általában gyermekkorban, 3-6 éves kor között kezdődik, a beszéd fejlődése során (korai gyermekkori dadogás), majd serdülőkorban és felnőttkorban (fejlett dadogás) alakul ki. Vannak azonban a szerzett dadogás formái, amelyeket neurológiai változások vagy pszichológiai traumák okoznak. A megszerzett dadogás bármely életkorban felmerülhet, és lefolyása szokatlan lehet.
A dadogás nem annyira öröklődik, mint inkább öröklődik, a hibás idegrendszer átkerül ránk, néha hajlamot okozva a rendellenességekre. Igaz azonban, hogy ha legalább egy szülő beszédzavarral küzd, akkor a gyermek dadogásának kockázata nemtől függetlenül jelentősen megnő. Feltételezik, hogy ennek oka lehet a corpus callosum felépítésének különbsége, amely az agy féltekéi közötti kapcsolat. A nőknél fejlettebb, ami nagyobb információcserét tesz lehetővé az agy különböző központjai között, és elősegíti a gördülékeny beszéd kialakulását.
A dadogó emberekben a disfluens beszéden kívül specifikus neurofiziológiai reakciók figyelhetők meg. Ez lehet a beszédszervek fokozott feszültsége, például remegő ajkak vagy nyelv, csukódó szemek, homlokráncolás a homlok és a szemöldök között. Gyakran elvörösödnek vagy elsápadnak, és nehézségeik vannak a légzéssel vagy a szemkontaktus fenntartásával.
A dadogás megnehezíti az emberek közötti kapcsolatot
A beszédzavarok jelentősen akadályozhatják az interperszonális kapcsolatokat. A dadogók vonakodva, csak elhanyagolható mértékben beszélnek, és jelentősen csökkentik beszédük hosszát. A logofóbia vagy a beszéddel kapcsolatos szorongás, valamint az ebből fakadó érzelmi problémák elsősorban súlyosabb dadogás esetén jelentkeznek. Előfordul, hogy a szorongásos állapotok megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a nyelvi kommunikációt.
Dadogás és balkezesség
A balkezes dadogáshoz vezethet. A bal agyfélteke a nyelvi funkciókra, a jobb a vizuális-térbeli feladatokra specializálódott. Eközben a dadogóknak sokkal aktívabb a jobb agyféltekéjük, különösen a verbális állítások észlelésekor, míg a folyékony beszélőknek a bal agyfélteke a domináns. A balkezes gyermekek jobb kéz használatára való képzése további beszédterületek kialakulásához vezet a bal féltekén is. Ennek eredményeként a két féltekéről egyidejűleg áramló impulzusok összeférhetetlenségével foglalkozunk, ami megzavarhatja a beszéd gördülékenységét.
A dadogók érzelmi állapota
A dadogással való kommunikáció kutatása azt mutatja, hogy a fiatalabb iskolás korban dadogó gyerekek alacsonyabb nyelvtudással rendelkeznek, mint a nem dadogó társaik. Azok a gyerekek, akik következetlenül beszélnek, általában sokkal gyakrabban követnek el nyelvtani hibákat, és szókincsük gyengébb.
A dadogók személyiségének leírásában hajlamosak a neurotikumra és a frusztrációra. Ezek azonban nem frusztrálóak vagy idegbetegek, hajlamosak az introverzióra vagy a depresszióra. Hajlamukat elsősorban az befolyásolja, hogy hosszú távú kommunikációs stressznek vannak kitéve, ami jelentősen csökkentheti a mentális ellenálló képességet. De itt is nagyon nagy az egyéni differenciálás. Sok múlik az élettapasztalaton, a temperamentumon és a környezeti hatásokon.
Az évek során a dadogásból „kinő” a gyermek. Az óvodáskorúaknál megfigyelt gyakori jelenség a beszéd fejlődésének zavara, amely a gyermekek beszédfejlődése során normális szakasz. A fejlődési beszéd diszklúziója a gyermek életkorával valójában csökken, mivel a gyermek javítja a nyelvi rendszert (feltéve, hogy azt nem a környezet nem megfelelő reakciói rögzítik). Más helyzetet figyelünk meg a korai gyermekkori dadogás esetén. Itt, ahogy a gyermek öregszik, az illikviditás periódusai meghosszabbodnak és az ideiglenes javulás periódusai rövidülnek. Ilyen helyzetben a profilaxis nem elegendő, mivel a fejlődési beszédzavar esetén a szakorvosi kezelés szükségessé válik.
A dadogást a logopédus látogatásával kell kezdeni. Számos módszer áll a rendelkezésére, de ezek hatása elsősorban a beteg részvételétől és családja együttműködésétől függ. Bizonyos esetekben farmakoterápiát alkalmaznak a logopédiai gyakorlatok támogatására. Magába foglalja antidepresszánsok, szorongás elleni gyógyszerek szedését a beszéddel járó szorongás enyhítésére.
Hol lehet segítségért fordulni
A logopédusok által alkalmazott terápiák
»A beszéd gördülékeny alakításának módszerei - beszédritmus, beszéd támogatása gesztusokkal, magánhangzók húzása.
»Készüléktámogatási módszerek, késleltetett hallási visszacsatolás és beszédfrekvencia-transzponálás alkalmazásával (echokorrektorok, metronomok, digitális beszédkorrektor, a beszéd hallásirányításának álcázói).
»Légzési módszerek - a dadogók beszédében gyakoriak a légzési rendellenességek; általában szabálytalan és sekély. Ezek a módszerek a beszédaktivitást alkotó mozgások koordinációját hangsúlyozzák: légzés, hangzás, artikuláció. Megfelelő légzőgyakorlatok elvégzésével a beteg megtanulja eltávolítani a légző izmok, elsősorban a rekeszizom feszültségét, ami nyújtáskor fokozza az idegesség érzetét.
»A szelíd beszédkezdés módszere - főként a robbanásveszélyes mássalhangzókra (p, b, t, g) vonatkozik a szó elején történő kiejtés során. Ezek végrehajtása ugyanis a dadogó számára a legnehezebb. Ennek a technikának a célja a páciens képességének fejlesztése a beszédszervek összehúzódásának kíméletes irányítására, ami csökkenti a szájban lévő nyomást, és ennek következtében csökkenti az ajkak, a nyelv és a puha szájpad izomfeszültségét.
»Pszichoterápiás módszerek - relaxáció, szocioterápia, dráma.
»Farmakológiai kezelés - indokolt esetekben, orvossal együttműködve antidepresszánsokat, antipszichotikumokat, dopamin antagonistákat, izomfeszültséget csökkentő gyógyszereket és epilepszia elleni gyógyszereket alkalmaznak.
Az éneklés segít a dadogás gyógyításában
Nem dadogunk, amikor énekelünk. Az éneklés közbeni dadogás elengedése azon a szabályszerűségen alapul, amely szerint a lengyel magánhangzók a szótagok fő alkotóeleme, vagyis szótagok. Ezért jellemzi őket a húzás lehetősége, ellentétben a mássalhangzókkal, amelyek nem képesek szótagokat előállítani. Az éneklésben a magánhangzók természetes előnyre tesznek szert mássalhangzókkal szemben, és ennek következtében a diszklúzió megszűnik.
havi "Zdrowie"
